A Zenei Kincsestárban az egyik legnépszerűbb Mozart-szimfónia, az 550-es Köchel-számú g-moll szólal meg Herbert von Karajan és a Berlini Filharmonikusok felvételéről. Mozart utolsó, nagy szimfóniahármasának középső darabja nem csak a triász vonatkozásában testesít meg kiegyenlítő szerepet: a klasszikus arány és a romantikus átlelkesültség egybejátszásának egyszeri csodája. Karajan fölvételét hasonló komplexitással jellemzik a szakértők: pontossága és áttetsző dalszerűsége operai minőségeket bont ki a szimfóniából.
