Zenei kincsestár

Régizenei félóránkban a Liszt Ferenc Kamarazenekar itthon és külföldön megjelent felvételeiből válogatunk, reprezentálva a világhírű magyar együttes műfaji sokoldalúságát és repertoárjuk zenetörténeti dimenzióit. Noha sohasem csatlakoztak az úgynevezett régizenei mozgalmakhoz, és nem is szándékoztak állást foglalni abban a kérdésben, lehetséges és indokolt-e a régiek zenéjének a korabelit közelítő hangzásban megszólaltatni, a Liszt Ferenc Kamarazenekar kifinomult és stílusérzékeny játéka mindig is az élvonalba emelte a magyar muzsikusokat. Felvételeikhez a legkiválóbb szólistákat nyerték meg, ahogyan Vivaldi a-moll gordonkaversenyéhez Kertész Ottót.
Következzék egy kisebb zenetörténeti áttekintés a XVIII. század fejlődéséről. Bach h-moll szvitjének Bandinerie tétele vérbeli barokk bravúrdarab. Gluck jóval letisztultabb modorban fogalmaz Orfeusz és Euridice című, korszakváltó operájában, azonban A boldog lelkek tánca így is megejtő. Haydn F-dúr vonósnégyesének lassútétele pedig immár mega a kiegyensúlyozott és derűs bécsi klasszika.
A Liszt Ferenc Kamarazenekar mára Vivaldi H-dúr kettősversenyével búcsúzik. A hegedűszólót az együttes művészeti vezetője, Rolla János, a csellószólót Kertész Ottó játssza.