Műsorújság

Hogyan is vagyunk önmagunkkal, milyen értékek fontosak az életünkben? Az elfogadás, a megbocsátás, a törődés, a szeretet milyen súllyal jelenik meg a másokhoz fűződő kapcsolatainkban? Milyen a viszonyunk saját magunkkal, mennyire szeretjük, értékeljük magunkat? Az ezekre a kérdésekre adott válaszaink kihatnak az életünk minden területére. Az énképünk befolyásolja az érzéseinket, meghatározza a cselekedeteinket a családban, a munkahelyünkön, vagyis alapvetően kihat a hogylétünkre. A mai Házunk táján műsorába Szentirmai Ágnes készített összeállítást a Patrona Hungariae Iskolaközpont másfél évtizede tartó egyedülálló „Osztozó” programjáról, amelyben tanórákon járnak körbe a diákokkal olyan témákat, mint az identitás, a jövőkép, a stressz vagy éppen az erőszakmentes kommunikáció. Elsőként azonban Prof. Dr. Perczel-Forintos Dóra tanszékvezető egyetemi tanár, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeutával, a hazai kognitív viselkedésterápia meghonosítójával beszélgetünk a lelki egészséghez szükséges egészséges önbizalomról, a negatív önbecsülésből adódó nehézségekről a pozitív önértékelés kialakulásáról, vagyis önbizalom fejlesztéséről.

Hidas J. Zakariás OSB oblátus testvér és Oláh Gergely Máté fotóművész Csönd Neked – Szavak és csend határán egy bencés monostorban című színes albumát az Országos Széchényi Könyvtár Széchényi-könyvestek című sorozatának legutóbbi alkalmán, múlt szerdán mutatták be. A háromnyelvű – magyar, angol, olasz – kötet a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor és a L’Harmattan Kiadó gondozásában jelent meg. A könyvbemutatót követően a szerzőpárost és a bakonybéli közösség perjelét, Baán Izsákot kérdeztük. A szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium dísztermében mutatták be a rend honosításának 2026-os ünnepén Szentek, leckék, iskolák címmel azt az antológiát, amely az elmúlt 400 évben íródott, és piaristákról szóló irodalmi műveket gyűjti egybe. A kötetet Bozók Ferenc atya és Koltai András, a Piarista Rend Magyar Rendtartománya Központi Levéltárának vezetője szerkesztették; a levéltárost Szerdahelyi Csongor kérte mikrofon elé. Magazinunkban a két kötet mellett Rádiós regénytárunk most szerdán délután fél 3-kor induló sorozatát is figyelmükbe ajánljuk. Lev Nyikolajevics Tolsztoj vallásos ihletésű művei közül a nagyböjti időben tűztük műsorunkra a Két öreg című elbeszélést, melyet Szőllőssy Klára fordításában, E. Román Kata rendezésével és Varga Andrea szerkesztésével három részben hallgathatnak meg. A Papp János színművész által életre keltett, Szentírásból táplálkozó történetben két idős parasztember zarándokútját követhetjük a Szentföldre. Mindketten mély hittel és elkötelezett szívvel indulnak, ám útjuk során hitüket és együttérzésüket próbára teszi az élet. Az egyik öreg a rászorulók segítését választja, s így megtapasztalja: a valódi zarándoklat nem a kilométerekről, hanem a cselekvő szeretetről és az irgalmasságról szól, amely közelebb visz Istenhez. Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Fanni hagyományai. A felvilágosodás irodalmát szenvedélyesen szerető és jól ismerő huszadik századi írónő: Szabó Magda alkalmazta színpadra az elfelejtett művet, amelyet több színház is sikerrel játszott az 1970-es években. A szentimentális naplóregény, a magyar Werther szerzője: Kármán József, aki Uránia címmel 1794-ben folyóiratot alapított, amelyet csaknem teljes egészében ő maga és szerkesztőtársa: Pajor Gáspár írt tele. De Csokonai Vitéz Mihály és Verseghy Ferenc is publikált a lapban. Ehelyt jelent meg A nemzet tsinosodásáról írt, programadó Kármán-tanulmány is. A „tsinosodás” itt Bildung, azaz nevelődés, növekedés, fejlődés értelemben szerepel. A rövid életű folyóirat fontos szerepet játszott a magyar művelődéstörténetben, az itt közölt regény pedig csemege az irodalomkedvelőknek, ma is lebilincselő olvasmány. Igaz, főként bölcsészhallgatóknak és régi magyar irodalom kutatóknak. De tisztelegnünk a mű és szerzője előtt mindenképpen érdemes.

Mai adásunkban a Róluk van szó – Fiatalok a békéért című kerekasztal beszélgetésről készített hangképes összeállítást a műsor szerkesztője Farkas Erzsébet.

Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy visszavonjam a törvényt vagy a prófétákat; nem azért jöttem, hogy megszüntessem, hanem hogy beteljesítsem. Mert bizony, mondom nektek: amíg el nem múlik az ég és a föld, egy ióta vagy egy vesszőcske sem marad el a törvényből, amíg minden be nem teljesedik. Aki tehát egyet is elhagy e legkisebb parancsok közül és úgy tanítja az embereket, azt a legkisebbnek fogják hívni a mennyek országában; aki pedig megteszi és tanítja, azt nagynak fogják hívni a mennyek országában. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

A katolikus papok futsal-Európa-bajnokságát 2003-tól rendezik meg – kezdetben kétévente, majd minden évben. A tavalyi kisvárdai tornán a magyar csapat erős ellenfeleket is legyőzve hajszállal maradt le a dobogóról. Idén februárban a lengyelországi Lublinban került sor a tornára. Hogy szerepeltek a mieink? Gőbel Ágostonnak mondta el Káplár Márton esztergomi parókus és Fejes Csaba dorogi plébániai kormányzó. Fotó: Király András/Görögkatolikus Metropólia

A törökbálinti Szűz Mária bemutatása templomban Spányi Antal püspök szentmise keretében lektorrá avatta Simon Péter középiskolai tanárt, négygyermekes családapát, az egyházközség aktív tagját, aki küldetést kapott arra, hogy Isten igéjét úgy közvetítse, hogy az érthetően, méltó módon hangozzék el, és életté váljon a hallgatók szívében. A föld sójában a lektoravatásról, a diakónusi útról beszél a főpásztor és Simon Péter.

Rovarhotel építés, beporzás, lépesméz kóstolás. A 18. kerületi Tomory Lajos Múzeumban a Beporzók napja alkalmából rendezett gyerekprogramon követjük a résztvevőket, ahogy megismerkednek a rovarok életével és munkájával.

Történelmi jelentőségű lépéshez érkezett a kárpátaljai magyar felsőoktatás: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem kihelyezett képzést indít Vásárosnaményban. Az erről szóló együttműködési megállapodást ünnepélyes keretek között írták alá a felek. A vásárosnaményi oktatási központ az Eötvös-kúria épületében kap helyet, amely méltó környezetet biztosít az egyetem határon átívelő oktatási és tehetséggondozó tevékenységéhez. A kezdeményezés nemcsak Vásárosnamény, hanem az egész térség számára jelentős lépés, hiszen a jövőben egyetemi képzések indulhatnak a városban. Nyíri Kata jelenti.

Zenei szerkesztő: Dévény Mária Hangmérnök: Horváth János Rendező: Tar Éva ------------------------------ 2.) Salamon király és a méh zsidó mese Felolvassa: Mertz Tibor Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: E. Román Kata

Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy visszavonjam a törvényt vagy a prófétákat; nem azért jöttem, hogy megszüntessem, hanem hogy beteljesítsem. Mert bizony, mondom nektek: amíg el nem múlik az ég és a föld, egy ióta vagy egy vesszőcske sem marad el a törvényből, amíg minden be nem teljesedik. Aki tehát egyet is elhagy e legkisebb parancsok közül és úgy tanítja az embereket, azt a legkisebbnek fogják hívni a mennyek országában; aki pedig megteszi és tanítja, azt nagynak fogják hívni a mennyek országában. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Itt élünk című műsorunkban a felvidéki Borsit és a hozzá közeli Mikóházát látogatjuk meg. Szerkesztő: Pap Péter Műsorvezető: Molnár András

Budapest és Debrecen idén is az orosz zeneirodalom legszebb dallamaiba öltözik. 2026-ban a „Portrék” tematika mentén a zeneszerzők emberi arcát, tanár-diák kapcsolatait és alkotói inspirációit is megismerhetjük a Szabó Marcell zongoraművész által alapított és művészeti vezetésével megvalósuló VIII. Orosz Zenei Fesztiválon, mely március 12. és 26. között várja az érdeklődőket. A fesztivál négy meghatározó alkotó portréját rajzolja meg. Megjelenik az orosz zene bölcsőjét alakító Rimszkij-Korszakov, valamint szellemi örököse, a kiváló pedagógus, Arenszkij. A szálak tovább fonódnak: láthatjuk a zongora óriását, Rahmanyinovot, aki Arenszkij tanítványa volt, valamint a szintén tanári vénával rendelkező Kabalevszkijt is. A képen Szabó Marcell. Fotós: Kondella Mihály

Fordította: Szőllőssy Klára Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendezte: E. Román Kata

Hogyan maradhat fenn a kultúra válságok, politikai fordulatok és gazdasági átalakulások idején? Kik és milyen motivációval álltak a magyar művészeti élet mögött az elmúlt több, mint száz évben? A magyarországi mecenatúra történetét követhetjük nyomon a legismertebb és legjelentősebb támogató személyiségek segítségével az 1900-as évektől napjainkig abban a kötetben, mely az Art is Business kezdeményezésére látott napvilágot. A könyvet a Széchenyi könyvestek sorozat keretében mutatták be az Országos Széchenyi Könyvtárban január végén. A könyv kiadójával, az Art is Business alapítójával, Balogh Máté Andrással Tóth Zsófia beszélgetett. Március 14–én indul Rádiós Regénytárunkban Fenyő Ervin Széchenyi pokoljárása írásából készült sorozatunk. A hangjáték Széchenyi István belső küzdelmeit, kétségeit és reményeit mutatja be, miközben a politika, a felelősség és a hazaszeretet útján jár. Széchenyi István hangja: Blaskó Péter További szereplők: Schnell Ádám, Dunai Tamás, Fenyő Ervin, Fesztbaum Béla, Benedek Miklós, Kubik Anna, Szélyes Imre és Szávai Viktória. Most az első részből hallgathatnak meg egy rövid részletet.

A vers az „húsleves”, hosszú ideig kell főzni, és meg kell adni a módját az elfogyasztásának is – mondja Lőrincz P. Gabriella, akinek immár tizedik kötete jelent meg. A beregszászi születésű író-költő ezúttal verseskötettel jelentkezett, amelyben istenes verseit gyűjtötte össze. A Művészbejáróban vele beszélgetünk, legújabb verskollekcióján kívül a kárpátaljai magyarság helyzete és még a mesterséges intelligencia is szóba kerül. És egy-egy költemény is elhangzik a frissen megjelent kötetből, a szerző tolmácsolásában.

Dr. Kis-Kozma Georginával, az Ifjúságkutató Intézet igazgató helyettesével beszélgetünk az elmúlt hónapok történéseiről. Elsőként: Véleménybuborékban élünk. Vagy mégsem? Az új kutatás meglehetősen árnyalja ezt a képet. A kutatás egyik célja a véleménybuborékok meglétének vizsgálata volt.

A Hagyományok Háza Mese 25 - Konferencia a mesemondás hagyományának továbbéltetéséről című, egész napos rendezvény keretében dr. Agócs Gergely néprajzkutató, népzenész, mesemondó, a Hagyományok Háza szakmai főtanácsadója A Hagyományok Háza népmesetanfolyamának szemléletmódja, módszertana című előadásában felhívta a figyelmet a hagyományos, élőszavas mesemondás értékeire, jelentőségére. 2021-ben a Magyar népmese - Hagyományos mesemondás tanfolyam módszertana bekerült a Szellemi Kulturális Örökség „Jó gyakorlatok nemzeti jegyzékébe”.Mai műsorunkban dr. Agócs Gergellyel, a felnőtteknek szóló tanfolyam egyik alapítójával, oktatójával, a hagyományos, élőszavas mesemondás sajátosságairól, jellemzőiről, őrzésének és továbbadásának jelentőségéről beszélgetünk. (fotó: https://hagyomanyokhaza.hu)

Zenei szerkesztő: Dévény Mária Hangmérnök: Horváth János Rendező: Tar Éva ------------------------------ 2.) Salamon király és a méh zsidó mese Felolvassa: Mertz Tibor Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: E. Román Kata

Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy visszavonjam a törvényt vagy a prófétákat; nem azért jöttem, hogy megszüntessem, hanem hogy beteljesítsem. Mert bizony, mondom nektek: amíg el nem múlik az ég és a föld, egy ióta vagy egy vesszőcske sem marad el a törvényből, amíg minden be nem teljesedik. Aki tehát egyet is elhagy e legkisebb parancsok közül és úgy tanítja az embereket, azt a legkisebbnek fogják hívni a mennyek országában; aki pedig megteszi és tanítja, azt nagynak fogják hívni a mennyek országában. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Fordította: Szőllőssy Klára Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendezte: E. Román Kata

Dr. Kis-Kozma Georginával, az Ifjúságkutató Intézet igazgató helyettesével beszélgetünk az elmúlt hónapok történéseiről. Elsőként: Véleménybuborékban élünk. Vagy mégsem? Az új kutatás meglehetősen árnyalja ezt a képet. A kutatás egyik célja a véleménybuborékok meglétének vizsgálata volt.

A Hagyományok Háza Mese 25 - Konferencia a mesemondás hagyományának továbbéltetéséről című, egész napos rendezvény keretében dr. Agócs Gergely néprajzkutató, népzenész, mesemondó, a Hagyományok Háza szakmai főtanácsadója A Hagyományok Háza népmesetanfolyamának szemléletmódja, módszertana című előadásában felhívta a figyelmet a hagyományos, élőszavas mesemondás értékeire, jelentőségére. 2021-ben a Magyar népmese - Hagyományos mesemondás tanfolyam módszertana bekerült a Szellemi Kulturális Örökség „Jó gyakorlatok nemzeti jegyzékébe”.Mai műsorunkban dr. Agócs Gergellyel, a felnőtteknek szóló tanfolyam egyik alapítójával, oktatójával, a hagyományos, élőszavas mesemondás sajátosságairól, jellemzőiről, őrzésének és továbbadásának jelentőségéről beszélgetünk. (fotó: https://hagyomanyokhaza.hu)