Kerengő

Pokoli aszály pusztított Európában, az idei nyár az átlagosnál melegebb volt. Extrém szárazság, hőhullámok. 2020 második fele óta nem esik elég csapadék, ezért lejjebb ment a talajvíz szintje. Tavak, patakok, folyók száradtak ki, elapadt Olaszország legnagyobb folyója, a Pó. Európa-szerte hatalmas erdőtüzek pusztítottak, csak Franciaországban 50 ezer hektár, azaz 5 párizsnyi terület égett le, köztük Bretagne-ban Brocéliande erdeje, az Artúr király mondakör legendás színhelye. Amikor pedig jön az enyhülés: leszakad az ég, özönvíz-szerű esőkkel, orkán erejű széllel érkezik.
Itt lenne az ideje, hogy Európa felkészüljön a szélsőséges időjárási helyzetekre, megtervezze az alkalmazkodást. De van-e erre szándék és van-e valamilyen közös elképzelés? Milyen gazdasági károkat okoz és lehetnek-e politikai következményei a szélsőséges időjárásnak? És mit tehetünk például a magyar vízháztartásért és mezőgazdaságért? Erre keressük a választ a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének igazgatójával, Litkei Mátéval