Műsorújság

„Fiainknak. Hogy értsék és megértsék a világot!” Ajánlásként vagy pontosabban ahelyett ezt írták a szerzők az egyelőre elektronikus formában megjelent kötetük előszavában. A könyv címe: Mindennapi retorika. A tárgya az, hogyan hatnak ránk a beszédek, a politikai tartalmak, a reklámok, a dalszövegek, a történetek. A kutatópáros: Tóth. M. Zsombor és Lózsi Tamás. Utóbbi volt Nagy György András vendége a Délibáb utcai szerkesztőségben. Pongyolában a színházba? Nos így vagyunk a nem odaillő nyelvi megformálással is. H. Tóth Tibor következik.

az Ócsai Tájház húsvétváró családi kézműves programjára látogatunk el, és természetesen ismerkedünk a bemutatóhely gazdag néprajzi kincseivel is. A kalauzunk Erdő Bálint Zsuzsanna tájházvezető. Budapesttől 30 kilométerre délre, az Alföld és a Gödöllői-dombság találkozásánál fekszik az Ócsai Tájvédelmi Körzet. A vidék talán legizgalmasabb része kulturális szempontból az ócsai Öregfalu, eredeti faluszerkezetével, régi stílusú kis parasztházaival, Árpád-kori templomával és élő néphagyományaival. A Duna–Ipoly Nemzeti Park fenntartásában álló Tájház programjai a kultúr- és vallástörténeti, néprajzi értékek mellett a természet értékeit is megismertetik a látogatókkal.

Ünnepi keretek között, a Rákóczi-napok jegyében tartotta soron következő ülését a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Szenátusa. Az eseményen a hagyományőrzés mellett a jövőépítés is hangsúlyt kapott: új szakok indításáról döntöttek, és elismerték az intézmény legkiválóbb munkatársait, valamint hallgatóit. Véget ért a Mathias Corvinus Collegium által szervezett Kárpátaljai Közéleti Vezetőképző VIII. évfolyamának 4. képzési hétvégéje, melynek középpontjában az aktuális politikai folyamatok voltak. 10. alkalommal rendezték meg a Kárpátaljai Magyar Szónokversenyt. A megmérettetést minden év márciusába szervezik meg. A legjobb szónoklat elhangozhat majd egy helyi megemlékezésen is. Emellett a legjobbak képviselhetik majd Kárpátalját a Eötvös József Kárpát-medencei középiskolai szónokversenyen. Minden évnek megvan a vezérfonala, idén a közösségi lét volt az, amit a fiataloknak körbe kellett járni A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete segítségkéréssel fordult a Rákóczi Szövetséghez a háború okozta hosszú áramszünetek miatt. Felmérésük alapján több száz kárpátaljai magyar nagycsalád nem rendelkezik semmilyen erőforrással, így az áramkimaradások rendkívül kiszolgáltatottá teszik őket. Kérésük alapján a Rákóczi Szövetség gyűjtést indított, a rászoruló családoknak az összegyűjtött adományokból az áramszünetek idején használatos eszközöket szereztek be, melyeket Csáky Csongor elnök a napokban adott át Beregszászon. Lelkészszentelő közgyűlést tartott a Kárpátaljai Református Egyházkerület a beregszászi református templomban. Kárpátalja minden részéről érkező lelkészek, gondnokok, és zsinati tagok jelenlétében szentelték fel Varga Andrást. A hagyományokhoz híven az ünnepi alkalmat Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspökének igehirdetése nyitotta meg, a magvető történetével.

"Cselekvő hit" című sorozatom második részében Varga László karnaggyal beszélgetünk az egyik legfontosabb témáról, a segítségről. Jakab levelében olvassuk, hogy "a hit cselekedet nélkül halott". Olvassuk, mondjuk, de tesszük is? Erről is lesz szó... Tartsanak velünk! Varga László kanonok az idén 40 éve a Váci Székesegyház karnagya. Lelkipásztor, zeneszerző, újságíró, a Váci Székesegyházi Kórusiskola alapítója és művészeti vezetője.

Szakrális témájú falikárpitokat és képeket sző a textil- és képzőművész Láng-Miticzky Katalin. Biblikus témák és a teremtett világ a témája. A feltámadás, a Föld, mint égitest, a Balaton, Magyarország tartozik a témái közzé többek között. Beleszövi mély hitét a textilekbe. A fonállal festi képeit, speciális csomózási technikával és úgynevezett domborképeket is fest. A művésszel Császi Erzsébet beszélgetett.

Önismeret, mentális egészség támogatása a mindennapokban- egyebek mellett erről és hiánypótló kötetétől is beszélgettünk.

Mária Magdolna a hét első napján kora reggel, amikor még sötét volt, a sírhoz ment, és látta, hogy a kő el van mozdítva a sírbolttól. Elfutott tehát, elment Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett, és azt mondta nekik: ,,Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk, hová tették!'' Erre Péter és a másik tanítvány elindultak, és a sírhoz mentek. Ketten együtt futottak, de a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és elsőként ért a sírhoz. Lehajolt, és látta lerakva a gyolcsokat, de nem ment be. Azután odaért Simon Péter is, aki követte őt, és bement a sírboltba. Látta letéve a gyolcsokat és a kendőt, amely a fején volt, nem a gyolcsok mellé helyezve, hanem külön egy helyen, összehajtva. Akkor bement a másik tanítvány is, aki először érkezett a sírhoz; látta és hitt. Még nem értették ugyanis az Írást, hogy fel kell támadnia halottaiból. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

A húsvét Szent Három Napjának eseményei nem múlhatnak el nyomtalanul az életünkben. Amit Jézus tett, azt velünk akarja tovább folytatni. Az Ő élettörténetének nincsen vége, mert a mi emberi élettörténetünk írja tovább. A húsvéti szertartások után Ugrits Tamás plébánost Berta Kata kérdezte arról, hogy a templomból kilépve hogyan maradunk szereplői a húsvéti történetnek?

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: E. Román Kata 2.) Angyalbárányok magyar népmese Felolvassa: Zsurzs Kata Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: E. Román Kata

Húsvétvasárnap a szentmisét bemutatja Udvardy György veszprémi érsek. Orgonán kísér Kosóczki Tamás kántor, karnagy. Közreműködik a Bazilika kórusa, Vikmann Pál karnagy vezetésével.

A tojás az élet újjászületésének és a termékenységnek az egyik legősibb jelképe, egyben szimbóluma a világ és az élet teremtésének is. Nem véletlenül, hiszen ez a forma az egyik legtökéletesebb alakzat a természetben, ami a születés, a teremtés titkát is magában hordozza. A mai Asztali áldásban a Villányhoz közeli hagyományos, szabadtartású, GMO-mentes tyúktojást termelő családi kisgazdaság egyik tulajdonosával, Heppenheimer Ildikóval beszélgetünk egyik legfontosabb alapélelmiszerünkről. A zenei szerkesztő Máry Szabó Eszter. Fotók: Heppenheimer családi gazdaság

Mária Magdolna a hét első napján kora reggel, amikor még sötét volt, a sírhoz ment, és látta, hogy a kő el van mozdítva a sírbolttól. Elfutott tehát, elment Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett, és azt mondta nekik: ,,Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk, hová tették!'' Erre Péter és a másik tanítvány elindultak, és a sírhoz mentek. Ketten együtt futottak, de a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és elsőként ért a sírhoz. Lehajolt, és látta lerakva a gyolcsokat, de nem ment be. Azután odaért Simon Péter is, aki követte őt, és bement a sírboltba. Látta letéve a gyolcsokat és a kendőt, amely a fején volt, nem a gyolcsok mellé helyezve, hanem külön egy helyen, összehajtva. Akkor bement a másik tanítvány is, aki először érkezett a sírhoz; látta és hitt. Még nem értették ugyanis az Írást, hogy fel kell támadnia halottaiból. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

A mai adásban húsvéti dekorációkról és a húsvétkor fogyasztható ételekről készített összeállítást a műsor szerkesztője Farkas Erzsébet. Virágvasárnappal elkezdődött a nagyhét. Lóczi Tamás atyát, az Egri Főegyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága (EKIF) elnökét hallják.

Részletek csendülnek fel Bach Máté passiójából. Dsida Jenő két versét Péter Ferenc mondja el.

Hangmester: Gera Csilla Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Folytatjuk nagyhírű vendégünk pazar életútjának követését - hiteles felvételek bejátszáűsával. Élvezettel hallgatjuk első kézből átadott"történeteit a legnagyobb operasztárokkal való találkozásairól. Fotó: Polcz Péter

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: E. Román Kata 2.) Angyalbárányok magyar népmese Felolvassa: Zsurzs Kata Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: E. Román Kata

(A XXVI/9. rész - Chopin-keringők, -mazurkák, -polonézek - jövő vasárnap 15,04)

Mária Magdolna a hét első napján kora reggel, amikor még sötét volt, a sírhoz ment, és látta, hogy a kő el van mozdítva a sírbolttól. Elfutott tehát, elment Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett, és azt mondta nekik: ,,Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk, hová tették!'' Erre Péter és a másik tanítvány elindultak, és a sírhoz mentek. Ketten együtt futottak, de a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és elsőként ért a sírhoz. Lehajolt, és látta lerakva a gyolcsokat, de nem ment be. Azután odaért Simon Péter is, aki követte őt, és bement a sírboltba. Látta letéve a gyolcsokat és a kendőt, amely a fején volt, nem a gyolcsok mellé helyezve, hanem külön egy helyen, összehajtva. Akkor bement a másik tanítvány is, aki először érkezett a sírhoz; látta és hitt. Még nem értették ugyanis az Írást, hogy fel kell támadnia halottaiból. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Hangmester: Gera Csilla Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Folytatjuk nagyhírű vendégünk pazar életútjának követését - hiteles felvételek bejátszáűsával. Élvezettel hallgatjuk első kézből átadott"történeteit a legnagyobb operasztárokkal való találkozásairól. Fotó: Polcz Péter