Assisiben született 1182-ben olyan családból, ahol elsődleges volt az anyagi jólét és annak gyarapítása. Ezért atyja, a gazdag posztókereskedő nem törődött Ferenc szellemi nevelésével. Könnyelmű életet élt, és betegsége döbbentette rá arra, hogy életét meg kell újítania. Ezért Ferenc kereste a csendet és a magányt. Rómába zarándokolt, és belső sugallataira hallgatott Szembefordult családjával, akik ezért kegyetlenül üldözték, fogságba vetették, de döntésében nem tudták befolyásolni. Megtért, és Istennek szentelte életét. Döntő jelentőségű esemény volt életében 1209. Szent Mátyás ünnepén a Porciunkula kápolnában való szentmise. Az Evangélium az apostolok küldetéséről szólt. Úgy érezte, hogy ez neki szól, ez az amit keresett. Mezítláb, szürkésbarna ruhában vándorolt és prédikált. Követői is akadtak, és elérkezettnek látta az időt, hogy a pápa jóváhagyását kérje. III. Ince pápa barátságosan fogadta a 12 testvérrel érkezett Ferencet. Engedélyt adott nekik a prédikálásra. A Porciunkula kápolna mellet alakult meg a ferences rend anyakolostora, ahová később rendszeresen összejöttek rendi káptalanra. Egyre többen követték, Szent Klárával megalapította a női ágat, a világiak számára pedig a harmadrendet. Három rend őrzi Szent Ferenc szabályzatát: a minoriták, a konventuálisok és a kapucinusok. 1226. okt. 3-án halt meg, és két év múlva már szentté avatták.
