Műsorújság

A Duna–Tisza közi homokhátság szívében, Bács-Kiskun vármegyében találjuk Kunszállást – egy csendes, mégis élő települést. A község környékén található parkerdő, a horgásztó a Kiskunsági Nemzeti Park védett területei számos kikapcsolódást kínálnak. De vonzerővel bírnak a helyi értékek és a település közösségi kezdeményezései, programjai is. Ezek közül mutatunk be néhányat. Órák Háza, dr Gyöngyösy Mátyás Helytörténeti Gyűjtemény, katolikus templom, Hátas dűlő, közösség összetartó kezdeményezések.

Fedák Sári nemcsak színésznő volt, hanem egy jelenség. Nő, aki száz évvel ezelőtt már megélte mindazt, amire sokan vágytak, és a mai napig sokan vágynak: az ismertséget, a sikert. A színház, a divat, a közélet és a társadalmi ügyek meghatározó alakja volt, akiről a mai napig beszélünk, élete mégis a politikának és a történelemnek köszönhetően szomorúan alakult. A Magyar Színház október 3-án mutatta be Olt Tamás rendezésében Kubik Anna Kossuth-díjas színésznővel a címszerepben „A Fedák Sári-ügy, avagy minden jegy elkelt” című zenés életrajzi tragikomédiát. Az előadásról telefonos interjúban Kovács Éva Rebecca beszélgetett Kubik Annával. Az előadást november 11-én láthatja újra a közönség a Magyar Színházban 19 órai kezdettel. Lételeme a föld, a fa, a népi hitvilág, a természet és az állatok közelsége. A Csíkcsomortánban élő képzőművész, Csomortáni Gál László az egyszerű, falusi élet mellett döntött, noha számos egyéni kiállítása volt már szerte Európában, valamint az Egyesült Államokban is. Ezúttal egy számára ismerős helyen, a Budapest V. kerületében található VármegyE-Galériában (Falk Miksa utca 8.) nyílt kiállítása Demeter Endre mádi borásszal, aki saját üvegeire gravírozta az erdélyi alkotó jellegzetes népi motívumait. A „benne aluszik a Nap” című, november 7-ig látogatható tárlat helyszínén Szentimrei Kristóf kérdezte Csomortáni Gál Lászlót, elsőként arról, hova vezethető vissza a barátsága Demeter Endrével, illetve hogyan született meg a közös kiállítás ötlete. A Velencei Filmfesztiválon hat díjat is nyert Enyedi Ildikó legújabb filmje, a Csendes barát, amely egy botanikus kert közepén álló magányos idős fa történetét meséli el. Az érzékeny és filozofikus alkotás párhuzamot von növény és ember kapcsolata között, bemutatva azt, hogy nemcsak mi figyeljük meg őket, hanem ők is minket. A nemzetközi koprodukcióban készült film létrejöttéről Mécs Mónikát, a Csendes barát magyarországi producerét kérdezte telefonon Szentimrei Kristóf. A film nemrég elnyerte a 16. La Roche-sur-Yon Nemzetközi Filmfesztivál nagydíját, valamint bekerült az Európai Filmdíj szűkített listájára. Hazánkban legközelebb október 28-án, a Budapest Nemzetközi Filmfesztiválon, majd november 9-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban lesz látható az alkotás, november 13-án és 14-én pedig a Mozinet Filmnapok országos vetítésein további 13 városban tartanak premier előtti vetítést. A Csendes barát hivatalosan 2026. január 29-én a Mozinet forgalmazásában érkezik a hazai mozikba. Zenei szerkesztő: Varga Ramona Kép forrása: Magyar Színház

Három vendég, három különböző korosztályból. A világháborús éveket is megélő Veteránoktól a lázadó X-eseken át a legfiatalabbakat képviselő Alfa generációig számos korcsoportot foglal egybe mai társadalmunk, a különböző generációk véleményét pedig olyan témákban igyekszünk összevetni, amelyek bármely korosztály számára érdekesek lehetnek. Mai témánk a kerékpározás, amelynek funkciója az egyszerű közlekedési eszköztől a profi sporttevékenységig terjedhet, miközben jelent sokak számára közösségi élményt, valamint a különböző tájak és települések egyedülálló felfedezési lehetőségét. Mivel korábban három férfi vendéggel beszélgettem, ezúttal a hölgyeken van a sor: - a Baby Boomerek korosztályát Ducza Valéria szenior kerékpárversenyző képviseli; - az X-generáció nevében kollégám, Gyarmathy Dóra szólal meg; - az Y-generációtól pedig Őry Kingát hallhatják, aki a hosszútávú versenyek specialistájaként többször is megnyerte már a Hungaroringen zajló 24 órás kerékpáros megmérettetést. Kép forrása: Őry Kinga Facebook-oldala

Történt pedig azokban a napokban, hogy kiment a hegyre imádkozni, és az egész éjszakát Isten imádásában töltötte. Másnap magához hívta tanítványait, és kiválasztott közülük tizenkettőt. Ezeket elnevezte apostoloknak: Simont, akit Péternek is nevezett, és Andrást, a testvérét, valamint Jakabot és Jánost, Fülöpöt és Bertalant, Mátét és Tamást, Jakabot, Alfeus fiát és Simont, akit Zelótának neveznek, Júdást, Jakab fiát, és iskarióti Júdást, aki áruló lett. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Az elmúlt hosszú hétvégére zarándoklattal és szentmisével egybekötött keresztállítást szervezett a Szentimrevárosi Egyesület a Budai Ciszterci Szent Imre Plébániával a Keleti-Gerecse legmagasabb pontjára, a Nagy-Gete hegyére. Az Egyesület a 2000-ben felállított, s azóta az időjárás viszontagságai miatt megrongálódott Nagyboldogasszony keresztet állította újra, pontosabban állított új keresztet a régi helyett. A helyszínen a zarándoklatot vezető és szabadtéri szentmisét bemutató Szkaliczki Örs atyát, a Budai Ciszterciek plébánosát, valamint a SZIE két tagját, Török Tamást és Salacz Balázst kérdeztük az eseményről. Képek: MKR

Vendégünk: Dr. Kiss József Géza szegedi orvos professzor, a Magyar Numizmatikai Társaság országos alelnöke, illetve az Éremgyűjtők Csongrád vármegyei szervezetének elnöke.

Az 1956-os események kapcsán, az egyház szerepe volt, hogy rámutasson a bűn jelenlétére: az igazságtalanság és az erőszak bűnére, amely sokféle módon átjárta a társadalmat, és testet öltött benne. Demeter Zsófia történész és Spányi Antal megyés püspök arról beszél, az egyház történelme és a társadalom történelme hogyan függött össze, milyen hatással voltak egymásra a forradalom és szabadságharc idején.

Az elmúlt hosszú hétvégére zarándoklattal és szentmisével egybekötött keresztállítást szervezett a Szentimrevárosi Egyesület a Budai Ciszterci Szent Imre Plébániával a Keleti-Gerecse legmagasabb pontjára, a Nagy-Gete hegyére. Az Egyesület a 2000-ben felállított, s azóta az időjárás viszontagságai miatt megrongálódott Nagyboldogasszony keresztet állította újra, pontosabban állított új keresztet a régi helyett. A helyszínen a zarándoklatot vezető és szabadtéri szentmisét bemutató Szkaliczki Örs atyát, a Budai Ciszterciek plébánosát, valamint a SZIE két tagját, Török Tamást és Salacz Balázst kérdeztük az eseményről. Képek: MKR

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince Rendező: E. Román Kata

Történt pedig azokban a napokban, hogy kiment a hegyre imádkozni, és az egész éjszakát Isten imádásában töltötte. Másnap magához hívta tanítványait, és kiválasztott közülük tizenkettőt. Ezeket elnevezte apostoloknak: Simont, akit Péternek is nevezett, és Andrást, a testvérét, valamint Jakabot és Jánost, Fülöpöt és Bertalant, Mátét és Tamást, Jakabot, Alfeus fiát és Simont, akit Zelótának neveznek, Júdást, Jakab fiát, és iskarióti Júdást, aki áruló lett. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

A mai Kávéház vendége Komor István közgazdász .

Narrátor: Jónás Gabriella és Szélyes Imre Közreműködik: Blaskó Péter, Borbiczki Ferenc, Hegyesi Andrea, Kubik Anna, Mécs Károly, Nagy-Kálózy Eszter, Nagy Imre, Nikl János, Papp János, Rajhona Ádám, Sárospataki Horváth Katalin Összeállította és rendezte: E. Román Kata Dramaturg: Sárospataki Zsuzsanna Hangmérnök: Biksza Levente, Horváth János és Urbán Péter Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendezőasszisztens: Varga Andrea Felelős szerkesztő: Nagy Gáspár

Mai műsorunk kiemelt témája a Petőfi Irodalmi Múzeum disztermébe meghirdetett Prózamaraton, melyről Erős Kingával, a Magyar Írószövetség elnökével és Zsiga Kristóffal, a Magyar Napló kiadóvezetőjével beszélgetünk. Továbbá beszélgetőtársunk lesz Törös Edit, a II. kerületi szakrendelő reumatológus főorvosa, aki a Törös Alapítvánnyal jótékonysági hangversenyt szervezett Csajkovszkij klasszikusaival. Szerdahelyi Csongor riportja. Kultúrmorzsák rovattal, tehát a közeljövő kulturális kishíreivel is jelentkezünk magazinunk végén, Zsoldos Szilvia összeállításában. Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Sándor Károly "Csikar", Deák Ferenc "Bamba", Schlosser Imre "Slózi", Zsiborás Gábor és Zsák Károly focisták sírjainál állunk meg Joó Alfréd újságíróval, a Magyar Futballmúlt Kegyeleti Társaság egyik alapítójával. KépForrás: BKM Nonprofit Zrt. BTI Temetkezési Divízió

És mindez a közgazdász szemüvegén keresztül! Néhány állítás, mely segít eligazodni: - Az elmúlt évtizedek bűvszava a globalizáció. Ennek legnagyobb vesztese az úgynevezett középosztály. - A nagyvilágban a globális egyenlőtlenségek az elmúlt harminc évben csökkentek. - De: az országokon belüli egyenlőtlenségek nőttek. - És a könyv legfőbb állítása: "2011 és 2021 között több mint másfélszeresére bővült a magyar középosztály." Vendégem a "A középosztály forradalma" című könyv szerzője, György László közgazdász, a gazdasági stratégiákért és a Tanítsunk Magyarországért program irányításáért felelős kormánybiztos

És: Mobil a gyereknek? Plusz mesterséges intelligencia? Na ez már sok! Sok? Kínában hogy csinálják? Vendégem Setényi János a Tanuláskutató Intézet vezetője (Mathias Corvinus Collegium)

Az NMHH elnöke rámutatott, hogy ezen online szereplők kritizálhatósága ma még nyitott kérdés, hiszen a hazai joggyakorlat eddig nem adott egyértelmű választ arra, hogy az influenszerek ebben a tekintetben inkább a politikusokkal vagy a hétköznapi emberekkel esnek-e egy kategóriába. Koltay András hangsúlyozta: „számos előnnyel jár, ha valaki a széles körű nyilvánossághoz fér hozzá, de ezeket senki nem használhatja ki úgy, hogy közben a közszereplőket sújtó hátrányos következmények alól magánszemélyként vonja ki magát.” Szokott történelmi kalauzunkat, Márai Sándort idézzük meg: "Búcsú" címmel, és "Előszó helyett" alcímmel 1939-ben, az utolsó békeévben írt Európáról szeptember 3-án. Ne a megosztottság, gyűlölködés jellemezze az életünket – ezzel indult meg Ervin Gábor boldoggáavatási ügye. Erdő Péter bíboros, prímás ünnepélyesen megnyitotta Ervin Gábor boldoggáavatási ügyének egyházmegyei szakaszát. Erdő Péter bíboros ismertette Ervin Gábor életének főbb állomásait, hitének, szeretetgyakorlásának alakulását. Kiemelte: „szent és aktuális az ügy, ami összehozott bennünket”. Mint mondta, időnként „divat” leszólni, akár gúnyolni a papságot -, az azonban, hogy közöttük voltak és vannak is „hősök és szentek”, csak „halkan” nyer említést.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince Rendező: E. Román Kata

Történt pedig azokban a napokban, hogy kiment a hegyre imádkozni, és az egész éjszakát Isten imádásában töltötte. Másnap magához hívta tanítványait, és kiválasztott közülük tizenkettőt. Ezeket elnevezte apostoloknak: Simont, akit Péternek is nevezett, és Andrást, a testvérét, valamint Jakabot és Jánost, Fülöpöt és Bertalant, Mátét és Tamást, Jakabot, Alfeus fiát és Simont, akit Zelótának neveznek, Júdást, Jakab fiát, és iskarióti Júdást, aki áruló lett. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Narrátor: Jónás Gabriella és Szélyes Imre Közreműködik: Blaskó Péter, Borbiczki Ferenc, Hegyesi Andrea, Kubik Anna, Mécs Károly, Nagy-Kálózy Eszter, Nagy Imre, Nikl János, Papp János, Rajhona Ádám, Sárospataki Horváth Katalin Összeállította és rendezte: E. Román Kata Dramaturg: Sárospataki Zsuzsanna Hangmérnök: Biksza Levente, Horváth János és Urbán Péter Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendezőasszisztens: Varga Andrea Felelős szerkesztő: Nagy Gáspár

És mindez a közgazdász szemüvegén keresztül! Néhány állítás, mely segít eligazodni: - Az elmúlt évtizedek bűvszava a globalizáció. Ennek legnagyobb vesztese az úgynevezett középosztály. - A nagyvilágban a globális egyenlőtlenségek az elmúlt harminc évben csökkentek. - De: az országokon belüli egyenlőtlenségek nőttek. - És a könyv legfőbb állítása: "2011 és 2021 között több mint másfélszeresére bővült a magyar középosztály." Vendégem a "A középosztály forradalma" című könyv szerzője, György László közgazdász, a gazdasági stratégiákért és a Tanítsunk Magyarországért program irányításáért felelős kormánybiztos

És: Mobil a gyereknek? Plusz mesterséges intelligencia? Na ez már sok! Sok? Kínában hogy csinálják? Vendégem Setényi János a Tanuláskutató Intézet vezetője (Mathias Corvinus Collegium)

Az NMHH elnöke rámutatott, hogy ezen online szereplők kritizálhatósága ma még nyitott kérdés, hiszen a hazai joggyakorlat eddig nem adott egyértelmű választ arra, hogy az influenszerek ebben a tekintetben inkább a politikusokkal vagy a hétköznapi emberekkel esnek-e egy kategóriába. Koltay András hangsúlyozta: „számos előnnyel jár, ha valaki a széles körű nyilvánossághoz fér hozzá, de ezeket senki nem használhatja ki úgy, hogy közben a közszereplőket sújtó hátrányos következmények alól magánszemélyként vonja ki magát.” Szokott történelmi kalauzunkat, Márai Sándort idézzük meg: "Búcsú" címmel, és "Előszó helyett" alcímmel 1939-ben, az utolsó békeévben írt Európáról szeptember 3-án. Ne a megosztottság, gyűlölködés jellemezze az életünket – ezzel indult meg Ervin Gábor boldoggáavatási ügye. Erdő Péter bíboros, prímás ünnepélyesen megnyitotta Ervin Gábor boldoggáavatási ügyének egyházmegyei szakaszát. Erdő Péter bíboros ismertette Ervin Gábor életének főbb állomásait, hitének, szeretetgyakorlásának alakulását. Kiemelte: „szent és aktuális az ügy, ami összehozott bennünket”. Mint mondta, időnként „divat” leszólni, akár gúnyolni a papságot -, az azonban, hogy közöttük voltak és vannak is „hősök és szentek”, csak „halkan” nyer említést.