Nemzetünk kincsei – a hungarikumok

A székelykapu jellegzetes ácstechnikával készült kötött, fedeles nagykapu-típusból, a középkori város-, vár- és udvarházkapukból alakult ki. Nagy mérete lehetővé tette, hogy teherrel ellátott szekerek is átférjenek alatta. Már korai ábrázolásain is követhető a három oszlopos tagolás, a gyalogosok számára kiképezett külön kiskapus bejárat, valamint az egész szerkezetet átkötő födél. Bizonyára a török és tatár betöréseknek és a székelyek kollektív nemesi státuszának egyaránt szerepe lehetett abban, hogy Székelyföldön e kaputípus tömegesen elterjedt. Míg az Európa egészére jellemző masszív kapukon nem alkalmaztak különleges faragási módokat, a székelyföldi kaputípus egyre élesebben elkülönült faragott díszítményeivel és a kiskapu fölötti úgynevezett kaputükör igényes dekorálásával a más vidékek kötött nagykapuitól. Kőváry László anekdotája szerint II. József székelyföldi útja során kísérőitől megkérdezte, uralkodó-társa lakik-e e kapu mögött?