A vasárnap muzsikusa

1. Sokan próbálták már megfejteni a sztárkultusz titkát. Arra azonban, hogyan válik egy művészből halhatatlan nagyság olymódon, hogy közben elkerüli a bálványok életének buktatóit, nehezebb a válasz. Az igazi nagyság legtöbbször szemérmes ember. A művészt ugyanis nem önmaga, hanem művészete foglalkoztatja. Az ilyen muzsikusok úgy válnak szimbólumokká, hogy az tulajdonképpen a maguk számára is meglepetés. A Vasárnap Muzsikusa ma Henryk Szeryng, a lengyel származású hegedűs tünemény, akit minden adottsága azonos szintre helyez a XX. század többi óriásával, alázata azonban mégis mintha a ritkábban emlegetett művészek közé sorolná. „Kevés élő hegedűs létezik, aki ily erővel és egyszersmind ragyogással, ennyi elevenséggel játszik” – írták játékáról, amelyet majd teljes Mozart-sorozat, Beethoven-ciklusok és a versenyirodalom szinte antologikus gyűjteménye őriz. 10 évesen már Mendelssohn hegedűversenyét játszotta a legendás Bronislaw Hubermann jelenlétében. Tanulmányai a legnagyobb mesterek irányításával zajlottak Párizsban olyan muzsikusok körében, mint Nadia Boulanger, Villa-Lobos, Sztravinszkij és Ravel. A száműzött lengyel kormány diplomatájaként került Mexikóba a 2. világháborúban. Ettől kezdve a muzsika diplomatája lett: 1988-ban egy német koncertkörút során halt meg. Szólaljon meg most a hatalmas Chaconne Bach d-moll partitájából, a BBC archívumában fennmaradt 1967-es koncertközvetítésről.

2. A Bach-Chaconne után hallgassunk bele Szeryng Ingrid Haebler zongoraművésszel felvett szonátaciklusainak egyik remekébe: Beethoven 9., opus 47-es, A-dúr szonátájába, a Kreutzer szonátába. Az első tétel következik: Adagio sostenuto – Presto.