Zenei kincsestár

1. Folytatjuk hangnemi és harmóniai utazásunkat Bach Wohltemperiertes Klavierjának, a billentyűs játék és a polifonikus szerkesztés 1722-ben illetve 1744-ben, két kötetben megjelent magasiskolájának lapjaink. Utunk a kvintkör szélességi és hosszúsági fokait járja be minden idők talán legnagyobb logikai és kombinatorikus készséggel megáldott zeneszerzőjének hála, aki a sorozattal voltaképp csak azt kívánta demonstrálni: a jól hangolt zongora valamennyi billentyűjén teljes értékű kompozíció alaphangja szólalhat meg mind dúrban, mind mollban. Szvjatoszlav Richter előadásában elsőként a gisz-moll prelúdium és fúga szólal meg az első kötetből, jegyzékszáma 863, tónusa pedig kislányosan lágy a prelúdiumban, míg a fúgában immár egy érett asszony csöndes gondterheltségét idéző.

2-3. Az A-dúr és az a-moll preludium- és fúgapáros következik most. A hang dúrja Bachnál ünnepies hatású, mollja – akárcsak Mozartnál – paradox módon ötvözi a vitalitást a szövevényes elmélyüléssel.

4-5. Mai válogatásunk legnagyobb kontrasztját talán a B-dúr és a b-moll preludium és fúga mutatja. A dúr darab gyöngyözően fényes, míg moll párdarabját súlyosan elterülő, áthatolhatatlan függönyként úszó ködpára borítja.




LEKONF: Das Wohltemperierte Klavier. A Zenei Kincsestárban Szvjatoszlav Richter játszott Bach prelúdium és fúgagyűjteményének első kötetéből. A műsort Marton Árpád szerkesztette.