2005. 11. 10. 23:30 zenei műsorok

Zenei kincsestár

Zenélő Lexikon: A, mint Albinoni szerkesztő: Marton Árpád
1. Kedves hallgatóink! Képzeljenek maguk elé egy muzsikáló könyvet, egy olyan gyűjteményt, amely a zenetörténet címszavait, az alkotók bemutatását hallható fejezetekben foglalja össze. Egy zenélő lexikont. A Zenei Kincsestárban mától megkezdjük egy ilyen képzeletbeli zenealbum forgatását. Alkalmanként felütjük egy-egy betűnél, és lapjairól remélhetőleg ismeretlen kincsek hullanak hallgatóink elé. Kezdjük mindjárt az A betűnél. Tomaso Albinoninál, akinek a nevét, és híres Adgióját szinte mindenki ismeri. És többi műve? Mit tudunk erről a Vivaldi kortársaként alkotott olasz mesterről, akit Bach velencei kollégájával azonos értéken becsült meg? A zenei lexikonok meglehetősen hallgatagok: néhány szám képviseli Albinonit a zenetörténet lapjain. 1671-ben Velencében született, és ugyanott halt meg 1750-ben. Utóbbi Bach halálának éve is. Operáinak száma 55, ezek mellett kamarazenét és kantátákat alkotott. Ma este olyan remekművei csendülnek fel, amelyeket a zenei lexikonok meg sem említenek. Magyarázata ennek az, hogy ezek a remekbe szabott, Vivaldi alkotásaihoz mérhető koncertek elkerülték az utókor figyelmét. Az opus 10-es sorozatra ugyanis egy svédországi kastélyban bukkantak rá a hatvanas években. Publikálásuk aztán nem csak Albinoni, de a barokk concerto szakirodalmát is átformálta. A műveket V. Károly spanyol király egyik hadvezérének –bizonyos Don Luca Fernando Patigonak, Castelar Márkijának- dedikálta a komponista. Zenetörténeti különlegességük abban rejlik, hogy szemben a Vivaldi által megteremtett concerto-stílussal, ahol a szólóhangszer és a zenei együttes válaszolgat egymásnak, Albinoni concertói úgynevezett szólista nélkül concertáló concerto grossók. A szólamvezető első hegedűs ugyanazt a szólamot játssza, mint a vonóskar többi tagja, csak virtuóz díszítéseivel ragyog ki olykor-olykor. Az, hogy a művekre évszázadokra a feledés fátyla borult, így aztán az egész versenymű-irodalom fejlődését más irányba terelte. A pompázatos barokk concertókat most a legavatottabb muzsikusok, A Velencei Szólisták keltik életre. A páratlanul finom felvétel karmestere Claudio Scimone, az elsőhegedűs Piero Toso. Elsőként a B-dúr concerto következik.

2. Tomaso Albinoni opus 10-es concerto-sorozatából most a g-moll versenyművet halljuk a Velencei Szólisták felvételéről.

3. Befejezésül következzék a C-dúr koncert, opus 10. no.3.

A műsor további adásai

2005. 11. 18.
péntek
23:30

Zenei kincsestár

Szerkesztő: Marton Árpád

2005. 11. 17.
csütörtök
23:30

Zenei kincsestár

Szerkesztő: Marton Árpád

2005. 11. 15.
kedd
23:35

Zenei kincsestár

Szerkesztő: Bolla Milán

2005. 11. 14.
hétfő
23:30

Zenei kincsestár

Leopold Mozart műveiből válogatunk.

2005. 11. 11.
péntek
23:30

Zenei kincsestár

Isabelle Oehmichen Liszt-felvételeiből
szerkesztő: Marton Árpád

Épp ezt az adást nézed
2005. 11. 08.
kedd
23:35

Zenei kincsestár

Válogatás Fritz Kreisler darabjaiból.

2005. 11. 07.
hétfő
23:30

Zenei kincsestár

Erkel Ferenc operáiból válogatunk a szerző születésének 195. évfordulóján.

2005. 11. 04.
péntek
23:30

Zenei kincsestár

Szerkesztő: Marton Árpád

2005. 11. 03.
csütörtök
23:30

Zenei kincsestár

Szerkesztő: Marton Árpád

2005. 11. 01.
kedd
23:35

Zenei kincsestár

Szerkesztő: Marton Árpád

2005. 10. 31.
hétfő
23:30

Zenei kincsestár

Angol vonós kamarazene

2005. 10. 28.
péntek
23:30

Zenei kincsestár

Szerkesztő: Marton Árpád

2005. 10. 27.
csütörtök
23:30

Zenei kincsestár

Szerkesztő: Marton Árpád

2005. 10. 25.
kedd
23:15

Zenei kincsestár

Csajkovszkij: b-moll zongoraverseny. Szerkesztő: Bolla Milán

2005. 10. 24.
hétfő
23:30

Zenei kincsestár

A Budapesti Vonósok felvételeiből. Szerkesztő: Bolla Milán