2005. 05. 05. 23:34 zenei műsorok

Zenei kincsestár

Zenélő tájakon: a mesés Kelet - Rimszkij-Korszakov: Seherezádé I., II.
Zenés utazásra hívjuk hallgatóinkat a mai Zenei Kincsestárban. Utunk több varázslatos tájon át vezet: célunk a mesés kelet, az Ezeregyéjszaka világa, de útitársunk a regéiről nem kevésbé híres orosz lélek lesz, Rimszkij-Korszakov Seherezádé című zenekari szvitjével. Oroszország kulturális irányultságát Nagy Péter kora óta a nyugati - elsősorban a francia - példák határozták meg. A napóleoni hadak betörése azonban felébresztette a szunnyadó nemzeti érzéseket. A XIX. század Oroszhonban is létrehozta a nemzeti iskolákat. Glinka sikerei után a Nyolcak köre volt az, amely - szakítva az idegen formák kultuszával - tudatosan fordult a sajátosan orosz források felé. Muszorgszkij, Borogyin és Rimszkij-Korszakov az alkotóműhely három legkiválóbb komponistája - utóbbi, Glazunov, Prokofjev és Sztravinszkij mestereként - meghatározó alakja lett az orosz zene fejlődésének. Szentpétervár, a Nyolcak működésének helyszíne különösen behódolt a nyugati mintáknak, a korabeli Moszkvát mint az orosz mentalitás letéteményesét állították szembe a cári fővárossal. Az újra törekvő mesterek ebben a kozmopolita közegben fogtak az orosz gyökerek felkutatásához, és orosz érdeklődésük hamar elvezette őket távolibb, de ugyancsak keleti tájak egzotikus világába. Rimszkij-Korszakov, a néhai kadét számára egyébként is temérdek úti élmény állt rendelkezésre a vadregényes tematika megformálásához. 1888-ban ilyen körülmények között született a Seherezádé, ez a programzenei felfogású, négy tételes szimfonikus költemény vagy zenekari szvit, amelyet két estén át hallgatunk meg Önökkel együtt. A hölgyekben csalatkozott, bosszúra szomjas szultánt meséivel meglágyító Seherezádé történetének első tétele Szindbád tengeri hajóútját festi meg. A komponista előbb a szultán és Seherezádé alakját festi meg, majd felkapva Seherezádé meséinek szárnyára és a tenger hullámaira, a második tételben túlvilági szépséggel árad Kalender herceg mesés története. A Seherezádét a New York-i Filharmonikusok játsszák, a hegedűszólót Glenn Dicterow szólaltatja meg, vezényel Jurij Temirkanov.

A műsor további adásai

2005. 05. 13.
péntek
23:34

Zenei kincsestár

Mozart: 6. és 7. vonósnégyes

2005. 05. 12.
csütörtök
23:34

Zenei kincsestár

Rossini operanyitányok II.

2005. 05. 10.
kedd
23:34

Zenei kincsestár

2005. 05. 09.
hétfő
23:34

Zenei kincsestár

2005. 05. 06.
péntek
23:34

Zenei kincsestár

Zenélő tájakon: a mesés Kelet - Rimszkij-Korszakov: Seherezádé III., IV.

Épp ezt az adást nézed
2005. 05. 03.
kedd
23:34

Zenei kincsestár

Grieg: Holberg szvitjének átiratát hallhatják a Habanera szaxofon kvartett előadásában

2005. 05. 02.
hétfő
23:34

Zenei kincsestár

Debussy Bergamói szvitjét Solymos Péter játssza zongorán

2005. 04. 29.
péntek
23:34

Zenei kincsestár

Modern idők II.

2005. 04. 28.
csütörtök
23:30

Zenei kincsestár

Mozart gyerekszobája

2005. 04. 26.
kedd
23:34

Zenei kincsestár

Részletek Franck d-moll szimfóniájából

2005. 04. 25.
hétfő
23:34

Zenei kincsestár

Bach d-moll partitáját hallhatják Arthur Grumiaux előadásában.

2005. 04. 22.
péntek
23:34

Zenei kincsestár

Kamara Klasszikusok - Brahms: F-dúr csellószonáta Op 99 No.2.

2005. 04. 21.
csütörtök
23:34

Zenei kincsestár

Edita Gruberova, a koloratúrkirálynő

2005. 04. 19.
kedd
23:30

Zenei kincsestár

Csajkovszkij: Variáció egy rokokó témára

2005. 04. 18.
hétfő
23:34

Zenei kincsestár

Beethoven 1824. április 18-án bemutatott Op. 123-as Missa Solemnisének Credo tétele csendül fel.