Zenei kincsestár

Milyen hatással volt Amerika felfedezése a Nyugat zenetörténetére? Nem egyszerű kérdés. Eszükbe jutnak Dvorák Újvilág-szimfóniájának indián folklórra utaló idézetei vagy Gershwin, akin keresztül a jazz behatolt a klasszikus zene nyelvezetébe. De milyen lehetett Amerika zenéje a konkvisztádorok hódításainak korában? Nos, amint egzotikus kincseket és Európa számára akkor még idegen élelmiszereket, sőt annyiszor, borzasztó kegyetlenséggel mumifikált „vadembereket”; a tengeren túl hallott muzsika foszlányait is magukkal hozták a hódítók. És mint amikor úti élménybeszámolókat hallgatva a mesélő szemével látjuk a távoli dolgokat, ezek a zenei emlékek is közvetítőik muzsikájába szervesülve maradtak ránk. A Jordi Savall (hordí szavall) vezette Hesperion (eszperión) és Katalán Királyi Capella előadásában elhangzó zenei ritkaságok tehát úgy mutatják be nekünk a Guatemalában és Mexikóban hallott egzotikus melódiákat, amint azok a Földközi és immár atlanti kultúrát is a magáéba fogadó reneszánsz spanyol világbirodalom udvari muzsikájában visszatükröződtek.


1. Juan Pérez Bocanegra: Ritual formulario: Hanacpachap cussicuinin /Guatemala/

2. Jota (improv.) /México/

3. Juan Hidalgo: Az que me rio de amor /Ibérico/

4. Gaspar Fernandes: Tleycantimo choquiliya /Oaxaca/

5. Frei Filipe da Madre de Deus: Antonya Flaciquia Gasipá /Guatemala/