1-3. Ha a hegedűverseny atyjaként Tartinit, a concerto grosso megteremtőjeként Corellit emlegetjük, bízvást állíthatjuk, hogy a klarinétverseny történetének kezdőfejezetét a Stamitzok írták. Johann, az atya, és fia, Carl a világraszóló mannheimi zeneélet kiválóságaiként alapozták meg a korábban alig ismert szólóhangszer karrierjét. Mindemellett stílust is teremtettek a klasszika és a romantika komponistái számára: Mozarttól Weberig a Stamitz-koncertek szolgáltak a klarinétversenyek mintájául. Carl Stamitz 1745-ben látta meg a napvilágot a derűs muzsikusházban. Atyjától hegedűjátékot kapott útravalóul a komponálás tudománya mellé. Képzését utóbb Franz Xaver Richter vette át. Ifjúkori koncertturnéi során Párizstól Londonig, Prágától Pétervárig diadalt aratott. Ezt követően Jénában lelt otthonra. Sikerei, és több százra menő szerzeményei ellenére elérte a művészek végzete: szegényen, elfeledetten halt meg 1801-ben. Sabine Meyer előadásában most a 10., B-dúr klarinétverseny szólal meg az Academy of St Martin in the Fields Kamarazenekar közreműködésével, Iona Brown vezénylete alatt.
4. Carl Stamitz 10., B-dúr koncertje után most a nyitóallegro következik a 3., ugyancsak B-dúr klarinétversenyből.
