Műsorújság

Ágh István költészete sokszínű és sokféle hangnemben szólal meg, de leggyakoribb beszédmódja az elégikus hangvétel. Ezt a verstípust a szomorúsággal, melankóliával szoktuk társítani, de a szemlélődő, elmélkedő, emlékező ember a szépséget is észreveszi, örömöt és reményt is képes adni olvasójának. A költővel 2017-ben beszélgetett Liptay Katalin.

Az elmúlt hetek egy-egy eseményét idézzük fel: A Katolikus Társadalmi Napok keretében Gájer László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára tartott előadást Keresztényként egy nem keresztény világban címmel. Vele beszélgetünk. Lezárult a Győri Egyházmegyei Zsinat. Veres András megyéspüspökkel beszélgetünk. Szó lesz a hétvégi egyházi rendezvényekről is. A hivatalos klímavédelmi kötelezettségvállalások ellenére Új-Zéland ismét a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodik. Erről számol be Petz Ernő, a Budapesti Műszaki Egyetem címzetes tanára. Mesterséges intelligencia az oktatásban címmel rendezett konferenciát a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola. Ezen részt vett Baracsi Katalin internetjogász. Őt hallják: Az ELTE Eötvös Kollégium éveleji eseményeiről Horváth László igazgatóval beszélgetünk. Egy időben, egy helyszínen három versenyt rendezett a Magyar Lovasterápia Szövetség Fóton. Bozori Gabriellával, a a Lovasterápiás Központ vezetőjével beszélgetünk.

Az Országgyűlés döntése alapján Magyarország 2025-2026-ot a „Magyar Tudomány Éveként” ünnepli, a Magyar Tudományos Akadémia és annak Könyvtára alapításának 200. évfordulójának alkalmából. Hazánk bár egy kis területű ország, a kreativitás és az intelligencia terén mégis képes határokon átnyúlni és nemzetközi szinten is elismerésre kivívni. A magyar elme ezért is világhírű, amit a számtalan magyar Nobel-díj, illetve a fiatalok körében zajló természettudományos versenyen elért kiváló eredmény is bizonyít. A Magyar Tudomány Éve kinyitja a laborok és tudományos műhelyek világát egy olyan programsorozattal, amely bemutatja a tudományok szerteágazó és izgalmas dimenzióit.Vendégünk a stúdióban Képes Gábor, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság ügyvezető igazgatója, költő és sci-fi író. (fotó: Kis Kata Linda)

Mai összeállításunkban először Az Otthon ízei című gasztronómiai műsorunkat hallják, ezután a Cursillo lelkiségi mozgalom tagjai mesélnek arról, hogyan formálta át életüket a közösség.

Szombatonként az egyik zsinagógában tanított. És íme, volt ott egy asszony, akiben tizennyolc éve lakott a betegség lelke. Annyira meggörnyedt, hogy egyáltalán nem tudott felegyenesedni. Amikor Jézus meglátta, odahívta, és azt mondta neki: ,,Asszony! Megszabadultál betegségedtől.'' Rátette a kezét, mire az rögtön felegyenesedett, és dicsőítette Istent. Ekkor megszólalt a zsinagóga elöljárója. Azon méltatlankodva, hogy Jézus szombaton gyógyított, ezt mondta a tömegnek: ,,Hat nap van, amikor dolgozni kell; azokon jöjjetek hát és gyógyíttassátok magatokat, ne pedig szombaton!'' Az Úr ezt felelte neki: ,,Képmutatók! Nem oldja-e el mindegyiktek szombaton az ökrét vagy a szamarát a jászoltól, és nem viszi-e itatni? Ábrahámnak ezt a leányát pedig, akit immár tizennyolc éve megkötözve tart a sátán, nem kellett-e szombaton föloldani ettől a köteléktől?'' Amint ezt elmondta, megszégyenült minden ellenfele, s az egész nép örvendezett a csodás dolgokon, amiket cselekedett. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Fejlesztés, megújulás, biztonságosabb működés – ezt kínálja a turisztikai kisvállalkozásoknak az új, 3 százalékos kamatozású hitelprogram. A részletekről és a várakozásokról Láving Gusztávval, a Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont vezérigazgatójával beszélgetünk.

A Duna–Tisza közi homokhátság szívében, Bács-Kiskun vármegyében találjuk Kunszállást – egy csendes, mégis élő települést. A község környékén található parkerdő, a horgásztó a Kiskunsági Nemzeti Park védett területei számos kikapcsolódást kínálnak. De vonzerővel bírnak a helyi értékek és a település közösségi kezdeményezései, programjai is. Ezek közül mutatunk be néhányat. Órák Háza, dr Gyöngyösy Mátyás Helytörténeti Gyűjtemény, katolikus templom, Hátas dűlő, közösség összetartó kezdeményezések.

Fejlesztés, megújulás, biztonságosabb működés – ezt kínálja a turisztikai kisvállalkozásoknak az új, 3 százalékos kamatozású hitelprogram. A részletekről és a várakozásokról Láving Gusztávval, a Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont vezérigazgatójával beszélgetünk.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince Rendező: E. Román Kata

Még katolikus körökben is keveseknek lépte át az ingerküszöbét, hogy a múlt hónapban nem csak Bódi Mária Magdolnát emelték a boldogok sorába, hanem szeptember 27-én boldoggá avatták a vértanúhalált halt Orosz Péter Pál görögkatolikus papot is. Pedig személyében egy olyan hitvalló papról van szó, aki a kommunisták elől éveken keresztül bujkálva hűségesen szolgálta a reábízottakat, amíg végül el nem fogták és embertelen körülmények között ki nem végezték. Hogy Orosz Péter Pál egyáltalán normális ember tudott maradni, az az isteni Gondviselés bizonyítéka, hiszen egy ennyire hányattatott gyerekkor után, szinte lehetetlen nem elkallódni. A modern orvostudomány és pszichológia csak a közelmúltban kezdte el feltérképezni, hogy minden gyógyulásnak van spirituális dimenziója, sőt valójában a spiritualitás a gyógyulás végső útja. A kompenzációs hipotézis szerint egy súlyosan traumatizálódott gyerek esetében Isten léphet annak a személynek a helyére, akivel a biztonságos kötődésnek ki kellett volna alakulnia, de ez valamilyen okból nem történhetett meg. Beszélgetés Grunda Dávid görögkatolikus pappal és feleségével, Grunda-Wettstein Angéla pszichológussal.

Szombatonként az egyik zsinagógában tanított. És íme, volt ott egy asszony, akiben tizennyolc éve lakott a betegség lelke. Annyira meggörnyedt, hogy egyáltalán nem tudott felegyenesedni. Amikor Jézus meglátta, odahívta, és azt mondta neki: ,,Asszony! Megszabadultál betegségedtől.'' Rátette a kezét, mire az rögtön felegyenesedett, és dicsőítette Istent. Ekkor megszólalt a zsinagóga elöljárója. Azon méltatlankodva, hogy Jézus szombaton gyógyított, ezt mondta a tömegnek: ,,Hat nap van, amikor dolgozni kell; azokon jöjjetek hát és gyógyíttassátok magatokat, ne pedig szombaton!'' Az Úr ezt felelte neki: ,,Képmutatók! Nem oldja-e el mindegyiktek szombaton az ökrét vagy a szamarát a jászoltól, és nem viszi-e itatni? Ábrahámnak ezt a leányát pedig, akit immár tizennyolc éve megkötözve tart a sátán, nem kellett-e szombaton föloldani ettől a köteléktől?'' Amint ezt elmondta, megszégyenült minden ellenfele, s az egész nép örvendezett a csodás dolgokon, amiket cselekedett. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Narrátor: Jónás Gabriella és Szélyes Imre Közreműködött: Borbiczki Ferenc, Cseke Péter, Dunai Tamás, Hegyesi Andrea, Kaszás Attila, Kubik Anna, Lázár Csaba, Mécs Károly, Nagy Gábor, Nagy Imre, Nagy-Kálózy Eszter, Papp János, Pásztor Erzsi, Rajhona Ádám, Sárospataki Horváth Katalin, Schnell Ádám és Takács Bence Összeállította és rendezte: E. Román Kata Dramaturg: Sárospataki Zsuzsanna Hangmérnök: Biksza Levente, Horváth János és Urbán Péter Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendezőasszisztens: Varga Andrea Felelős szerkesztő: Nagy Gáspár

Fedák Sári nemcsak színésznő volt, hanem egy jelenség. Nő, aki száz évvel ezelőtt már megélte mindazt, amire sokan vágytak, és a mai napig sokan vágynak: az ismertséget, a sikert. A színház, a divat, a közélet és a társadalmi ügyek meghatározó alakja volt, akiről a mai napig beszélünk, élete mégis a politikának és a történelemnek köszönhetően szomorúan alakult. A Magyar Színház október 3-án mutatta be Olt Tamás rendezésében Kubik Anna Kossuth-díjas színésznővel a címszerepben „A Fedák Sári-ügy, avagy minden jegy elkelt” című zenés életrajzi tragikomédiát. Az előadásról telefonos interjúban Kovács Éva Rebecca beszélgetett Kubik Annával. Az előadást november 11-én láthatja újra a közönség a Magyar Színházban 19 órai kezdettel. Lételeme a föld, a fa, a népi hitvilág, a természet és az állatok közelsége. A Csíkcsomortánban élő képzőművész, Csomortáni Gál László az egyszerű, falusi élet mellett döntött, noha számos egyéni kiállítása volt már szerte Európában, valamint az Egyesült Államokban is. Ezúttal egy számára ismerős helyen, a Budapest V. kerületében található VármegyE-Galériában (Falk Miksa utca 8.) nyílt kiállítása Demeter Endre mádi borásszal, aki saját üvegeire gravírozta az erdélyi alkotó jellegzetes népi motívumait. A „benne aluszik a Nap” című, november 7-ig látogatható tárlat helyszínén Szentimrei Kristóf kérdezte Csomortáni Gál Lászlót, elsőként arról, hova vezethető vissza a barátsága Demeter Endrével, illetve hogyan született meg a közös kiállítás ötlete. A Velencei Filmfesztiválon hat díjat is nyert Enyedi Ildikó legújabb filmje, a Csendes barát, amely egy botanikus kert közepén álló magányos idős fa történetét meséli el. Az érzékeny és filozofikus alkotás párhuzamot von növény és ember kapcsolata között, bemutatva azt, hogy nemcsak mi figyeljük meg őket, hanem ők is minket. A nemzetközi koprodukcióban készült film létrejöttéről Mécs Mónikát, a Csendes barát magyarországi producerét kérdezte telefonon Szentimrei Kristóf. A film nemrég elnyerte a 16. La Roche-sur-Yon Nemzetközi Filmfesztivál nagydíját, valamint bekerült az Európai Filmdíj szűkített listájára. Hazánkban legközelebb október 28-án, a Budapest Nemzetközi Filmfesztiválon, majd november 9-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban lesz látható az alkotás, november 13-án és 14-én pedig a Mozinet Filmnapok országos vetítésein további 13 városban tartanak premier előtti vetítést. A Csendes barát hivatalosan 2026. január 29-én a Mozinet forgalmazásában érkezik a hazai mozikba. Zenei szerkesztő: Varga Ramona Kép forrása: Magyar Színház

Három vendég, három különböző korosztályból. A világháborús éveket is megélő Veteránoktól a lázadó X-eseken át a legfiatalabbakat képviselő Alfa generációig számos korcsoportot foglal egybe mai társadalmunk, a különböző generációk véleményét pedig olyan témákban igyekszünk összevetni, amelyek bármely korosztály számára érdekesek lehetnek. Mai témánk a kerékpározás, amelynek funkciója az egyszerű közlekedési eszköztől a profi sporttevékenységig terjedhet, miközben jelent sokak számára közösségi élményt, valamint a különböző tájak és települések egyedülálló felfedezési lehetőségét. Mivel korábban három férfi vendéggel beszélgettem, ezúttal a hölgyeken van a sor: - a Baby Boomerek korosztályát Ducza Valéria szenior kerékpárversenyző képviseli; - az X-generáció nevében kollégám, Gyarmathy Dóra szólal meg; - az Y-generációtól pedig Őry Kingát hallhatják, aki a hosszútávú versenyek specialistájaként többször is megnyerte már a Hungaroringen zajló 24 órás kerékpáros megmérettetést. Kép forrása: Őry Kinga Facebook-oldala

A Csütörtöki Csoportot, (CsüCsop) Bíró László a Központi Szeminárium akkor frissen kinevezett rektora alapította 1995 szeptemberében 7-10 fiatallal. A heti rendszerességű alkalmakra az ezredforduló körül már mintegy százan, 2021 szeptemberéig közel ezren csatlakoztak. A főváros közelmúltjának egyik legmeghatározóbb ifjúsági hittancsoportja megalakulásának 30. évfordulója alkalmából, a hétvégén, Budapesten megrendezett találkozóján mintegy 350 egykori hittanos vett részt családtagjaikkal együtt. Közülük több generáció tagjától is érdeklődtünk a közösség erejéről és a találkozó jelentőségéről. Hámori Kinga összeállítását hallják.

"Ne aggódjunk a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja" (Mt 6,34) Az aggódás mindig visszahúz, sosem előre lendít. Az aggodalom az alkotóerő degenerálódásához, rombolásához vezet. Úgy lehetne fogalmazni, hogy az aggódás a széles látókörűség alvilági változata. Létezik különbség az aggodalom megélésében a keleti és nyugati kultúrában? Milyen folyamatok zajlanak lelkünkben és agyunkban, amikor aggódunk? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk műsorunk vendégétől, Gőgh Edit neurológus, pszichiáter főorvostól. A zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince Rendező: E. Román Kata

Szombatonként az egyik zsinagógában tanított. És íme, volt ott egy asszony, akiben tizennyolc éve lakott a betegség lelke. Annyira meggörnyedt, hogy egyáltalán nem tudott felegyenesedni. Amikor Jézus meglátta, odahívta, és azt mondta neki: ,,Asszony! Megszabadultál betegségedtől.'' Rátette a kezét, mire az rögtön felegyenesedett, és dicsőítette Istent. Ekkor megszólalt a zsinagóga elöljárója. Azon méltatlankodva, hogy Jézus szombaton gyógyított, ezt mondta a tömegnek: ,,Hat nap van, amikor dolgozni kell; azokon jöjjetek hát és gyógyíttassátok magatokat, ne pedig szombaton!'' Az Úr ezt felelte neki: ,,Képmutatók! Nem oldja-e el mindegyiktek szombaton az ökrét vagy a szamarát a jászoltól, és nem viszi-e itatni? Ábrahámnak ezt a leányát pedig, akit immár tizennyolc éve megkötözve tart a sátán, nem kellett-e szombaton föloldani ettől a köteléktől?'' Amint ezt elmondta, megszégyenült minden ellenfele, s az egész nép örvendezett a csodás dolgokon, amiket cselekedett. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Narrátor: Jónás Gabriella és Szélyes Imre Közreműködött: Borbiczki Ferenc, Cseke Péter, Dunai Tamás, Hegyesi Andrea, Kaszás Attila, Kubik Anna, Lázár Csaba, Mécs Károly, Nagy Gábor, Nagy Imre, Nagy-Kálózy Eszter, Papp János, Pásztor Erzsi, Rajhona Ádám, Sárospataki Horváth Katalin, Schnell Ádám és Takács Bence Összeállította és rendezte: E. Román Kata Dramaturg: Sárospataki Zsuzsanna Hangmérnök: Biksza Levente, Horváth János és Urbán Péter Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendezőasszisztens: Varga Andrea Felelős szerkesztő: Nagy Gáspár

A Csütörtöki Csoportot, (CsüCsop) Bíró László a Központi Szeminárium akkor frissen kinevezett rektora alapította 1995 szeptemberében 7-10 fiatallal. A heti rendszerességű alkalmakra az ezredforduló körül már mintegy százan, 2021 szeptemberéig közel ezren csatlakoztak. A főváros közelmúltjának egyik legmeghatározóbb ifjúsági hittancsoportja megalakulásának 30. évfordulója alkalmából, a hétvégén, Budapesten megrendezett találkozóján mintegy 350 egykori hittanos vett részt családtagjaikkal együtt. Közülük több generáció tagjától is érdeklődtünk a közösség erejéről és a találkozó jelentőségéről. Hámori Kinga összeállítását hallják.

"Ne aggódjunk a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja" (Mt 6,34) Az aggódás mindig visszahúz, sosem előre lendít. Az aggodalom az alkotóerő degenerálódásához, rombolásához vezet. Úgy lehetne fogalmazni, hogy az aggódás a széles látókörűség alvilági változata. Létezik különbség az aggodalom megélésében a keleti és nyugati kultúrában? Milyen folyamatok zajlanak lelkünkben és agyunkban, amikor aggódunk? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk műsorunk vendégétől, Gőgh Edit neurológus, pszichiáter főorvostól. A zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter