Szépség - Szalon

Liliomfi és István, a király - a magyar színház- és filmtörténet két korszaka találkozik a díszletet jegyző, Kossuth-díjas alkotó, Varga Mátyás révén. A magyar színháztörténet vitathatatlanul legnagyobb tudású szcenikusa a Kolozsvár - Szeged - Budapest tengelyen hozta létre életművét, de az időbeli dimenziók ennél is érdekesebbek! A Szegedi Szabadtéri Játékokon 1936-ban debütált Az ember tragédiája díszleteivel, és 60 esztendővel később is a színlapon szerepel még A csodaszarvas tervezőjeként. A páratlan térérzékű művész már 1937-ben forgatható nézőteret álmodik a szegedi Játékokra. Monumentális népoperát, operettet, rockoperát és táncjátékot tervez a Téren - Szeged és a főváros Nemzeti Színházában prózát is, meghökkentően letisztult, már-már avantgard formavilágban, nem is szólva a filmes megbízásokról, melyek között feltétlenül említést érdemel a megunhatatlan Liliomfi zseniális háttérmunkásaként. Tévedhetetlen stílusérzékét az örök gyermekek kiapadhatatlan játékos kedve termékenyítette meg: emlékezetes 1989-es Turandot/A mosoly országa bravúrja: két kínai témájú kulisszaszerkezet praktikus, kifordítom-befordítom látványvilágával. Ha kellett, a hódoltság-kor horrorisztikus atmoszféráját idézte, mint a Báthory-rémmusical, A bestia tervezésekor, máglyalobogásba borítva a finálét. Tucatnyi Tragédia-rendezés részeseként megalázottan kullogott el az utolsó változat rendezőjének igazgatói előszobájából. De az alkotókedv ekkor sem hagyta cserben: zseniális famteszetek és kerámiák öltöttek alakot keze alatt, hogy e látomásos életművet gazdagítva, Szeged szellemi örökségét szaporítsák: Varga Mátyás a Városnak adományozta lakóházát, amely a 80. évébe lépő Játékok kultuszhelyévé vált, és marad is, reményeink szerint.