Műsorújság

Hihetetlen tapasztalatokról, gyógyulásokról és példás segítségnyújtásokról hallottam a tavalyi év végén a Magyar Karizmatikus Megújulás 25. Országos Találkozóján. Erősen összetartó, imádságos közösségeket ismertem meg, akik mintha nem is ma és köztünk élnének, hanem valamilyen távoli, megfoghatatlan időben és térben. Két karizmatikus csoport történetéről, éltéről szól az Őrtüzek mai adása. A francia eredetű Emmanuel közösségről és az angol alapítású Cor et lumen Christi-ről.

Az Érdemes Művész, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész ez év januárjában lett hatvan esztendős. Életéről, művészi pályájáról vall őszintén és kedvesen, amilyen az egész lénye. Emlékszünk rá, mint tündöklő fiatal lányra az 1977-es Ki mit tud? győzteseként és szívünkben őrizzük megannyi Nemzeti Színházbeli alakításának feledhetetlen emlékét. Ősiben, egy kis faluban jött a világra és szüleitől, tanáraitól olyan alapot kapott az élethez, ami ma is erőt ad neki. Isten éltesse!

1. Az idén 25 éves Budai Rajziskola igazgatója, korábban porcelántervező művész Lázár Zsuzsa, értékeli az eddigi évek tanítási örömeit, a művészeti képzés személyiségre is szabható lehetőségeit,valamint a Magyar Művészeti Akedémiától kapott intézményi kitüntetést, amelyet az MMA 2016-ban adott először öt kategóriában./DH/ 2. Rendhagyó születésnapi koncertet rendeztek a Vigadóban az idén 70 éves Körner Tamás (képünkön), korábban a Budapesti Fesztiválzenekar igazgatója, néhány éve több nagyszerű művészünk impresszáriója tiszteletére. A hangverseny első részében három világszerte elismert szólistánk, a zongorista Várjon Dénes, a hegedűs Baráti Kristóf és a csellista Várdai István Schubert, Bach és Ligeti műveket szólaltatott meg. A szünet után Beethoven csodálatos, méltán népszerű Hármasversenye hangzott el Baráti Kristóf, Várjon Dénes és Várdai István, valamint a Hamar Zsolt vezényelte Budapesti Fesztiválzenekar előadásában. /JK/

A festői környezetben élő szerzetes nővérek monasztikus hivatásuk jellemzője az életben gyökerező imádság és az imádságban gyökerező élet. Hivatásuk válasz Isten hívószavára. A Kismarosi Monostor korunk sajátos igényeinek megfelelően szeretné betölteni azt a küldetést, amit a 12. században Magyarországon is megtelepedett ciszterci szerzetesek. Zita nővér mesélt hivatásáról, és a monostor történetéről.

Mai műsorunkban egy olyan fővárosi művészt is bemutatunk Önöknek, akinek nevét a felkelő nap országában is elismerően emlegetik. Emellett egy különleges színházi előadásról is tudósítunk, mint ahogyan szót ejtünk a hátrányos helyzetű fiatalok tehetséggondozásáról és a toleranciáról is. Első összeállításunkat ugyanakkor nemcsak Életrevalónak, hanem adott esetben életmentőnek is szánjuk. A tavak jegéről lesz ugyanis szó ...

A képen Pauline Perdrau Mater Admirabilis c. képe látható.

A Szabadság tér történetéről beszélgetünk.

1. A harmadik évezred nyitánya címmel jelent meg Simai Mihály könyve. A közgazdász professzorral, akadémikussal Pécsi Krisztina beszélget. 2. Fülöpné dr. Erdő Máriával, a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektorával, a főiskola január 10-én tartott Nyílt napja kapcsán, az értékorientált minőségű képzés és a keresztény értékrend közvetítésének fontosságáról beszélget Sallai Éva.

Mai műsorunkban egy olyan fővárosi művészt is bemutatunk Önöknek, akinek nevét a felkelő nap országában is elismerően emlegetik. Emellett egy különleges színházi előadásról is tudósítunk, mint ahogyan szót ejtünk a hátrányos helyzetű fiatalok tehetséggondozásáról és a toleranciáról is. Első összeállításunkat ugyanakkor nemcsak Életrevalónak, hanem adott esetben életmentőnek is szánjuk. A tavak jegéről lesz ugyanis szó ...

Balázs Tibor

A Molnár Ani Galériában járunk.

1. A harmadik évezred nyitánya címmel jelent meg Simai Mihály könyve. A közgazdász professzorral, akadémikussal Pécsi Krisztina beszélget. 2. Fülöpné dr. Erdő Máriával, a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektorával, a főiskola január 10-én tartott Nyílt napja kapcsán, az értékorientált minőségű képzés és a keresztény értékrend közvetítésének fontosságáról beszélget Sallai Éva.

A Zenei Kincsestárban ritkán hallható francia barokk muzsikát mutatunk be a XVIII. századból. Az első szerzemény komponistája az 1676 és 1749 között élt Louis-Nicolas Clérambault. Melodrámájának címadó hőse az európai költészet jelképes alakja, Orfeusz. Orfeusz – az olasz változatokban Orfeo, franciásan Orphée – halott kedvese, Eurüdiké keresésére indul az alvilágba. Szerelmének és fájdalmának lantjával ad hangot, és esengése megindítja a halál birodalmának őrzőit is: Eurüdiké visszatérhet a földi világba Orfeusz lépteit követve. Csakhogy egy feltétellel: ha Orfeusz nem pillant vissza föltámadt hitvesére. Mígnem az utolsó pillanatban a költő képtelen tovább uralkodni szerelmén. Hátratekint, és Eurüdiké ebben a pillanatban örökre a halál birodalmába süllyed. A történet mély szimbolikus mondanivalót hordoz: a költő, a művész a lemondás, az aszkézis, érzéseinek szigorú fegyelmezése árán kerekedhet az élet és a halál erőinek fölébe. A mű csakis lemondás, az alkotó érzelmeinek legyőzése árán kelhet életre. Nem véletlen, hogy Orfeusz mítosza számos színpadi szerzőt és komponistát megragadott: az opera történetének nyitólapjától, Monteverdi Orfeuszától Haydn operáján keresztül Rilke orfeuszi szonettjeiig. Clérambault főhősét Rachel Yakar kelti életre. A Kölni Musica Antiqua régizenei együttes élén Reinhard Goebel. Reinhard Goebel és a Kölni Musica Antiqua együttese Orfeusz mítosza után egy témájában közeli szerzeményt szólaltat meg a francia aranykorból. Az 1790 és 1795 között élt Michel Corrette szerzeményének címe: A halál harangjátéka.