1-2. Johann Sebastian Bach vonja harmóniába és ünnepváró fénybe ezt a vasárnap reggelt ismert és kevésbé ismert műveinek, továbbá átiratainak különlegesen érzékeny felvételeivel. A kifinomult darabok előadói Sárközy Gergely, Ella Péter és Dénes István. Különleges a hamarosan fölhangzó szerzemények hangszer-összeállítása. Sárközy Gergely nem csak lantot, de egyéb lantféléket is megszólaltat. Halljuk például egy gambaféle, a viola bastarda hangját. Ez a Bach korára más kissé divatjamúlt hangszer a híres reneszánsz és barokk zenemesterek és hangszer-specialisták, Praetorius és John Playford leírásai szerint fémből készült rezonánshúrjai révén kölcsönöz zengő tónust a bélhúrokon játszott akkordoknak. A változatos és néhol egzotikus hangzatokat bélhúros lantcsembaló és pozitívorgona teszi teljessé a Bach-művekben. Először is a 147. kantáta híres koráljában, majd a Wohltemperiertes Klavier darabjaihoz méltó, lantra írt c-moll prelűdben.
3-8. A weimari időszakban, az 1710-es években szerzett e-moll szvit a legkorábbi Bach hét, fennmaradt lantműve közül. Hat tételének füzére a csellószvitek tételrendjével rokon.
9-14. Az e-moll lantszvitnél másfél-két évtizeddel utóbb, Lipcsében keletkezett, g-moll lantszvit immár nem csupán formailag utal a cselló szólódarabokra: az ugyancsak jó egy évtizeddel korábbi, c-moll csellószvit átirata. Bach egy „Monsieur Schouster” nevezetű lantjátékosnak dedikálta.
