irodalom virrasztóknak
Alexander Szergejevics Puskin: Anyegin
Fordította Áprily Lajos, rádióra alkalmazta Berza László.
(4/4.)
A szereposztás: Gábor Miklós(Puskin), Latinovits Zoltán (Anyegin), Ruttkai Éva (Tatjána), Pálos György (Lenszkij), Csűrös Karola (Olga), Somogyi Erzsi (dadus), Horváth Teri (Anyiszja), Ladomerszky Margit
közéleti elemző műsor. Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
A kormány megbízásából elkészült a Magyar Ifjúság 2016 című tanulmány. A kutatásvezetőjével beszélgetünk.
Az SOS Gyermekfalvak több mint 1000 középiskolás fiatalt kérdezett meg országszerte arról, mennyire elégedettek magukkal és mit várnak a jövőtől.
Keresztény társadalmi mártírium 1944–1956” címmel nemzetközi rendezvényt tartottak Budapesten. Az emlékkonferencia fővédnöke Veres András győri megyéspüspök volt, aki megnyitóbeszédét XI. Piusz 1931-ben kiadott Quadragesimo anno kezdetű enciklikájának egy részletével kezdte.
Merkel egykori kihívója lett az új német államfő. Nógrády György egyetemi tanárral beszélgetünk.
Az Erasmus-program elindításának 30. évfordulója alkalmából országos egyetemi roadshowt indít az uniós program magyarországi koordinálását végző Tempus Közalapítvány.
Február 15-dike a gyermekdaganatok elleni küzdelem világnapja. Poller Imre onkológussal beszélgetünk .
A Savaria Múzeum és tagintézményeinek idei tematikus programjáról, valamint a tervezett fejlesztésekről beszélgetünk Csapláros Andrea múzeumigazgatóval. Bemutatjuk Oroszy Csaba festőművész születésnapi kiállítását. Beszámolunk arról, hogy a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Központ Közhasznú Alapítvány Környezetvédelemért díjakat adott át.
- "Háromszázezer magas C" a Bajor Gizi Színészmúzeumban – a 100 éve született Simándy Józsefre emlékező kiállítás még március 5-ig látogatható
- "Hűségparipák" – hintalóbemutató a szegedi Móra Ferenc Múzeumban
- "Gésák a Duna-parton" – a Várkert Bazár kiállítására is ellátogatunk
- végül Pallai Péter újságíró, dzsessz szakértő a legifjabb magyar dzsessz tehetségek közelgő koncertjeit ajánlja a HarmóniaJazzMűhely műsorából
A soproni egykori ferences, most bencés templommal, népszerű nevén a kecske-templommal ismerkedünk Horváth László segítségével. Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor,zenei szerkesztő Keceli Zsuzsa
Maurizio Pollini és Claudio Abbado közös lemezfelvételei közül ma Beethoven 58-as opusszámú, 4., G-dúr koncertjét játsszuk le a Berlini Filharmonikusokkal. A koncert 1805 és 1806 folyamán keletkezett, egyidejűleg a 4. szimfóniával és a hegedűversenyen. A premieren maga Beethoven játszotta a szólót a Lobkowitz-palotában, egy fültanú szerint lenyűgöző tehetséggel és tempóban. Egyes elemzők szerint ez Beethoven legdrámaibb zongoraversenye, és középső tételéből hol Orfeusz és a fúriák, hol Jézus és Pilátus párbeszédét szokás kihallani.
A 4., G-dúr zongoraversenyt követően Beethoven 80-as opusszámú c-moll Karfantáziáját halljuk a Pollini zongoraszólójával, a Bécsi Filharmonikusok közreműködésével. 1808-as bemutatójakor a mű közös programban szerepelt az imént hallott negyedik zongoraversennyel, továbbá a Coriolanus-nyitánnyal és a C-dúr mise három tételével. Beethoven e grandiózus koncert ünnepi zárásául komponálta a nagyszabású, formájában is rendhagyó szerzeményt, amelyet a zenetudomány a 9. szimfónia előképének tekint. Szólót énekel Gabriela Lechner, Gretchne Eder, Elisabeth Mach, Jorge Pita és Andreas Esders, közreműködik a Bécsi Állami Operaház Énekkara. A karmester a továbbiakban is Claudio Abbado.
szerkesztő: Kozák Annamária, zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter
Farsangi fánk
Csöröge, szalagos vagy rózsafánk? Nem telhet el úgy a farsangi időszak, hogy ne együnk, süssünk legalább egyszer a finomságból.
A csörögetésztát gyermekágyas kismamának volt szokás vinni, illetve minden termékenységre utaló, szaporaságra váró helyzetben megjelent ez a tésztafajta. A szalagos fánk a 16. században terjedt el először a főúri udvarokban, majd a többi társadalmi réteg körében is. A fánksütés szokásaiba, rejtelmeibe vezeti be hallgatóinkat Fehér Ilona népi tésztaétel készítő.
Két híres legenda él a fánk elterjedéséről. Az első szerint a francia Marie Antoinette királyné egy kalandos karneváli éjszakán ismerte meg a fánkot. Annyira ízlett neki, hogy a királyi lakomák kedvelt finomságává vált a fánk.
A másik történet szerint egy bécsi pék özvegye nem győzte a munkát, és a kenyérre váró, türelmetlen tömeghez vágott egy darab kenyértésztát. Az szerencsére a kályhán lévő lábasba pottyant, és megsült a forró zsírban. Akár igaz, akár nem a két történet közül valamelyik, a fánk közkedvelt finomság, ami mai formájában legelőször a főúri házakban jelent meg. De a falusi konyha már korábban ismert egyfajta sült, kelt tésztát.
Mai műsorunkban folytatjuk a korábban megkezdett beszélgetést Mihályi Győző színművésszel, aki ma a főiskolai beszédtechnikáról és a szinkronról is mesél. Góz Tamás, a Magyarszinkron szerkesztője beszél az orgánum szerepéről a szinkronban. Buvári Márta nyelvész mai jegyzetében a téves visszafejtésekről mesél, szótövekről, amiket helytelenül következtettünk ki, és persze játszani is hívjuk Önöket.
A Kárpát-medencei zarándokhelyek és katolikus turisztikai célpontok konferenciáját tartották e hét első három napján Szentkúton. A résztvevőkkel beszélgetett a szerkesztő, Szerdahelyi Csongor. Zenei szerkesztő Keceli Zsuzsa
Kezdem azzal, hogy számomra is meglepetés volt, amikor rádöbbentem, hogy kolléganőm, Kékesi Enikő és Balázs Zsuzsa könyve még 2015-ben megjelent. És a téma meglehetősen kényes, vagy ha úgytetszik nemszeretem, mert nagyon nehéz őszintén vallani róla. Nem véletlenül használom a vallani szót, ilyen esetben az ember a másik előtt legrejtettebb érzelmeit tárja fel. Mi jut eszükbe erről a kifejezésről: hogy Magány? Mintha pestises lenne az ember, ha a másikat megérintené, segítséget kérve: ülj le velem beszélgetni, vagy hallgassunk együtt, mert olyan egyedül vagyok… egyedüllét, magány. A két kifejezés nem ugyanaz. Melyik sivárabb? Ezt mindenki a maga szűrőjén dönti el kezdetben, de a könyvbe beleolvasva, bizonyos vagyok abban, hogy közelítenek a tartalmak, ami feltétlenül fontos ahhoz, hogy közös nevezőre jussunk. Így akkor az egymás melletti elbeszélést lehet elkerülni. Balázs Zsuzsa és Kékes Enikő könyvének címe Életteli magány… először úgy érezzük, hogy maga a cím egymásnak feszül. Ellentmondása szinte hangosan csattan. De legyünk türelmesek. A második téma ma egy örömteli iskolai hír. Szitner Lajos, soproni munkatársunk, a soproni Eötvös Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola tanárával, Betuker Botonddal beszélgetett eredményeikről, vállalt közösségi munkáikról ...igazán büszkék lehetünk rájuk ...
Üzenőfüzet
szerkesztő: Sallai Éva, zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince
Műsorunk tartalmából:
- Csoóri Sándor emlékére rendeztek konferenciát a Pesti Vigadóban a Magyar Művészeti Akadémia szervezésében. Gróh Gáspár irodalomtörténésszel beszélgettünk.
- A Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban a Népi Mesterségek Pest Megyei Egyesületének kiállítása március 2-ig tekinthető meg. A kiállítást Beszprémy Katalin, a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhelyének tárvezetője mutatja be hallgatóinknak.
- Szendi Ágnes zeneszerző - zongoratanárt a dorogi és a nagysápi zeneoktatásról, a kortárs zene tanításának lehetőségeiről kérdeztük.
- Ma is meghallgathatják Korzenszky Richárd jegyzetét.
újdonságok, régiségek, különlegességek, aktualitások, művészek és művek - villanófényben
Az egykoron népszerű "füttyművész" komoly orvosi pályát futott be, gégészeti problémákkal keresik fel sokan a világ minden tájáról Regensburgban. Hogyan alakult ki ez a kettős pálya? Erről hallunk természetesen régi és újabb felvételekkel színezve.
Válogatás Muzio Clementi szerzeményeiből:
1. C-dúr szonáta op.37
2. Fantázia a „Holdfény” című francia dal témájára op.48
Előadja: Failoni Donatella és Andres Staier
