Műsorújság

Rendhagyó adásunkban kollégánk, Keceli Zsuzsa zenei szerkesztő emlékét idézzük fel, aki a közelmúltban távozott közülünk. A műsorvezető Tóth Zsófia Szikora József főszerkesztővel, Magyar Kornél zenei szerkesztővel és Jámbor Balázs adásellenőrrrel beszélget. A beszélgetés hosszabb változatát rádiónk YouTube csatornáján podcast formájában is elérhetik.

WUCWO-naj, a Katolikus Női Szervezetek Világszövetségének több mint 100 tagja van, köztük a KALÁSZ. A magyar Katolikus Lányok és Asszonyok Szövetsége jövőre ünnepli alapításának 90. évfordulóját. A világszervezet európai tagjai nemrég Budapesten találkoztak. Mi ma a feladata a WUCWO-nak? Mi a KALÁSZ szerepe? Vendégeink: Mónica Santamarina, a WUCWO elnöke és Csehné Vadnai Borbála, a WUCWO Európai régióért felelős alelnöke.

Idén 75 éve, hogy hét önálló város és tizenhat nagyközség csatlakozásával megszületett Nagy-Budapest. Az évforduló alkalmából különleges kiállítás nyílt a Deák17 Galériában Budapest – Kalandváros címmel, amely a legnagyobb díjnyertes hazai kortárs illusztrátorok munkáin keresztül idézi meg a 75 éves fővárost. Budapest különféle arcai tárulnak fel a magyar gyermekkönyv-illusztrációkon keresztül a Deák17-ben: a műemléki belváros hangulatától a lakótelepek világáig. A tárlat a Budapesti Illusztrációs Fesztivál keretében valósulhatott meg. Kaposi Dorkával, a Deák17 Galéria vezetőjével Tóth Zsófia beszélgetett. Tíz év nagy idő egy ember életében, diákokból kollégák lesznek, kollégákból nyugdíjasok. A főváros középkori történelmében azonban egy évtized alig fogható meg: a leleteket jó, ha negyed vagy fél évszázadra lehet keltezni, egyedül a pénzérmék adhatnak ennél közelebbi támpontot. A tizedik, jubileumi Középpontban a középkor kiállításon nemcsak az elmúlt év legszebb, legérdekesebb, Budapest területéről előkerült középkori leleteit és ásatásait mutatják be a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában, hanem visszaemlékeznek benne az előző kilenc kiállításra, az ott szerepeltetett tárgyakra is. Terey Györggyel, a kiállítás egyik kurátorával Fazekas Gyöngyvér beszélgetett a megnyitón. A 120 éve, 1905-ben Újvidéken született Tamkó Sirató Károly, a huszadik század egyik legizgalmasabb magyar költői személyisége. Még Párizsban írta meg a később gyerekversként ismertté váló, Tengerecki Pál című költeményét, amelyben a világjáró hős végül „hazahajózik”. A Móra Kiadó gondozásában megjelenő, Tengerecki Pál című válogatáskötet Tamkó Sirató gyerekverseit gyűjti egybe a Kaláka együttes válogatásában és zenei kíséretével. A kötetet az MNM KK Országos Széchényi Könyvtárban kiállítással, koncerttel és irodalmi beszélgetéssel mutatták be. Az eseményen Fazekas Gyöngyvér járt és szólította meg Gryllus Dánielt. (Kép: Móra kiadó)

Egy gyilkosság mellékszálai – ezzel a címmel állította színpadra a Borbély Szilárd azonos című, 2008-ban megjelent esszégyűjteményének írásaiból komponált előadást Seress Zoltán színművész-rendező a Vígszínházban. A nem mindennapi vállalkozás a tragikusan korán elhunyt költő-író bölcseleti mélységű írásait vegyíti a Borbély Szilárd szüleit ért rablótámadás dokumentumaival, és folytat sajátos lélektani nyomozást a történtekről, valamint azok költői lenyomatairól. Nem könnyű téma, de Seress Zoltán úgy érezte, tartozik ezzel a 2014-ben elhunyt költőnek, akivel személyesen is jó kapcsolatot ápolt. Az Egy gyilkosság mellékszálai című előadás elkészültéről beszélgetünk a Művészbejáróban a színművész-rendezővel.

Mai összeállításunkban először Itt élünk című műsorunkat hallják Papp Péter szerkesztésében, melyben beszélgetünk egy Erdélyi képzőművésszel, valamint Csetneki László mesterszakáccsal az adventi és karácsonyi ételekről szólunk. Műsorvezető: Molnár András Zenei szerkesztő: Vasvári Bernadett

Nem mindenki, aki azt mondja nekem: Uram, Uram!, megy be a mennyek országába, csak az, aki megteszi Atyám akaratát, aki a mennyben van. Mert mindenki, aki hallgatja ezeket a szavaimat és követi azokat, hasonló az okos emberhez, aki a házát sziklára építette. Szakadt a zápor, jöttek a folyamok, fújtak a szelek és nekizúdultak a háznak. De az nem dőlt össze, mert az alapjait sziklára rakták. Mindaz pedig, aki hallgatja ezeket a szavaimat, de nem cselekszi meg azokat, hasonlít majd a balga emberhez, aki a házát homokra építette. Szakadt a zápor, jöttek a folyamok, fújtak a szelek és nekizúdultak a háznak. Az összedőlt, és nagy lett a romlása. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Folytatjuk utunkat a Fradi Múzeum különleges világában. Hétfőn már hallhatták, hogyan őrzik és mutatják be a Ferencváros több mint egy évszázados történetét. A mai részben újabb érdekességekre derül fény: különleges gyűjteményi történetekre és arra, hogyan lehet a klub múltját élménnyé tenni a jelen látogatói számára. Tobak Csabával, a Fradi Múzeum vezetőjével Balázs Zsanett beszélget. Fotók: fradi.hu

Az idei adventben egy új dallal járul karácsonyi lelki készületünkhöz az Eucharist együttes, mellyel jövő vasárnap - öröm vasárnapján - adventi flashmobra, szentmisére és koncertre is hív mindenkit a Mátyás-templomba. A Venite Adoremus c. dal keletkezéséről és a három részből álló est programjáról Gável Andrástól az Eucharist együttes tagjától érdeklődünk. Az est és a dal közös éneklésével kapcsolatos további információkat a dicsoitosziget.hu oldalon találják.

Vendégeink: Adolf Diána légiakrobata és foglalkozásvezető, Zsíros László akrobata és oktató, valamint Pál L. Bendegúz, aki a központ szociális és közösségi területeit vezeti. Arról beszélgetünk, hogyan működik ez az intézmény a gyakorlatban, és milyen szerepet tölt be ma a cirkuszpedagógia.

Folytatjuk utunkat a Fradi Múzeum különleges világában. Hétfőn már hallhatták, hogyan őrzik és mutatják be a Ferencváros több mint egy évszázados történetét. A mai részben újabb érdekességekre derül fény: különleges gyűjteményi történetekre és arra, hogyan lehet a klub múltját élménnyé tenni a jelen látogatói számára. Tobak Csabával, a Fradi Múzeum vezetőjével Balázs Zsanett beszélget. Fotók: fradi.hu

Hangmester: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henriette Rendező: E. Román Kata

26. rész

Nem mindenki, aki azt mondja nekem: Uram, Uram!, megy be a mennyek országába, csak az, aki megteszi Atyám akaratát, aki a mennyben van. Mert mindenki, aki hallgatja ezeket a szavaimat és követi azokat, hasonló az okos emberhez, aki a házát sziklára építette. Szakadt a zápor, jöttek a folyamok, fújtak a szelek és nekizúdultak a háznak. De az nem dőlt össze, mert az alapjait sziklára rakták. Mindaz pedig, aki hallgatja ezeket a szavaimat, de nem cselekszi meg azokat, hasonlít majd a balga emberhez, aki a házát homokra építette. Szakadt a zápor, jöttek a folyamok, fújtak a szelek és nekizúdultak a háznak. Az összedőlt, és nagy lett a romlása. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

A felvételt Horváth János és Urbán Péter készítette. Rádióra alkalmazta és rendezte: Sárospataki Zsuzsanna

Sokan egy szappanoperából emlékeznek rá, mások a színházból. Ő maga családjára: feleségére és 3 gyermekére a legbüszkébb. Nemrég civil szerepköre váltott: a Schlachta Margit kollégium vezetője lett. Az intézmény nemcsak együttlakást kínál egyetemista fiataloknak, de egy keresztény értékrendű közösséget, egy szemléletmódot és azt is, hogy a társadalmi felelősségvállalás részeként valós problémákra keres megoldásokat. Endrédy Gábor beszélgetőtársa Nagy György András volt. A Nobel-díjas olasz költő, Salvatore Quasimodo is Balatonfüreden találta meg a gyógyulást. Emlékére 1992 óta nemzetközi költőversenyt rendeznek. Idén Jókai születésének 200-dik évfordulója alkalmából különdíjat alapítottak, ezt pedig Szentirmai Máriának ítélték oda: Tóféli idegen című, Komáromhoz és a nagy mesélőhöz kötődő verséért. A szerzővel Szerdahelyi Csongor beszélgetett. Hatalmas sikerrel mutatták be nemrégiben A Cigánybárót a Budapesti Operettszínházban. Ifj. Johann Strauss egyik legnépszerűbb alkotását a Jókai200 emlékév tiszteletére tűzte műsorra a zenés teátrum, de nemcsak a librettó alapjául szolgáló mű szerzője, hanem a zeneszerző is kétszáz éve született. A két művész egyébként találkozott is egymással például a magyar főváros német színházában. A mostani hármas szereposztás egyikében Bordás Barbara(képünkön) játssza-énekli Szaffit, őt kérdezte Ungvári Judit.

Lesz-e valakiből nagy költő attól, hogy tanulja a versírást? Valószínűleg nem. Lehet-e tanulni valamit a költői mesterségből? Valószínűleg igen. Ez a könyv azért készült, mert sokan szeretnének megtanulni verset írni. Vagy legalábbis belepillantani a vers keletkezésének folyamatába, a költői műhelyek titkaiba, meglátni néhány eljárást, módszert, fortélyt. Sokan írnak verset, és általában szívesen tanulnak is róla, örömmel fogadják a segítséget. Minden bizonnyal nagyon sokféle élményből születik vers, mert amit átélünk, azt el akarjuk mondani. És el akarjuk mondani a gondolatainkat, az érzéseinket, a vágyainkat, önmagunkat. A könyv azt az utat akarja végigjárni többször is, minden egyes fejezetében újra és újra, hogy hogyan lesz egy élményből, emlékből, ötletből vers, hogy hogyan lehet egy élmény köré egyre újabb és újabb rétegeket építeni, mindent jelentéssel, átélhető és általánosítható tartalommal megtölteni. A műsorban segítőim: Vasi Rebeka, a Budai Cisztrci Szent Imre Gimnázium 8. osztályos tanulója és Somogyi Erzsébet, a Szent II. János Pál iskolaközpont 11. osztályos diákja

Marcali Morgenstein Henrik 1856-1940 között élt. Történész, egyetemi tanár a MTA levelező tagja, aki 1870-ben kezdte meg tanulmányait a Pesti Tudományegyetemen, majd folytatta Berlinben, Párizsban, Oxfordban. 1878-tól az egyetem gyakorló gimnáziumának - ez ma az ELTE Trefort Ágoston gyakorló gimnáziuma - volt tanára, majd 1895-től kinevezett rendes egyetemi tanár lett. Ő volt az első professzionális történetíró Magyarországon, aki meghonosította a forráskritikát egyetemi tanárként az oktatásban. Kik voltak a katolikus klérusból azok, akik a zsidó származású történésszel, Marcali Morgenstein Henrikkel kapcsolatba kerültek? Vendégünk: Bárány Zsófia történész.

XIV. Leó pápa Törökországot és Libanont választotta első apostoli útja céljául, hogy megemlékezzen a Niceai zsinat 1700. évfordulójáról és megerősítse az ott élő keresztény közösségeket, amely – ahogy a szentatya fogalmazott – gazdag örökséget hordoz azon a földön, ahol az Ó-és Újszövetség története összefonódik. Utazás egy olyan régióban, ahol a keresztények őslakosok, már jóval az iszlám megjelenése előtt ott voltak, most mégis törékeny helyzetben vannak. Törökországban a vallásszabadságról beszélt – bátorság? Mit mond el a Szentatyáról ez az első út? Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértőt kérdezzük.

Vendégünk: Telek Zsuzsa és Kovács Dávid, a Magyar Vöröskereszt országos ifjúsági szakmai vezetője. (Korábbi műsorunk ismétlése)

Hangmester: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henriette Rendező: E. Román Kata

Nem mindenki, aki azt mondja nekem: Uram, Uram!, megy be a mennyek országába, csak az, aki megteszi Atyám akaratát, aki a mennyben van. Mert mindenki, aki hallgatja ezeket a szavaimat és követi azokat, hasonló az okos emberhez, aki a házát sziklára építette. Szakadt a zápor, jöttek a folyamok, fújtak a szelek és nekizúdultak a háznak. De az nem dőlt össze, mert az alapjait sziklára rakták. Mindaz pedig, aki hallgatja ezeket a szavaimat, de nem cselekszi meg azokat, hasonlít majd a balga emberhez, aki a házát homokra építette. Szakadt a zápor, jöttek a folyamok, fújtak a szelek és nekizúdultak a háznak. Az összedőlt, és nagy lett a romlása. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

A felvételt Horváth János és Urbán Péter készítette. Rádióra alkalmazta és rendezte: Sárospataki Zsuzsanna

Marcali Morgenstein Henrik 1856-1940 között élt. Történész, egyetemi tanár a MTA levelező tagja, aki 1870-ben kezdte meg tanulmányait a Pesti Tudományegyetemen, majd folytatta Berlinben, Párizsban, Oxfordban. 1878-tól az egyetem gyakorló gimnáziumának - ez ma az ELTE Trefort Ágoston gyakorló gimnáziuma - volt tanára, majd 1895-től kinevezett rendes egyetemi tanár lett. Ő volt az első professzionális történetíró Magyarországon, aki meghonosította a forráskritikát egyetemi tanárként az oktatásban. Kik voltak a katolikus klérusból azok, akik a zsidó származású történésszel, Marcali Morgenstein Henrikkel kapcsolatba kerültek? Vendégünk: Bárány Zsófia történész.

XIV. Leó pápa Törökországot és Libanont választotta első apostoli útja céljául, hogy megemlékezzen a Niceai zsinat 1700. évfordulójáról és megerősítse az ott élő keresztény közösségeket, amely – ahogy a szentatya fogalmazott – gazdag örökséget hordoz azon a földön, ahol az Ó-és Újszövetség története összefonódik. Utazás egy olyan régióban, ahol a keresztények őslakosok, már jóval az iszlám megjelenése előtt ott voltak, most mégis törékeny helyzetben vannak. Törökországban a vallásszabadságról beszélt – bátorság? Mit mond el a Szentatyáról ez az első út? Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértőt kérdezzük.

Vendégünk: Telek Zsuzsa és Kovács Dávid, a Magyar Vöröskereszt országos ifjúsági szakmai vezetője. (Korábbi műsorunk ismétlése)