Zenei kincsestár

1-3. Vivaldi legtanulékonyabb növendéke – mondhatnánk a Zenei Kincsestár mai komponistájáról, ha ugyan a velencei árvaház, Vivaldi pedagógusi ténykedésének színhelye nem leányok képzésével foglalkozott volna. Szerzőnk pedig, az 1676 és 1753 között élt Giacomo Facco éppolyan figyelmesen mélyedhetett el földije, a Vörös Pap, mint az a maga elődeinek, Corellinak és Tartininak concertóiban. Komponistánk a spanyol királyi udvarban tevékenykedett olaszok egyike: játszott billentyűs hangszereken, csellón és hegedűn, és a trónörökösök zenei nevelése mellett szerezte csellóduóit és concertóit, 1720-ban pedig egy operát is. Egyházi szerzeményei a lángok martalékává lettek a királyi kápolnát 1734-ben ért tűzvészben. És noha a spanyol Királyi Zenekar Madridban eltemetett mesterét az utókor teljesen elfeledte, 1962-ben egy mexikóvárosi könyvtárban felbukkant szerzeményei fényesen igazolják kimagasló hírnevét, amelyet kortársai körében sikerült kiérdemelnie. Amszterdamban, 1716-ban illetőleg 1718-ban kiadott hegedűconcertói közül most a B-dúr verseny szólal meg a L’Arte dell’Arco együttes előadásában.

4-6. Következzék az opus 1-es sorozat harmadik darabja, az E-dúr hegedűconcerto.

7-9. Befejezésül Giacomo Facco opus 1-es gyűjteményének negyedik, c-moll koncertje következik.