A száz éve született Yehudi Menuhin ma kamarazenét játszik nagyszerű partnerekkel. Elsőként Johannes Brahms Opus 8-as, 1., H-dúr zongoratrióját Pablo Casals csellójátékával és Eugéne Istomin zongorajátékával. Ez az elégikus, népdalszerű témával induló trió nagyszerűen szemlélteti Brahms kamarazenéjének lényegét: a magasrendű műzene, a polgári civilizáció és az érintetlen, természetes létforma közötti áthidalhatatlan, tragikus hasadás fájdalmát.
Brahms 1. Zongoratriója után következzék a kortárs komponistákat felkaroló és értő módon tolmácsoló Menuhin. Francis Poulenc 1943-ban befejezett Hegedűszonátáját Jacques Février közreműködésével játssza. Poulenc a tragikus sorsú spanyol költő, Federico Garcia Lorca emlékére szerezte a szonátát, amelynek drámai hangvételét a gitárkíséretes románcok megidézése erősíti.
