Nyelvédesanyánk

Állandó döntéshozatal, hogy melyik kereszthivatkozásra kattintsak, melyikre nem. Szkennelő olvasás. Mindig új és új olvasat. Hagyományos regényekhez, újságcikkekhez képest hihetetlen nagy változást hoznak az interneten olvasható szövegek. Mi a hipertext és milyen változásokat hoz a szöveg szerkesztésében? Hogyan alakul a szerző és olvasó kapcsolata? Milyen lesz a jövő: aki kimarad, lemarad? Mindezekről kérdeztük Szűts Zoltánt, a Kodolányi János Főiskola Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetének docensét.

Bár az interneten nyelvhelyességi kérdések gyakran háttérbe szorulnak, mégis fontos ezen a demokratikus felületen is figyelni a szép beszédre, a helyes szórendre. Ahogy a médiában is. H. Tóth Tibor Mégis és azonban című jegyzetét hallhatják.

A nagypapa által kitalált történetek, az édesanya által énekelt dalok, az apuka által felolvasott mesék… Egyre ritkábban kapják meg a kisgyerekek ezeket. Ehelyett minden szobában szól a televízió, a mesét az internetről töltik le. Pedig így komoly hátrányból indulnak a beszéd elsajátítása terén. Fábián Zsuzsanna logopédus, beszédtanártól előző műsorainkban a megkésett beszédfejlődésről hallottunk. Megtudtuk, hogy ha a gyerek két éves korára nem használja helyesen a tárgyak nevét és nem teszi fel az első kérdéseket, akkor szakemberhez kell fordulni. Ha az orvosi vizsgálatok után kiderül, hogy nincs baj a hallásával és nincs értelmi sérülés sem, akkor a szülők gyakran felteszik a kérdést, hogy akkor miért nem beszél a gyerek? Fábián Zsuzsannát az okokról kérdeztük.