Műsorújság

A Deák17 Gyermek és Ifjúsági Galéria hónapról hónapra új nemzet kultúráját mutattja be a gyerekeknek. A mesék, animációs filmek, színházi eladások, gyermekjátékok és közös beszélgetések által a programon résztvevő gyerekek lehetőséget kapnak új kultúrák megismerésére, látókörük szélesítésére. Most szombaton Finnország kerül a Világjáró Gyerekek programsorozat középpontjába. A részletekről Varga Zsóka kérdezte elsőként Kaposi Dorka Galériavezetőt.

Ki hinné, hogy a híres nevezetes szegedi papucsosság a Nagy Árvíznek köszönheti felvirágzását, pontosabban az utána megindult fejlesztéseknek. „Hiszen azelőtt az utakat borító feneketlen sár miatt az asszonynépek is csizmában, bocskorban jártak. A szegényebb asszonynép tehát a színes és díszes papuccsal és a drágább kelméket helyettesítő, de a helyi hagyományokba illeszkedő festő ruhával tartja fenn még mintegy fél évszázadon keresztül a szegedi népviselet jellegzetes formáit”. írja egy helyütt Bálint Sándor néprajzkutató. Azóta sok víz lefolyt a Tiszán, s bizony veszni látszott a szegedi papucs ,a város hajdan egyik legnépszerűbb portékája, amelynek mestere Rátkai Sándor 5 évvel ezelőtt , életének 98.évében hunyt el. Ám a mesterség akár a harmadik virágkorát is élheti- erről beszélgetettünk Fülemen Róza Hungarikum nagykövettel. (képünkön: Fülemen Róza a beszélgetésben említett japán kiállítás megnyitóján Érden. Forrás: Érdmost)

A műsor vendége Madaras Gergely, a Savaria Szimfonikus Zenekar vezető karmestere.

Ma Herczku Ágnes, Szalóki Ági, Bognár Szilvi, Agócs Gergely, a Budafolk és a Fonó zenekar felvételei forognak.

A Szószóló című műsorunkban beszámolunk: - egy félmilliárdos támogatás kapcsán a térség gazdasági helyzetéről, - "A pénzen innen és túl" címmel megrendezett konferenciáról (KETEG), - Kerepesi László: A betűmátrix című könyvéről. Szerkesztő: Bérczessy András A lélek szava Szent János 1. levelének 3. fejezetéről Kormos Csaba gesztelyi plébános gondolatait hallják. Zenei szerkesztő: Bartók Beáta Műsorvezető: Farkas Erzsébet

A Kortárs dán építészet 2.0 című kiállítás kapcsán beszélgetünk olyan innovatív megoldásokról, amelyeket a dán építészeti kultúra kínál többek között a köztérépítészet, a lakóépületek tervezése, valamint az iskolák és egészségügyi intézmények épületkialakítása terén. (Kép forrása: fuga.org.hu)

1. Folytatjuk az 1956-os évre való visszaemlékezést. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán, 1956 februárjában három fontos és új hangvételű beszéd is elhangzott. Az első két nyilvánost Hruscsov és Mikojan tartotta, a harmadik titkos volt. Világszerte ez a harmadik, szintén Hruscsov által elmondott szónoklat vált ismertté. Salamon Konrád történésszel Pécsi Krisztina beszélget. 2. Vendégünk dr. Palkovics László oktatási államtitkár, akivel a köznevelés és a felsőoktatás kérdéseiről beszélget Sallai Éva.

Falu Tamás

Ki hinné, hogy a híres nevezetes szegedi papucsosság a Nagy Árvíznek köszönheti felvirágzását, pontosabban az utána megindult fejlesztéseknek. „Hiszen azelőtt az utakat borító feneketlen sár miatt az asszonynépek is csizmában, bocskorban jártak. A szegényebb asszonynép tehát a színes és díszes papuccsal és a drágább kelméket helyettesítő, de a helyi hagyományokba illeszkedő festő ruhával tartja fenn még mintegy fél évszázadon keresztül a szegedi népviselet jellegzetes formáit”. írja egy helyütt Bálint Sándor néprajzkutató. Azóta sok víz lefolyt a Tiszán, s bizony veszni látszott a szegedi papucs ,a város hajdan egyik legnépszerűbb portékája, amelynek mestere Rátkai Sándor 5 évvel ezelőtt , életének 98.évében hunyt el. Ám a mesterség akár a harmadik virágkorát is élheti- erről beszélgetettünk Fülemen Róza Hungarikum nagykövettel. (képünkön: Fülemen Róza a beszélgetésben említett japán kiállítás megnyitóján Érden. Forrás: Érdmost)

1. Folytatjuk az 1956-os évre való visszaemlékezést. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán, 1956 februárjában három fontos és új hangvételű beszéd is elhangzott. Az első két nyilvánost Hruscsov és Mikojan tartotta, a harmadik titkos volt. Világszerte ez a harmadik, szintén Hruscsov által elmondott szónoklat vált ismertté. Salamon Konrád történésszel Pécsi Krisztina beszélget. 2. Vendégünk dr. Palkovics László oktatási államtitkár, akivel a köznevelés és a felsőoktatás kérdéseiről beszélget Sallai Éva.

1-3. Köszöntjük Kedves Hallgatóinkat a Zenei Kincsestár régizenei félórájában! Két Bach-concertót játszunk le Glenn Gould és a Columbia Szimfonikus Zenekar felvételéről, Vladimir Golschmann vezényletével. Bach billentyűsversenyeit időnként zongora-, máskor csembalóversenyek formájában szólaltatják meg, de akad köztük, amely hegedűverseny, mi több, oboakoncert alakjában is ismeretes. Susan Kagan Bach-kutató szerint „Bachot nagyban befolyásolta Vivaldi, átdolgozta illetve átírta számos művét, és átvette formáit, kiszélesítve és gazdagítva őket a maga kontinentális stílusokat és technikákat ötvöző módján: a német többszólamúsággal, a francia táncokkal és a túláradó olasz dallamossággal. … Bach mestere volt művei átdolgozásának és átalakításának, például hét csembalóversenye korábban hegedűverseny volt és számos kamara illetve zenekari tétele felbukkan lipcsei kantátáiban.” A szólóhangszer kiválasztásának illetve változatásának részint praktikus, részint zenei oka volt. Amikor nagyobb helyiségben – például a híres Zimmermann kávéház zenei akadémiáin – szólaltak meg, Bach előnyben részesítette az ércesebb hangú csembalót. Máskor a puhább fortepiano vagy a hajlékonyabb hegedű mutatkozott alkalmasabbnak. Albert Schweitzer mindenesetre úgy tartotta, hogy Bach billentyűsversenyei akkor bontják ki szépségüket, ha a zongorista a hegedű daloló cantilénáit tekinti példaképének. Glenn Gould pedig, aki számos ellenérzést táplált a zongoraverseny műfajával szemben, Bach concertóit amiatt tekintette kivételnek, mivel ezekben a szóló és a zenekari szólamok távolról sem versengenek, sokkal inkább egybefonódva, közösen bontják ki a témákat. Elsőként a 4., A-dúr koncert hangzik föl, jegyzékszáma 1055. 4-6. Következzék az 5., f-moll Bach-koncert, jegyzékszáma 1056.