Zenei kincsestár

1-6. Két mágikus zeneművész a romantika korából: Nicoló Paganini és Liszt Ferenc adnak találkát egymásnak a mai Zenei Kincsestárban. Azon hallgatóink, akik velünk tartottak legutóbbi pénteki esti régizenei utazásunkon, ismerhetik az ördöggel való cimboraság hírébe keveredett olasz virtuóz szólóműveinek babonás összetettségét. A genovai hegedűs egyik párizsi koncertjét követően az ifjú Liszt fejébe vette: bebizonyítja, hogy a hallottak nem az ördöngösség műve, mi több: a Paganini-etűdök briliáns hatása zongorán is elérhető. Igaz, hogy utóbb Schumann és Brahms is megpróbálkozott ezzel, az úttörő dicsősége mégis Liszté, aki koncertjeinek fénypontjaként, a lehetetlent megkísértve mutatta be Paganini öt capricciójának és egy hegedűverseny-tételének zongorás átiratait. Az utóbbi az 1851-es, Clara Schumann-nak dedikált Hat Nagy Paganini-etűd harmadik darabja, a La Campanella. A zongoránál Leslie Howard.