Őrtüzek

20 éves horvát fennhatóság után az 1868-as horvát–magyar kiegyezés értelmében három vármegyéért cserébe Magyarország visszakapta egyetlen tengeri kikötőjét, Fiumét. A 19. század második felében „magyar tengerként” emlegették az észak-adriai földterületet. Az Isztriai-félsziget melletti öbölben fekvő Fiume a Monarchia korában a legfontosabb magyar tengeri kikötő lett, a vonzáskörzetébe tartozó települések, halászfalvak pedig virágzó üdülővárosok voltak. Abbázia a századfordulón a Habsburgok, a magyar és az osztrák arisztokrácia legkedveltebb üdülő- és gyógyászati városa, fekvése és klímája miatt klimatikus gyógyhely: a szívbetegek, az asztmások és a tüdővészesek rehabilitációs központja lett. Szanatóriumait magyar orvosok vezették. A tengerparti idegenforgalmi fellendülést a 19. század végén kiépített vasútvonalak tették lehetővé, amelyeknek köszönhetően Budapestről közvetlen járattal lehetett eljutni Fiumébe, Triesztbe. 1873 nyarától a magyar főváros és Fiume között megindult a vasúti közlekedés.

Abbázia eleganciája, kultúrája Budapestig elért. A budapesti Oktogonon, az Andrássy u. 49. szám alatt működött az egyik leghíresebb magyar kávéház, a kulturális és a politikai élet egyik központja, az Abbázia 1888 és 1992 között. Ferenc József osztrák császár és magyar király is többször tiszteletét tette Abbázia városában. Gróf Andrássy Gyula is Abbáziában töltötte élete utolsó napjait, itt halt meg 1890. február 18-án. A tragikus sorsú Rudolf főherceg és felesége, Stefánia főhercegnő mellett szeretett az üdülővárosba járni, nyaralt itt I. Károly román király is. Megfordult itt a német császár, a svéd király és a luxemburgi nagyherceg is. 1893-ban az üdülővárosban hunyt el a gyakorlati orvosképzés megálmodója, a hazai sebészet legnagyobb újítója, Markusovszky Lajos. Itt töltötte élete utolsó éveit 1897-ben Budapest első polgármestere, Kamermayer Károly, és itt hunyt el 1905-ben Szapáry Gyula, Magyarország miniszterelnöke (1890–1892) is.

Abbázia üdülő- és gyógyhellyé formálásáról, Fiume, Trieszt és Bukkari regionális, gazdasági, kereskedelmi meghatározottságáról a térségben, Abbázia kulturális, egyházi szerepéről, a letűnt magyar és osztrák arisztokrácia egykori üdülőhelyéről Stekovics Rita történészt, társadalomkutatót kérdeztük.