Zenei kincsestár

Nagycsütörtök éjjelén, amikor egyházunk az Olajfák kertjébe kíséri el a vérrel verejtékező Üdvözítőt, a XVIII. századi Itália zenés virrasztásának hangjai csendülnek fel a Zenei Kincsestárban. A liturgia a korabeli Rómában a gyertyák kioltásával vette kezdetét, és a templom sötétségében a kor legjelesebb zeneszerzőinek elmélkedő dallamaira hangzottak föl Jeremiás próféta siralmai. A babiloniak által kirabolt Jeruzsálem, a porig rombolt templom a keresztény egyház tipologikus olvasatában a Megváltó Krisztus kínszenvedésének előképeként szerepel, és Jeremiás szövegét a zenés liturgia is abban a szellemben idézi, mint amely a kereszthalálára készülő Jézus imádsága lehetett. A szövegek deklamálása ezért tartózkodik a túlságos, áriaszerű díszítésektől, és a minél illusztratívabb beszédszerűségre törekszik, felkiáltásokkal érzékeltetve a bűn és a szenvedés fájdalmait, amelyek ostorcsapásokként sújtanak az Üdvözítő lelkére. A XVIII. századi komponisták - Giacomo Carissimi, Michelangelo Rossi és Girolamo Frescobaldi zenés áhítatának énekese Maria Cristina Kiehr, akit a Concerto Soave muzsikusai kísérnek az Olajfák hegyén imádkozó Megváltó nyomában, Jean-Marc Aymes vezetésével.

LEKONF: A Zenei Kincsestárban Maria Cristina Kiehr és a Jean-Marc Aymes vezette Concerto Soave idézte fel Jeremiás siralmainak nagycsütörtöki liturgiáját a XVIII. századi Rómából. Műsorunkat Marton Árpád szerkesztette.