Yehudi Menuhin centenáriumán ma egy derűs versenyművet és egy súlyos kamaradarabot választottunk ki a XX. század emblematikus hegedűművészének felvételei közül. Az első felvételen, Mozart 207-es Köchel-számú, B-dúr hegedűversenyének megszólaltatásában Menuhin nem csupán szólistaként, de a vezetése alatt álló Bathi Fesztiválzenekar dirigenseként is remekel.
Mozart derűs, B-dúr hegedűversenyét követően Menuhin állandó triópartnereivel, Pablo Casals csellóművésszel és Eugéne Istomin zongoraművésszel mutatja be Johannes Brahms Opus 87-es, 2., C-dúr zongoratrióját. Az alaphangnemének megfelelően fajsúlyos trió 1882-ből való. Második tételének magyaros variációi, a feszes Scherzo és a tételneve szerint giocoso, örömteli, karakterét tekintve azonban inkább groteszk zárótétel jellegzetes példája Brahms és a nevével fémjelzett későromantika ellentmondásosságának, meghasonlottságának
