Zenei kincsestár

1-4. Johannes Brahms 114-es opusszámú, a-moll klarinéttriója szerepel a Zenei Kincsestár mai kínálatában. Brahms kamarazenéje különösen gazdag formák és hangszer-összeállítások tekintetében. A romantika szimfonikus, nagyszabású festőiségével is vitázva Brahms a kamarazenei műfajok sajátosságainak megfelelő intimitás, az egyéni karakterteremtés minél jobb kiaknázására törekedett. Mint az gyakran megtörténik a zenetörténetben, egyes hangszerek felfedezésére egy-egy muzsikus játéka ihlette. A klarinét felé 1891-ben fordult érdeklődése, amikor egyetlen nyári vakáció alatt egy kvintettet és egy triót is komponált a meiningeni zenekar klarinét szólamvezetője, Richard Mühlfeld számára. Az a-moll trióban Brahms visszatekint egy korai Beethoven-darabra, csakhogy a fényárban úszó klasszikus előzményhez képest az ő darabja filozofikusabb, elmélyültebb. Brahms sikeresen közelítette egymáshoz a cselló és a klarinét tónusát, amit a zongoraszólam harmonizálása csak még inkább kiemel – joggal állapította meg egy barátja, hogy a hangszerek ebben a műben úgyszólván egymásba szeretnek, hangjaik szerelmes ölelésben fonódnak össze. Karl Leister klarinétozik, Georg Donderer gordonkázik, Christoph Eschenbach zongorázik.