Zenei kincsestár

1-8. „E kisformák fő erénye a romantikus líráé: kevéssel mondani sokat, röviden, néhány vonással adni széles hátterű lelki portrét. A szerző maga is legszívesebben úgy járta volna végig a földi pályát, föltűnés nélkül; igénytelenül, mindent elviselve csendben, ám derekasan, az emberiség derékhadában.” – Molnár Antal Brahmsról írott sorait igazolják a ma esti Zenei Kincsestárban felhangzó darabok: Johannes Brahms 1879-ben megjelent, opus 76-os Nyolc zongoradarabja. A darabok a capriccio és intermezzo megnevezéseket viselik: látszatra jelentéktelen zenei vázlatok, melyek azonban szélsőséges érzelmi tónusokat hoznak a felszínre. Brahms a művek írásakor Chopin és Schumann zongoraműveit rendezte sajtó alá – ám a két szerző mellett Mendelssohn dalainak hatása is érzékelhető a Nyolc Zongoradarabban. A darabokat Clara Schumann „rettenetesen nehéznek” titulálta. Most Mikhail Rudy mutatja be őket.