1-3. Mozart-virtuózainkat bemutató sorozatunk végén egy sor briliáns apróság hangzik föl remek cseh muzsikusok, Bohuslav Matousek és a Jaroslav Tuma Kamarazenekar előadásában. A templomi szonáta műfaja – a kor liturgikus összképének megfelelően – félúton állt a vallási és a világi, szórakoztató zene között. A szentmise olvasmányai közé ékelt zenés átvezetéseket Mozart valóságos apró versenyművekként fogta fel, amelyekben nem egy hangszeres concertójának fogásaira ráismerhetünk. A most következő felvételek szólistája, Bohuslav Matousek virtuóz hegedűverseny-tételekként játssza őket. A Köchel-jegyzék 67., 68. és 69. rubrikáját elfoglaló Esz-, B- és D-dúr szonáták a milánói operasikerei közt haza-hazatérő, 16 éves Mozart lelkesedését őrzik.
4-6. A következő három, D-, F- és B-dúr templomi szonáta a kamaszkori olasz turnék után, az első salzburgi zongoraversenyek idején keletkezett, a Mozart család tekintélyének tetőpontján, az úgynevezett Táncmester-házban. Köchel-számuk 144, 145 és 212.
7-11. Mozartnak a szimfonikus stílusban tett előrehaladása nem marad nyom nélkül a templomi szonátákra sem. Erre bizonyság a következő öt szonáta füzére G-, F-, A-, F- és D-dúrban. A Köchel-jegyzék számai: 241, 224, 225, 244 és 245.
