Műsorújság

Témáink: Országossá bővült Egyházzenei Fesztivál; Keresztény Fesztivál az Újszínházban; Pannon Filharmonikusok a Müpában; Szegedi Szabadtéri Játékok; Hírek a Vígszínházból; Fölavatták Varga Imre Schwajda György szobrát a Bajor Gizi Parkban. Képeinken: Vidnyánszky Attila, Orbán Viktor, Varga Imre, Törőcsik Mari a Schwajda szobor leleplezésekor; A Szent Efrém Férfikar

1-3. Világjáró muzsikusaink, Baráti Kristóf hegedűművész és Würtz Klára zongoraművész Beethoven-ciklusából ma két önálló hegedűszonáta, az opus 23-as a-moll és a Tavaszinak is nevezett, opus 24-es, F-dúr szonáta hangzik föl. Baráti Kristóf a szomszédos opusszámú két szonátát szembeötlő karakterkülönbségeik ellenére szorosan összetartozónak tartja a fölvételhez írott kommentárjában. Az 1801-ben keletkezett két szerzeményt eredetileg Beethoven is azonos opusszám alatt kívánta megjelentetni, de a Tavaszi szonáta korai népszerűsége indokolttá tette, hogy a kísérletezőbb a-moll szonátától külön kiadásban váljék hozzáférhetővé a zenebarátok széles tábora számára. Ennek ellenére tematikus áthallások is kimutathatóak a darabok közt. Az a-moll szonáta izgatott nyitótételének feszültségeit expresszív adagio és játékos scherzo után a záró rondó erősíti meg. 4-7. Az a-moll szonátánál jóval népszerűbb F-dúr, „Tavaszi” szonáta gazdag melodikus invenciójának és magabiztos könnyedségének köszönheti közkedveltségét. Témakezelésében elegánsan váltogatja a két hangszer vezető szerepét. A rövidke Scherzo Beethoven ritkán szóhoz jutó humorára is példát mutat. 8. A szonáták után most hallgassuk meg Beethoven opus 62-es Coriolanus-nyitányát a Clevelandi Zenekar és Széll György fölvételéről. Az 1807-ben szerzett c-moll nyitány a közvélekedéssel ellentétben nem Shakespeare, hanem a Beethoven baráti köréhez tartozó Heinrich Joseph von Collin drámájához született, de a színdarab előtt végül egyszer sem hangzott el.

Vendégünk: Papadimitriu Athina színésznő, és elmaradhatatlan kísérője, Büszke, a 7 éves, fehér puli. A művésznő 1976-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán (1972-től). A 25. Színháznál kezdte színészi karrierjét 1976–1978 között. 1978–1982 között a Népszínházban játszott, majd ezt követően,1982-1989 között a Nemzeti Színházban . Ezután lett tagja a Rock Színháznak 1989–1996 között. A színház megszűnése után a Budapesti Operettszínház következett, melynek azóta is tagja. Vendégként fellép a tatabányai Jászai Mari Színházban, a Budaörsi Játékszínben, a Ruttkai Éva Színházban és a budapesti Játékszínben.Nemcsak színpadi-és filmszerepeit valamint lemezeit tartja számon a közönség, de sokan tudják róla, hogy természet- és állatbarát is. A vele készült beszélgetést, fogadják szeretettel.

Május 21-23. között a Millenárison a Gourmet Fesztivál a paprikáscsirkét helyezi a központi tányérra. E műsorban pedig négy séf beszél újragondolt paprikáscsirkéiről és mesél a gyerekkori csirkepörköltről. Debrecenből Pataki Péter, Encsről Dudás Szilárd , Sopronból Erhardt Zoltán és Balatonszemesről Jány László.

Miért vonzó egy nagybőgősnek a ragtime műfaja? Mi annyira izgalmas ebben számára, hogy 35 éve az életét is ebben a ritmusban éli, ráadásul megfertőzi mindazon embereket , akik csak egyszer is hallották a zenekarát játszani. A képzeletbeli tortát megduplázzuk a beszélgetésben, hiszen Gayer Ferenc kerek születésnapot is ül, melyhez hallgatóinkkal együtt a Katolikus Rádió is gratulál.

Az 50. győri Kazinczy versenyen nem színészi képességekre, hanem értő és értető szövegmondásra volt szükség, tulajdonképpen ez a rádióbemondók műfaja. Értéket teremt, értéket őriz már csak azzal is, hogy erkölcsnemesítő szövegek állnak a középpontban. Kelemen Barnabás így foglalja össze a verseny hatásait.Györgyi Anna színművésznő a jelen és múlt színjátszásáról beszél. Buvári Márta az ellentmondásos szóhasználatra hívja fel a figyelmet és végül nyelvi játékra is hívjuk önöket.

Képünkön Michal Znaniecki a Faust rendezője és Ókovács Szilveszter a Magyar Állami Operaház főigazgatója. (forrás Magyar Állami Operaház)

Műsorunk tartalmából: Lovász Lászót, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, az MTA 186. közgyűlése kapcsán a közoktatási szakmódszertani pályázatról és az egyetemekkel való szakmai kapcsolatokról kérdeztük. Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár a felsőoktatási intézményi struktúra tervezett átalakításáról tájékoztatja hallgatóinkat. A Szent Orbán napi rendezvénysorozatról Béres Klárával, a Tokaji Borbarátnők Társaságának egyik alapítójával beszélgettünk. Ma is meghallgathatják Korzenszky Richárd jegyzetét.

A Nemzeti Filharmonikusok igazgatója ezúttal nem ebben a hivatalos minőségben szerepel sorozatunkban. Hanem: mint Kocsis Zoltán egyik legközelebbi ismerőse, akivel igen sok közös gondot, és szép élményt oszthat meg immár évtizedek óta. Ezekről beszélgetünk: egy később elkészülő könyv számára adalékul, hiszen két év múlva tervezzük az akkor már 65 éves világhírű művészről egy újabb portré-kötet megjelentetését.

Megemlékezés a 80 esztendővel ezelőtt, 1935. május 17-én eltávozott Paul Dukas francia zeneszerzőről. Elhangzó művek: Rameau-variációk A bűvészinas Előadja: Giacomo Fuga- zongora, Állami Filharmonikusok Jean Martinon vezényletével.