Nyelvédesanyánk

"Ahogy a pongyola pitypang szél által szétfújt magja megkapaszkodik a földben, úgy terjeszthetik a nyelvművelő körök fiataljai anyanyelvünk szeretetét, és a mindnyájunk által tapasztalt eldurvulásnak és elidegenedésnek talán meglassítják a folyamatát" – mondja Deme László nyelvészprofesszor, aki az anyanyelv ápolása terén kifejtett több évtizedes eredményes munkássága elismeréseként Kazinczy-díjat kapott az idei Szép magyar beszéd versenyen Győrben. Az elismerést személyesen múlt hétvégén vette át a Tanár Úr. Ebből az alkalomból köszöntjük őt.

„A csillagok, csillagképek, bolygók, holdak stb. nevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Ikrek, Fiastyúk, Orion, Tejút, Merkúr, Plútó, Vénusz stb. Ha a föld, a hold és a nap szót tulajdonnévként használjuk, nagy kezdőbetűvel kezdjük: a Hold távolsága a Földtől stb. – A mindennapi írásgyakorlatban azonban az ilyen tulajdonnévi szándékú szóhasználatot fölösleges erőltetni, tehát (kisbetűvel): föld körüli utazás, a hold szépen világít, a nap sugarai stb.” Így rendelkezik A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadása a csillagnevekről. A kép azonban nem ennyire egyszerű, főkétn azért, mert a csillagászatban a felsoroltaknál sokkal több tulajdonnév típus van, és ezek helyesírása nagyrészt nincsen szabályozva. Persze mondhatnánk, a szaknyelv kérdései nem tartoznak feltétlenül a nagyközönségre, a marsautó, Hubble űrteleszkóp vagy Apolló-17 nevével akár egy egyszerű földi halandó is találkozhat az újságokat olvasva. Egybeírjuk? Különírjuk? Kötőjellel? Nagybetűvel? Kisbetűvel? Ezekre a kérdésekre keressük a választ Kozma Judittal, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének munkatársával, aki nemrég „Tulajdonnevek helyesírása a csillagászati szaknyelvben címmel tartott előadást.