Zenei kincsestár

1-3. „Képtelen voltam megérteni, hogyan sorolhatja ezeket a darabokat a nyugati világ hatalmas zenei értékei közé sok-sok tanárom, és jó néhány épeszűnek tűnő felnőtt ismerősöm” – jelentette ki a zongora fenegyereke, Glenn Gould egy interjúban Mozart zongoraszonátáiról. A különc kanadainak nem ez volt a legélesebb ítélete Mozartról: előszeretettel hangoztatta például, hogy nagy nyereséget jelentett volna a zenetörténetnek, ha Mozart korai halála már előbb, az utolsó művek keletkezését megelőzően bekövetkezik. Legélesebb kritikáját azonban mégsem szavakba öntötte, hanem a Mozart-szonáták komplett felvételébe, amelyek legalábbis formabontó gesztusokkal közelítenek a darabokhoz. Maga Gould is kijelenti, hogy akad tétel, amelyet csak azért játszott egészen meghökkentő tempóváltásokkal, mivel így korábban senkitől sem voltak hallhatóak. Mozart-felvételei mindenesetre pontosan igazolják, hogy az előadó semmire sem becsülte a Bach és Wagner között keletkezett muzsikát – legcélszerűbb emiatt merész zenei kísérletekként hallgatni őket. Gould például mindent megtesz, hogy a barokk ellenpont hiányosságait domborítsa ki a darabokból – azon bachi szervezőelv hiányát kérve számon Mozarton, amelyet a komponista sohasem tekintett többnek technikai rutinnál. És noha könnyen visszavághatnánk Gould rágalmaira Mozart lesújtó ítéleteivel, amelyeket Clementi zongorajátékának vagy Hässler orgonálásának hallatán fogalmazott meg, érjük be inkább annak megállapításával: van Mozartban valami megfoghatatlan, amihez külön érzékszerv kell - ez az érzékszerv, amely Mozart minden hétköznapi hallgatójában megvan, úgy látszik, hiányzik némely muzsikusból. A felvételek így is bővelkednek pompás pillanatokban – talán Mozart szellemének győzelme ez a szkeptikus Gould ujjai fölött? Elsőként a Köchel-jegyzékben 332., F-dúr szonáta hangzik fel.

4-6. Glenn Gould most a sorrendben következő, 333-as Köchel-számú, B-dúr, úgynevezett Linzi szonátát játssza.

LEKONF: A Zenei Kincsestárban Glenn Gould játszotta Mozart 332-es Köchel-számú, F-dúr, illetve a 333-as, B-dúr szonátáját. Műsorunkat Marton Árpád szerkesztette.