Borivóknak való

Kasnyik Gáborral beszélgettem a felvidéki Kürt településen. "Levetették a borunkat a polcról azzal az indokkal, hogy zavaros. Mondjuk addigra már el is fogyott, mert annyira jól ment a tétel a piacon. De amikor a világban minden arról szól körülöttünk, hogy a legtermészetesebben tálaljunk egy isteni italt, tehát próbáljunk szűrésmentesen és lehetőleg kénmentesen dolgozni, akkor itt Szlovákiában még mindig a régi rendszernek a csontvázai potyognak ki a szekrényből… ilyen butasággal foglalkoznak, hogy ez most szűrt vagy szűretlen… Feleőséggel tartozol, hogyha már a Jóisten megadta a szőlőt ott kint, akkor „légyszives már itt a pincében ügyelj rá és ne rontsd el!” De mivel önmagunk kezét kötjük meg azzal, hogy nem avatkozunk be, innentől meg szabadságban élünk, hogy úgyse nyúlsz bele, és akkor elengeded. Csak ezt meg kell tanulni…"