Zenei kincsestár

1. Pjotr Iljics Csajkovszkijnak, az orosz romantika zseniális komponistájának egész életművén nemzeti és európai vonzódásainak kettős érzelmi tonalitása vonul végig. Oroszország a maga határtalan, balladás síkságaival és archaikus mondavilágával egyfelől, és a franciás ízlésű arisztokrácia és nagypolgárság másfelől. Szentpétervár és Moszkva kettőssége: a Karenin-ház és a Scserbackij-ház, ahogyan Tolsztojnál megfogalmazódik, vagy az európai tanulmányutak és a dajkájától hallott bölcsődalok és mesék, amint Csajkovszkij életműve példázza. Oswald Spengler a testvériség egyetemes érzületét jelöli meg az orosz lélek legfőbb ismertetőjegyeként, Rilke a vallásos nép hálatelt alázatát csodálja. És ott van a betörő napóleoni hadakat kiszorító háború – de ott a balti, lengyel, magyar föld erőszakos leigázása is. Talán éppen ez, a szülőföldhöz való ambivalens viszony a felelős Csajkovszkij szimfonikus balladájának, a Vojevodának hányattatott sorsáért. Az Alexandr Nyikolajevics Osztrovszkij drámája alapján komponált első művet –Csajkovszkij a költő több művét adaptálja, a Vojevoda mellett az Ál-Dmitrij és a Groza címűt-, tehát az op. 3. számú, szárnyát bontogató zeneszerzőként komponált operát Csajkovszkij megsemmisíti. Egyes részeit mégis a nyilvánosság elé tárja – Cramer álnév alatt. A téma azután pihenni tér Csajkovszkij lelkében, és 1886-ban támad fel, amikor Moszkvában az Osztrovszkij-melodráma kísérőzenéjének formájában szólal meg. Ám ez sem a végleges változat: a komponista 1891-ben, immár szimfonikus balladaként dolgozza fel a témát, a művet előbb újra megsemmisíti, majd mégis megjelenteti opus 78.szám alatt, Allegro vivacissimo – Moderato – Allegro vivacissimo szerkezetet véglegesítve. Mintha zenei fejlődésdrámát hallanánk: zaklatott, égi lovasok vágtáját idéző témáját a moderatóban folklorisztikus tündéridill követi, mely a mese erejében megmerítkezve szenvedéllyel veti magát egy kozmikus harcba, mely heroikus pusztulással ér véget. A Chicagói Szimfonikusokat Claudio Abbado vezényli.
-----
2. A Vojevoda szimfonikus ballada után hallgassuk meg Csajkovszkij 1876-ban, B-dúrban írott Szláv indulóját. A mű népdalszerű gyászinduló-témával indul, hősi témája pedig a hat évvel később bemutatott 1812-Nyitányban ér diadalútja csúcspontjára. A Szláv Indulót a Chicagói Szimfonikusok játsszák Claudio Abbado vezényletével.