Zenei kincsestár

1. A Zenei Kincsestár halottak napi műsorában a XVIII. század muzsikusaival virrasztunk elhunyt szeretteinkért. Elsőként egy teljes gyászmise szólal meg Salzburgból, 1771-ből. Requiem Zsigmond hercegérsek halálára. A komponista az a Michael Haydn, akit mára részint bátyja, Joseph, részint pedig zseniális zenekari kollégája, Mozart háttérbe szorított. A Haydn-család ifjabbik komponista gyermeke Patacich püspök nagyváradi zenekarából érkezett a salzburgi koncertmesteri hivatalba 1762-ben. Egyike volt a Mozart első példaképeinek: a csodagyermek Haydn több egyházi és táncmuzsikáját tanulmányozta és dolgozta át, sőt korai oratóriumát, Az első parancs kötelmét egy Michael Haydn-oratórium párdarabjaként szerezte, az idősebb mester nyilvánvaló hatása alatt. Ernst Theodor Amadeus Hoffmann szerint Michael Haydn a korabeli egyházzene legnagyobbjai közé sorolható, olykor Joseph bátyját is fölülmúlja. A jóságos és engedékeny hírben álló Schrattenbach hercegérsek gyászmiséjének tónusai – különösen a Cum sanctis tuis fúgamegoldása - Mozart Requiemjébe is be-beszüremlenek, mégis épp a két liturgikus szerzemény összevetése bizonyítja az azonos zenei talajon született művek minőségi különbségét. Michael Haydn gyászmiséje a XVIII. századi gyászpompa kifogástalan példaműve. Méltóságteljes és monumentális összhatása azonban teljesen mellőzi a Mozart halálos ágyán keletkezett gyászmise hagymázas és dermesztő halálvízióit: megbékélt és emelkedett fohász az Isten színe elé távozottakért. Michael Haydn Requiemjének szólistái: Carolyn Sampson; Hilary Summers; James Gilchrist és Peter Harvey; a King's Consort és Énekkar élén Robert King.

Michael Haydn Requiemje után következzék most egy gyászzene Wolfgang Amadeus Mozart tollából. Az 594-es Köchel-számú f-moll Adagio és Allegro 1790 vége felé zengett föl először a bécsi Deym-féle panoptikum „Elyziumi Mauzóleumában”, a nemrégiben elhunyt, dicsőséges Laudon tábornok viaszemlékénél. A géporgonára szerzett barokkos gyászzenét most Edgar Krapp játssza.