Műsorújság

A pápa és a média A világ katolikus közvéleménye általában lelkesedéssel vagy megelégedéssel és egyetértéssel, az egyház elismerése vagy elfogadása jeleként értékelte azt a népszerűséget, amelyet megválasztása óta Ferenc pápa a liberális és bulvár-média világában mondhat a magáénak. Szinte természetes, hogy egy frissen megválasztott pápa a világ érdeklődésének homlokterébe kerül, ha pedig személyiségének kisugárzása, stílusa, gesztusai és szokatlan megfogalmazásai vissza is igazolják ezt a figyelmet, akkor a média iránta tanúsított kitüntető fegyelme később is megmarad. Ám egy idő után a média hátsó szándékoktól sem mentes rajongása már komoly kételyeket is kelthet bennünk, mint ahogy az is tanulságos, hogy az elismerő mellett egyre inkább bíráló, de mindenképpen végletes vélemények is megfogalmazódnak a pápával kapcsolatban. Az egyik, nagyon is közhelyes értelmezés szerint a világ, különösen a nyugati világ lelkiismeretének hangja szólal meg általa, aki nem pusztán névválasztásában, hanem megnyilatkozásai egész sorában is a szegények, az elesettek védelmében emel szót. Egyháziasabbnak tűnő magyarázók szerint Ferenc pápa személye az egyháznak a gyökerekhez való visszatérése, a katolikus közösség belső megújulása és megtisztulása irányába tett lépések garanciája, hiszen az egyszerűség, az alázatos szeretet evangéliuma szellemében, komoly reformok ígéretének a jegyében végzi péteri szolgálatát. A nyilvánosság számára pedig a legvonzóbb Ferenc pápa néha talán el is túlzott egyszerűsége, közvetlensége, annak a segítő szeretetnek a személyiségéből való sugárzása, amely a Szentatya gesztusaiban és szavaiban lépten-nyomon megmutatkozik. Ennél már jóval kisebb feltűnést kelt, hogy ez a pápa alihanem elszánta magát az egyház olyan belső dolgainak a rendbetételére - kúriai reform, a Vatikán gazdasági ügyeinek felülvizsgálata, hivatali vagy erkölcsi visszaélések feltárása - amelyek az utóbbi években oly nagy izgalomban tartották a katolikus egyházra amúgy is zömében ellenségesen vagy gyanakodva tekintő liberális médiát. A Ferenc pápa alakját elődei ellenében magasztaló, modernséget és toleranciát emlegető nézetek megfogalmazói pedig arról már mélyen hallgatnak, hogy a pápa személyiségéből és stílusából nem az egyház valamilyen új víziója, a világ izléséhez való alkalmazkodása, nem a vallási élet valamiféle „demokratizálása” és „liberalizálása” következik, főleg pedig nem a katolikus tanítás olyan átértelmezése vagy átalakítása, a világ várakozásaihoz idomítása, amit a bulvár-világ évtizedek óta sürget, vár és remél. Alaptalan azt várni tőle, hogy a szegények és elesettek iránti elkötelezettsége értelmezhető legyen az egyháznak pusztán karitatív, jószolgálati intézménnyé, a krisztusi üzenetnek szociális gondoskodássá való átformálásaként, amit sokan látnának szívesen, hogy ne a hitre és lelkiismeretvizsgálatra invitáló szeretettel kelljen szembesülni, ami Krisztus egyházának lényege, és amely alapjaiban nem lehet más, mint amit II. János Pál vagy XVI. Benedek is képviselt. A vállveregető, nem is Ferenc pápát, hanem az általa kreált pápa-képet ünneplő, vagy éppen formálni, manipulálni akaró média szándékairól árulkodik, ha azt harsogja, a Szentatya megértő szeretettel fordul a melegek felé, de mindjárt a torkára forr a szó, ha Róma visszautasítja Franciaország új szentszéki nagykövetét, aki - már a megfogalmazás is abszurd - homoszexualitását nyiltan vállaló gyakorló katolikus. Pedig abban a nagyon is felkapott interjúban Ferenc pápa nem arról beszélt, hogy a homoszexualitást természetesnek fogadja el, hanem hogy az ilyen teherrel élő, az ilyen hajlamú, ám Istenhez forduló, bűnét letenni akaró ember felett nem tör pálcát, csak a gondolatmenetnek ez a része a híradásokból valahogy kimaradt. Ám a média víziói között nem csupán a már-már bárgyún szeretetteljes, szegényeket istápoló jó pápa, hanem a társadalmi-gazdasági rendet felforgató, meggondolatlan szavaival csak zavart keltő anarchista forradalmár képe is felmerül, aki a latin-amerikai gerillamozgalmak szellemi örököse. Az egyszerre felmagasztalni és lejáratni akaró média kereszttüzében így igen nagy Ferenc pápa, de a katolikus közvélemény és média felelőssége is, hiszen világossá kell válnia, hogy pápája által az egyház nem jámbor vagy éppen harcias ideológiai programot fogalmaz, hanem a hit, a remény, a szeretet, az isteni igazságosság és irgalom üzenetét hirdeti azoknak, akik valóban hallgatni akarnak a szavára.

A Kutyuló és a Nebuló programról a Rex Kutyaotthon Alapítvány alapítójával, dr. Király Péterrel Poór Tünde beszélget.

A rosthiányos étrend és a túl sok – főleg állati forrásból származó – fehérje, a feleslegesen bevitt szénhidrát és zsír lebontása nagy terhet ró a szervezetünkre. Kevesen tudják, hogy létezik egy nagyon hatékony, ám mégis kíméletes méregtelenítő szer, amely kitűnően alkalmazható az emésztőrendszer tisztítására. Ez a csodaszer nem más, mint az útifű maghéj. Marosi Kinga mai Életmód-jegyzetéből kiderül, miért érdemes beépíteni étrendünkbe ezt az élelmi rostot.

A kezdeményezés mellé állt kiállítás megvalósításával és információs sorozattal a Kassák Múzeum. Csatlós Judittal, a múzeum munkatársával, a kiállítás kurátorával Pécsi Krisztina beszélget.

Hat magyar diákcsapat, köztük két középiskolás vág neki Európa egyik legnagyobb innovációs diákversenyének. Az autók energiahatékonyságát prototípus és városi koncepciós járművek kategóriában mérik össze a fiatalok. A műsorban a szegedi, győri, kecskeméti és az óbudai csapat tagjaival beszélgetünk.

A műsor első részében a Zala megyei Népművészeti Egyesület XVI.Élő Népművészeti Kiállitásról beszélgetünk Prokkné Tirner Gyöngyivel a kiállítás kurátorával. A műsor második részében a mandalázás rejtelmeibe avatom be a hallgatókat Kalmár Annamária mandalafestővel.

A nagy fejedelem "megtérése" nem egészen szó szerint értendő. A katolikus család sarja, a jezsuiták neveltje 1715 előtt is őszintén hívő ember volt. Ám emigrációs életének ebben a sorsdöntő esztendejében, kikerülvén a francia királyi udvar nagyvilági környezetéből, rendkívül mély válságon ment keresztül. A kamalduli szerzetesek között, Grosbois-ban találta meg lelki békéjét. Itt kezdte írni a Vallomásokat is, ami írói életművének egyik csúcsa. A műsorban részlet hangzik el a Katolikus Rádióban készült rádióváltozatból, Papp János előadásában.

Mai vendég Lukács Miklós vlághírű cimbalom-művész, zeneszerző.

A hét végén rendezték meg a Budapest Bank 18. Szupermaraton Kerékpáros és Görkori Túrát a Békéscsaba—Arad—Békéscsaba 200 km-es útvonalon. A mezőny vasárnap futott be Csabára. Több mint 1200 –an indultak. . Egyéniben a korábbi többszörös győztes, volt békéscsabai Bogár János érkezett elsőként Aradra. Vasárnap magyar idő szerint 8 órakor rajtolt a mezőny Aradról. A férfi váltóknál a Gepárd Expanzió győzött, a nőknél a Koléner Viktória, Váczi Lili, Patyiné Bogdánffy Ágnes, Juhász Tünde, Szabó Krisztina összeállítású békéscsabai együttes. Sportemberek a fronton - sport a hátországban - ezzel a címmel rendezett konferenciát Békéscsabán a Magyar Olimpiai Akadémia, a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum a városi önkormányzattal karöltve.

A Szent István Társulat szervezésében az idén huszonharmadik alkalommal rendezték meg a Szent István Könyvhetet, a keresztény szellemiségű könyvkiadók hazai seregszemléjét. A könyvhét megnyitóján, május 11-én átadták az idei Stephanus-díjakat: teológiai kategóriában André-Joseph Léonard Mechelen-brüsszeli érseknek, irodalmi kategóriában Kányádi Sándor költőnek. Léonard érsek „Miért hiszünk” című, magyarul megjelent könyve alapján kapta az elismerést. A könyv a hit érveit tárja fel, és számot arról a reménységről, amely a keresztényeket napjainkban is élteti. Pápai Lajos győri megyéspüspökkel és a Stephanus díjas André Léonard érsekkel beszélgetünk. A János evangélium utolsó fejezetében Jézus Péter apostolra bízza az egyház vezetését. Előtte azonban háromszor is megkérdezi tőle: Péter, szeretsz engem? Péter pedig mindháromszor ráfeleli: igen, szeretlek! Szőke Ágnes latintanár Péter szeretetvallomását magyarázva a szeretet szó különböző értelmét tárja fel számunkra. Miben állt Ádám bűne? Mit jelent az eredeti állapot haláltól való mentessége? Puskás Attila teológia tanárral az ősszülők eredeti ártatlanságáról, bűnéről és annak következményeiről beszélgetünk.

Hat magyar diákcsapat, köztük két középiskolás vág neki Európa egyik legnagyobb innovációs diákversenyének. Az autók energiahatékonyságát prototípus és városi koncepciós járművek kategóriában mérik össze a fiatalok. A műsorban a szegedi, győri, kecskeméti és az óbudai csapat tagjaival beszélgetünk.

Charles Cross: A sós hering

A pápa és a média A világ katolikus közvéleménye általában lelkesedéssel vagy megelégedéssel és egyetértéssel, az egyház elismerése vagy elfogadása jeleként értékelte azt a népszerűséget, amelyet megválasztása óta Ferenc pápa a liberális és bulvár-média világában mondhat a magáénak. Szinte természetes, hogy egy frissen megválasztott pápa a világ érdeklődésének homlokterébe kerül, ha pedig személyiségének kisugárzása, stílusa, gesztusai és szokatlan megfogalmazásai vissza is igazolják ezt a figyelmet, akkor a média iránta tanúsított kitüntető fegyelme később is megmarad. Ám egy idő után a média hátsó szándékoktól sem mentes rajongása már komoly kételyeket is kelthet bennünk, mint ahogy az is tanulságos, hogy az elismerő mellett egyre inkább bíráló, de mindenképpen végletes vélemények is megfogalmazódnak a pápával kapcsolatban. Az egyik, nagyon is közhelyes értelmezés szerint a világ, különösen a nyugati világ lelkiismeretének hangja szólal meg általa, aki nem pusztán névválasztásában, hanem megnyilatkozásai egész sorában is a szegények, az elesettek védelmében emel szót. Egyháziasabbnak tűnő magyarázók szerint Ferenc pápa személye az egyháznak a gyökerekhez való visszatérése, a katolikus közösség belső megújulása és megtisztulása irányába tett lépések garanciája, hiszen az egyszerűség, az alázatos szeretet evangéliuma szellemében, komoly reformok ígéretének a jegyében végzi péteri szolgálatát. A nyilvánosság számára pedig a legvonzóbb Ferenc pápa néha talán el is túlzott egyszerűsége, közvetlensége, annak a segítő szeretetnek a személyiségéből való sugárzása, amely a Szentatya gesztusaiban és szavaiban lépten-nyomon megmutatkozik. Ennél már jóval kisebb feltűnést kelt, hogy ez a pápa alihanem elszánta magát az egyház olyan belső dolgainak a rendbetételére - kúriai reform, a Vatikán gazdasági ügyeinek felülvizsgálata, hivatali vagy erkölcsi visszaélések feltárása - amelyek az utóbbi években oly nagy izgalomban tartották a katolikus egyházra amúgy is zömében ellenségesen vagy gyanakodva tekintő liberális médiát. A Ferenc pápa alakját elődei ellenében magasztaló, modernséget és toleranciát emlegető nézetek megfogalmazói pedig arról már mélyen hallgatnak, hogy a pápa személyiségéből és stílusából nem az egyház valamilyen új víziója, a világ izléséhez való alkalmazkodása, nem a vallási élet valamiféle „demokratizálása” és „liberalizálása” következik, főleg pedig nem a katolikus tanítás olyan átértelmezése vagy átalakítása, a világ várakozásaihoz idomítása, amit a bulvár-világ évtizedek óta sürget, vár és remél. Alaptalan azt várni tőle, hogy a szegények és elesettek iránti elkötelezettsége értelmezhető legyen az egyháznak pusztán karitatív, jószolgálati intézménnyé, a krisztusi üzenetnek szociális gondoskodássá való átformálásaként, amit sokan látnának szívesen, hogy ne a hitre és lelkiismeretvizsgálatra invitáló szeretettel kelljen szembesülni, ami Krisztus egyházának lényege, és amely alapjaiban nem lehet más, mint amit II. János Pál vagy XVI. Benedek is képviselt. A vállveregető, nem is Ferenc pápát, hanem az általa kreált pápa-képet ünneplő, vagy éppen formálni, manipulálni akaró média szándékairól árulkodik, ha azt harsogja, a Szentatya megértő szeretettel fordul a melegek felé, de mindjárt a torkára forr a szó, ha Róma visszautasítja Franciaország új szentszéki nagykövetét, aki - már a megfogalmazás is abszurd - homoszexualitását nyiltan vállaló gyakorló katolikus. Pedig abban a nagyon is felkapott interjúban Ferenc pápa nem arról beszélt, hogy a homoszexualitást természetesnek fogadja el, hanem hogy az ilyen teherrel élő, az ilyen hajlamú, ám Istenhez forduló, bűnét letenni akaró ember felett nem tör pálcát, csak a gondolatmenetnek ez a része a híradásokból valahogy kimaradt. Ám a média víziói között nem csupán a már-már bárgyún szeretetteljes, szegényeket istápoló jó pápa, hanem a társadalmi-gazdasági rendet felforgató, meggondolatlan szavaival csak zavart keltő anarchista forradalmár képe is felmerül, aki a latin-amerikai gerillamozgalmak szellemi örököse. Az egyszerre felmagasztalni és lejáratni akaró média kereszttüzében így igen nagy Ferenc pápa, de a katolikus közvélemény és média felelőssége is, hiszen világossá kell válnia, hogy pápája által az egyház nem jámbor vagy éppen harcias ideológiai programot fogalmaz, hanem a hit, a remény, a szeretet, az isteni igazságosság és irgalom üzenetét hirdeti azoknak, akik valóban hallgatni akarnak a szavára.

Pál Feri rendszeres kedd esti alkalmai a budapesti MOM Kulturális Központban jó ideje már, az életünket megnehezítő belső mintázatainkról, vagyis az úgy nevezett sémákról szólnak. Az előadásokat követve műsorainkban arról ejtünk szót, hogy miként értelmezhetjük úgy a különböző sémákból eredő sérüléseinket vagy zavarainkat, hogy általuk fejlődni tudjunk.

A Szent István Társulat szervezésében az idén huszonharmadik alkalommal rendezték meg a Szent István Könyvhetet, a keresztény szellemiségű könyvkiadók hazai seregszemléjét. A könyvhét megnyitóján, május 11-én átadták az idei Stephanus-díjakat: teológiai kategóriában André-Joseph Léonard Mechelen-brüsszeli érseknek, irodalmi kategóriában Kányádi Sándor költőnek. Léonard érsek „Miért hiszünk” című, magyarul megjelent könyve alapján kapta az elismerést. A könyv a hit érveit tárja fel, és számot arról a reménységről, amely a keresztényeket napjainkban is élteti. Pápai Lajos győri megyéspüspökkel és a Stephanus díjas André Léonard érsekkel beszélgetünk. A János evangélium utolsó fejezetében Jézus Péter apostolra bízza az egyház vezetését. Előtte azonban háromszor is megkérdezi tőle: Péter, szeretsz engem? Péter pedig mindháromszor ráfeleli: igen, szeretlek! Szőke Ágnes latintanár Péter szeretetvallomását magyarázva a szeretet szó különböző értelmét tárja fel számunkra. Miben állt Ádám bűne? Mit jelent az eredeti állapot haláltól való mentessége? Puskás Attila teológia tanárral az ősszülők eredeti ártatlanságáról, bűnéről és annak következményeiről beszélgetünk.

Elhangzik: Goldmark: Tavaszi nyitány Előadja a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar, vezényel: Hollerung Gábor. Godmark: Sakuntala nyitány Előadja a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekar, vezényel: Kórodi András.