Bach szóló csellóra szerzett hat szvitje vitathatatlanul a nyugati szellem egyik csúcsteljesítménye. Zenei logika, metafizika és lelkiség olyan formai letisztultságba kristályosodik a darabokban, hogy a magányos szólista körül szinte megnyílik a kozmosz. A csellószvitek ma Bach legjelentősebb szerzeményei között szerepelnek – holott a megelőző évszázadok alig tekintették őket többnek technikai gyakorlatoknál. Pablo Casals vitte őket elsőként a modern kori koncertdobogóra – a mai Zenei Kincsestárban is az ő alapvető fontosságú archív felvételéről játsszuk le a 6., D-dúr szvitet. Különös, hogy a művek drámai erejéről mindmáig ritkán hallani. Pedig a hat tánctétel hallatán így, Karácsony előtt, akár egy filmben, ritka képszerűen elevenedhetnek meg előttünk az emberiség legfontosabb történetének képei. A zaklatott Prélude után mintha József, az ács házának békéje fogadna az Allemande-ban. A szertelen Courante röpdöső angyalok izgalmát juttatja eszünkbe, míg a Sarabande-ban mintha az álmodozó Mária imája szállna. A két Gavotte akár Erzsébetnél és Mária ujjongó találkozása is lehet – míg végre a Gigue-ben felragyog a Karácsony örömteli titka. Kedves Hallgatóink! Kívánjuk, hogy hallgassák imádságos lelkülettel a D-dúr Bach-szvitet. Pablo Casals csellózik.
