Műsorújság

Latorcai Jánossal, a Magyar Országgyűlés alelnökével beszélgetünk, többek között arról, hogy van-e a Parlamentnek humora. kép: parlament.hu

Egy 2016-ban elkészített felmérés szerint a magyarok kicsit több, mint 12 százaléka sorolható azok közé, akik a „mentális egészség csúcsán” vannak, boldognak mondják magukat. Nemzetközi felmérésekben is a sor végén kullogunk, amikor arról kérdeznek bennünk, hogy mennyire vagyunk boldogok, megelégedettek. Az említett kutatás szerint összességében elmondható, hogy boldogabbak a nők, a kistelepüléseken élők, 30-50 közöttiek, akik hatékonyan kezelik a stresszhelyzeteket. A párkapcsolatban élőknek is több öröm jut az életben, a legboldogabbak pedig egyértelműen a nagycsaládosok. De milyen út vezet a boldogsághoz? Egyáltalán, mi a boldogság? Mi befolyásolja azt? Erről beszélgetünk Szondy Máté klinikai szakpszichológus, családterapeuta, kutatóval.

Az év egy-egy eseményére tekintünk vissza.

Folytatjuk a visszaemlékezést a szolgáló szeretet nagyasszonyára, Győrvári Edith-re. A műsorban Horváth József pápai prelátus, Gombás Istvánné önkéntes, valamint dr. Konkoly István nyugalmazott főpásztor idéz fel a közös munkát.

Várdai István a Művészetek Palotájában bemutatta a sajtó képviselőinek azt a Stradivari csellót, amit a közelmúltban egy anonimitását megőrizni kívánó német mecénás vásárolt számára a hangszer amerikai tulajdonosától. A Liszt-díjas csellóművész január 28-án a Hungaroton Stúdiójában, február 6-án Szolnokon, február 14-én pedig Budapesten, a Zeneakadémia Nagytermében ad koncertet. Carl Tausig, lengyel származású tizenéves virtuóz 1855 és 1858 között tanult Liszt Ferencnél, és ebben az időszakban készítette el Liszt 11 szimfonikus költeményének, valamint két szimfóniájának zongoraátiratát. Ezek egyike a Fauszt szimfónia. A kotta kéziratát a Liszt Ferenc Emlékmúzeum őrzi. Ennek alapján született meg a Hungaroton kiadásában Lajkó István Junior Prima Díjas zongoraművész előadásában a világpremiernek tekinthető CD. A lemezbemutatón a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban a Hungaroton vezérigazgatójával, Hollós Mátéval beszélgettem. Simon Géza Gábor zene- és hanglemeztörténész, zenei újságíró és producer, zenei könyvtáros, elismert diszkográfus. Most megjelent könyvében – A zenetudomány mostohagyermeke, A jazz és hatása Magyarországon, 1920-1950 – ilyen fejezetcímek találhatók: Mindenki Bubija, Beamter Jenő; A magyar swingkirály, Martiny Lajos; A tangóharmonika olimpiai bajnoka, Tabányi Mihály. Simon Géza Gáborral a Magyar Művészeti Akadémián, a Művészetelméleti tagozat kismonográfia sorozatának könyvbemutatóján beszélgettem. Akinek már nem jutott jegy az Amadinda együttes és Presser Gábor hagyományos szilveszteri, zeneakadémiai koncertjére, amely a pezsgős éjfélhez közelítve 22.45-kor kezdődik, még eljuthat második fellépésükre, amely megelőzi az elsőt. Ugyanis december 31-én 19 órára is várják a közönséget. Az est vendége idén a Hot Jazz Band. Az idei szilveszter alkalmából jelenik meg az AMADINDA-PRESSER SZILVESZTERI EMLÉKKÖNYV, amely fotókkal, koncertműsorokkal, kottarészletekkel, jegyzetekkel vezeti végig az olvasót a 2001 utolsó napja óta tartó sorozaton, és CD-mellékletet is tartalmaz. A könyvben az elmúlt tizenöt év szilveszteri vendégeinek rövid írásai is olvashatóak. A kiadvány érdekessége, hogy a benne elhelyezett QR-kódokkal a témához kapcsolódó videók közvetlenül elérhetőek az Interneten. Határtalan zene – egy szál hegedű. Hagyományosan a Zeneakadémián adja újévi szólókoncertjét Lajkó Félix január 8-án.

Újesztendő délelőttjére egy olyan komponista szerzeményeiből válogatunk, akinek műveiben a bravúros könnyedség elegyedik elmélyült gondolatokkal – akárcsak az előttünk álló év napjaiban. Ma Gioachino Rossini lesz a Vasárnap Muzsikusa: a pesarói hattyú, aki, csakúgy, mint az Újesztendő első napja, két korszak: a klasszika és a romantika határán helyezkedik el. Harminckilenc operája, kamarazenéje és egyházi szerzeményei kimeríthetetlen dallaminvencióról és vérbeli olasz kedélyről tanúskodnak. Neville Marriner zenekara, a St. Martin in the Fields együttese ma négy nyitányt mutat be, elsőként az 1815-ben szerzett, félkomoly operaként hirdetett Torvaldo és Dorliska nyitányát. Érdekesség, hogy a jószerével ismeretlen Rossini-opera közvetlenül a népszerűségi listák élén található Sevillai borbély előtt keletkezett. Két részlet következik az 1817-ben bemutatott Hamupipőkéből. Előadóik: Gregor József és Cecilia Bartoli – igaz, nem ebben az operában, hanem egy houstoni Sevillai borbélyban – színpadon is szerepeltek együtt. Közreműködik a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar és a Magyar Állami Operaház Énekkara Pál Tamás vezényletével, továbbá a Bécsi Volksoper Zenekara Giuseppe Patané dirigálásával. Következzék az 1817-ben bemutatott Armida nyitánya, majd Figaro elmaradhatatlan belépője. Figaro szerepében Simon Keenlyside, a Müncheni Rádiózenekart Ulf Schirmer dirigálja. Rossini szerzeményeiből összeállított utolsó füzérünkben a komponista drámai és komikus vénája egyaránt megmutatkozik. Az 1815 és 17 között keletkezett Edipo a Colono nyitányt követően Simon Keenlyside a Tell Vilmosból, Cecilia Bartoli pedig a Stabat Materből énekel. Műsorunkat az Ermione című, 1819-ben bemutatott tragikus Rossini-opera nyitányával zárjuk. Közreműködik az Ambrosian Singers énekegyüttes.

Dr. Mészáros Gabriella Magyarország legtekintélyesebb borszakértője, nemzetközi borakadémikus, aki civilben komoly konyhát visz és az újévi lencse apropóján nem csak a konyhai örömökről kérdezzük, de anyai feladatairól és a "borpedagógusságról" is a magyar bor ügyéért végzett munka negyed évszázadának tükrében.

Kalla Zsuzsa a Petőfi Irodalmi Múzeum irodalomtörténész-muzeológusa kalauzolja a szerkesztőt a Károlyi Mihály utcai állandó Petőfi kiállítás kulisszái közt, a költő születésnapjának, azaz valójában keresztelőjének évfordulója alkalmából.

"Az a legjobb könyv a világon - és ez akár az én könyvem is lehet -, amit egy ember, ha éjszaka felriad, ezt kapja le a polcról és ebből vigaszt merít magának". A Kossuth-díjas író legújabb, Gyepű című elbeszéléskötetében olvasható A kert. A kisregény igazi czakógáboros, kegyetlenül szókimondó és szarkasztikus, mégis szívet melengető, mágikus realista "mese". Budapest romjai fölött játszódik egy kertben, ami egyetlen szigetként maradt fenn egy globális ökológiai-társadalmi katasztrófa után. Benne a világvége két túlélője: a levitézlett középkorú értelmiségi férfi, Ádám és az elhízott konzumidióta fiatal nő, Éva... Czakó Gáborral beszélgetünk a kisregényről; a legnagyobb hatású könyvről: a Bibliáról; a magyar nyelv különleges szerkezetéről.

Nem telhet el újévi anyanyelvi műsor anélkül, hogy fel ne hívjuk a figyelmet az év szavára. Vajon 2016-ban mi lesz az év szava? A Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda, az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Tinta Kiadó is várja a szavazatokat. Közeledik Vízkereszt. Horváth Katalin nyelvész etimológiai jegyzetsorozatában erről az ünnepről emlékezik meg. Irodalmi játékra hívjuk hallgatóinkat, melyben egy vers költőjének nevére vagyunk kíváncsiak.

Közreműködik a Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziumának Laudate Kórusa, Az Amszterdami Énekes Iskola és a Westminster Katedrális Kórusa

Szabó András témáival, előadásmódjával minden korosztályt el tud varázsolni. A versek, az irodalmi művek megszerettetője, és aki ezt megszereti, az az anyanyelvéhez és a szülőföldjéhez is jobban ragaszkodik. Vele töltik el ezt a félórát, ha velünk tartanak...és az Áprily vers: A csavargó a halálra gondol Uram, a tél bevert a templomodba. Álltam vaspántos portádon belül s ámulva néztem botra-font kezemre sugárban omló fényességedet. Térdelt a nép, én álltam egyedül, úgy hallgattam, amit beszélt papod: „Ez világot szívedben megutáljad és úgy menj ki belőle meztelen –” Uram, te ezt így nem akarhatod. Tudom, hogy földed nagy területéből egyetlen barlangod jutott nekem, s megreng az is, ha viharod zenéje végigrobajlik fenn a tölgyeken. De ha tavaszod jő, enyém az erdő, és jó hozzám az erdő: ennem ad, rigószavaddal kelt a kora-reggel s odvamba surran este sűnfiad. Gazdám, a nyár, az ősszel hullt levéllel új őszig minden gondot eltemet: mezítláb járom harmatos meződet s verőfényed füröszti mellemet. S ha kóborolni küld a nyugtalanság s nótázva fut mellettem patakod, kurjantással köszöntöm kék lakásod, s fütyörészem s Uram, te hallgatod. Zöld asztalomon vadgyümölcs az étel, otthon-kínáló tűz nem int felém, de mondd, volt-e valaha szép világod valakié úgy, ahogy az enyém? Ha menni kell, vállamról rongy-ruhámat egy rándítással elhullathatom, saruim szíja sem marad velem. Uram, utálni nem tudom világod, de indulhatok, amikor kivánod, igéd szerint: egészen meztelen.

Anyanyelvi műsorunkban ma H. Tóth Tibor jegyzete is elhangzik. Új példánk, melynek megfejtését január 11-ig várjuk a Magyar Katolikus Rádió szerkesztőségébe: 1062. Bp. Délibáb u. 15-17. a következő: "A vidám óévbúcsúztató után másnap, január elsején, úgy illik, hogy a férfiak köszöntsék először rokonaikat, barátaikat. Ez a szokás arra a hiedelemre vezethető vissza, hogy a férfi hozza, a nő elviszi a szerencsét."

Az új esztendő kezdetén a 19. századi Bécs varázslatos vidámságait idézzük fel ifj.Johann Strauss szerzeményeivel. A műsorban a Bor, dal, asszony, a Művészélet és a Kék Duna keringő csendül fel, valamint az elmaradhatatlan "Éljen a Magyar!" című gyors polka. Közreműködik a Strauss Fesztivál Zenekar és a Győri Filharmonikus Zenekar André Lenard, valamint Sándor János vezényletével.