I. Intermezzo
II. Ballade
III. Alla Marcia
IV. Finlandia
A kis nemzetek életében mintha nagyobb jelentőségük volna a zenei nagyságoknak. A nemzeti romantikus iskolák kialakulása legalábbis azt bizonyítja: a modern Európában a nemzetek identitásának kialakításában nem a politika, hanem a kultúra játszotta a vezető szerepet. Orosz elnyomás alatt élő északi testvéreinknek, a finneknek Jan Sibelius az, aki –ha nem is hasonlítható a mi Lisztünkhöz- Grieg a norvégok vagy Smetana a csehek számára. Érdekes, hogy Bécsben a magyar operakomponistaként számon tartott Goldmark Károly mellett tanult. Természetesen egyik első dolga volt megzenésíteni a finn nemzeti eposz, a Kalevala témáit, de a nemzetközi koncertrepertoáron hegedűversenye és a Karélia valamint a Finlandia című szimfonikus költeménye bizonyult máig maradandónak. Először hallgassuk meg az 1893-ból származó Karélia-szvitet. A mendelssohni módra nagyívű, heroikus és igen népszerű első tételt a Csajkovszkijt idézően folklorisztikus ballada követi, majd a záró indulóban az északi folklór immár Griegtől ismerős világába jutunk.
Ezután a mester 6 évvel későbbi szimfonikus költeménye, a hazafias Finlandia szól majd, amely az évszázados elnyomatásával büszke elszántsággal farkasszemet néző nemzet himnikus dicsérete. Sir Charles Mackerras vezényel, a Royal Philharmonikusok játszanak.
