Műsorújság

A műsort Horváth János, Dévény Mária és E. Román Kata készítette.

Kovács Ákost, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetének és a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének (MAKÚSZ) filmes munkacsoportjának vezetőjét európai elnökének választotta a katolikus média világszövetség (SIGNIS). A műsorban Kovács Ákossal beszélgetünk.

Pere a világ végén, Isten háta mögött található. A Miskolc és Kassa között félúton fekvő, 360 fős faluba hetente jár egy kis budapesti önkéntes csoport, hogy a pedagógia és a társadalmi vállalkozás eszközeivel fenntartható módon segítse a település lakóit. Az InDaHouse Hungary program Benkő Fruzsina világmegváltó álmaiból nőtte ki magát. Fruzsi szociális munkásként végzett, a civil szférában, de állami közalkalmazottként és önkéntesként is rengeteg tudást, tapasztalatot gyűjtött. Nagyon erősen élt benne a tettvágy, hogy létrehozzon egy hatékony programot, ami a roma gyerekek esélyegyenlőségét segíti. Az InDaHouse program alapítójával Benkő Fruzsinával, és a projekt két önkéntesével, Székelyhidi Eszterrel és Németh Annával budapesti stúdiónkban beszélgettünk.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a munkából élők költségvetésének nevezte a 2018-as büdzsét a parlamentben. A hetes cikkely hazánk ellen. Huber Szebasztián politikai elemző mondja el véleményét. A „Lászlóban lett kereszténnyé és szentté…” című győri kiállítás megnyitóján az egyik ünnepi beszédet Veres András megyéspüspök tartotta. Őt hallják: A Magyar katolikus Karitász munkájáról, az elmúlt hónapok tevékenységéről Écsi Gábor országos igazgatót kérdeztük. Negyedik alkalommal rendezte meg az Esélyegyenlőségi Napot a Pest Megyei Kormányhivatal. A rendezvény célját Tarnai Richárd kormánybiztos mondja el. A Szent László-év keretében, „Múltunk alapja – jövőnk oszlopa” címmel rendezett konferenciát a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Az egyik résztvevővel, Lomnici Zoltánnal, az Emberi Méltóság Tanácsának elnökével beszélgetünk. Böjte Csaba ferences szerzetes lesz az Aranycsapat idén kezdődő és 2018 végéig tartó emlékévének fővédnöke. Továbbra is Lomnici Zoltánnal beszélgetünk, aki a rendezvénysorozat kezdeményezője. Erre az évre az elemzők azt vetítették előre, hogy nagyon beindul a világgazdaság, de a politika még lefékezheti. Mi valósult meg ebből, és mi várható a jövőben? Simai Mihálynak, a Corvinus Egyetem professzorának véleményét kértük. A Zöld Civil Országos Találkozóra idén 27. alkalommal került sor. A budapesti rendezvényről Kump Edina szervező számol be. Szent Orbán földi maradványai 1771 óta a Tokaji Borvidéken, Monokon találhatók. A Szent Orbán Zarándoklaton a csontereklyék ismét körbejárják a borvidék településeit. A Tokaji Borbarátnők Társasága egyik alapítóját, Béres Klárát kérdeztük. Jótékonysági estet tart a Pinceszínházban május 25-én a Transzplantációs alapítvány. A szervezet elnökét, Szalamanov Zsuzsát hallják. Az 5. jubileumi Jótékonysági Esélyegyenlőségi Művészeti Gálára május utolsó szombatján kerül sor Budapesten a Mozdulj! Közhasznú Egyesület szervezésében. A részleteket Tálos Marianna orvosnő, az egyesület elnöke mondja el.

Együttműködési megállapodást kötött az ELTE Savaria egyetemi központja, a II. János Pál Katolikus Kollégium és Szakkollégium, valamint a Győri Hittudományi Főiskola, ennek a céljairól beszélnek az intézményvezetők a műsorban.

- Csernus Tibor műterme a Várkert bazárban - A Tihanyi KOGART házban a hatvanas évek közepétől haláláig Párizsban dolgozó Csernus Tibornak aktjait válogatták egy tárlattá. A Várkert Bazár Testőrpalotájának 3. emeletén berendezett állandó kiállítással pedig a látogató bepillantást nyerhet Csernus Tibor mindennapjainak legszűkebb környezetébe. Fertőszögi Péter művészettörténész, kurátor beszél a két kiállításról. - 25. Szent István Könyvhét a Ferenciek terén - A Szent István Társulat felelős szerkesztőjével Farkas Olivérrel ajánljuk figyelembe a május 22-én kezdődő Szent István Könyvhét programját. - Kincsek a város alatt és a Vármúzeum tárlóiban - Nuber Noémivel a BTM Vármúzeumának szilikát restaurátorával és Vámos Péterrel a BTM Aquincumi múzeumának római koros régészével a tárlat néhány érdekességének kiemelésével ajánljuk figyelmükbe a szeptember közepéig megtekinthető régiségeket. - Szülők és pedagógusok szármára hallgatható meseterápia előadásán június 6-án a 18. kerületi Szabó Ervin könyvtárban Náfrádi Anikó a veszteség feldolgozással kapcsolatos mesékről beszél majd. Két nyári mese- és élménytábort is szeretnénk figyelmükbe ajánlani. Június 19.-e és 23.-a között a kisiskolásoknak a 18. kerületi Rózsa Művelődési központban szerveznek napközis tábort, melynek vezetője Náfrádi Anikó lesz. Augusztus 21.-e és 25.-e között pedig Óvodából Meseországba címen iskola-előkészítő tábort tartanak a Kispesti Művelődési Otthonban.

Herbert von Karajan kivételesen gazdag diszkográfiájából ma a vallásos zeneművészet évszázadainak két, egymástól távoli alkotását idézzük fel. Amikor – mintegy 15 évi kompozíciós munkát követően – Bach 1748-ban kitette a záró ütemvonalat h-moll miséjének végére, az istenhit általános meggyőződésnek számított. Így – a felekezeti különbségek ellenére – a liturgikus zene a nyugati társadalom általános meggyőződését juttatta szóhoz: az ember irgalomra szorult voltát és a Megváltás bizonyosságát. Arthur Honegger egy talajt vesztett, kaotikus világ közepén, egy minden eddiginél apokaliptikusabb időszak árnyékában, 1946-ban vetette papírra 3., úgynevezett Liturgikus szimfóniáját. A kontraszt még erőteljesebb, ha a két szerzeményt egymást követően halljuk. Elsőként a Bach-mise Kyriéje hangzik föl Karajan és a Bécsi Zenebarát Egyesület Ének- és Zenekarának 1952-ben készült felvételén olyan kiváló szólistákkal, mint Elisabeth Schwarzkopf, Marga Höffgen, Nicolai Gedda és Heinz Rehfuss. 2. Bach h-moll miséjének Kyriéjét követően következzék Honegger 3., Liturgikus szimfóniája. Mindhárom tétele egy-egy latin himnuszt idéz címében: a zaklatott, tragikus első a Dies irae-t, a melankolikus, komor második a De profundist, a világrengető monumentalitású harmadik a Dona nobis pacem kezdetű fohászt. A Berlini Filharmonikusokat halljuk.

Egy Kecskeméthez közeli tanyánál, a szülőház és annak tágabb környezete közepén elevenítette fel Kiss Pál (Az Év Agrárembere - gépész kategória) ízességben bővelkedő gyeremekkori emlékeit. Ma már hétköznapi számba megy, hogy műholdak irányítják a mezőgazdasági gépeket ugyanakkor a kecskeméti piacra kijáró őstermelők is árulják kézzel termelt portékáikat. Az egyensúly mintha felborult volna, de az ízélmények még őrzik az értékeket...

Novák Péterrel - ahogy magát nevezi - kulturmunkással egy Fonó Budai Zeneházban tartott koncertjük után beszélgettünk. Üzenet a Földről című kisdiákoknak és szüleiknek szóló lemezük apropóján a kulturmunkás küldetéséről beszélgettünk Weöres Sándor és Petőfi Sándor verseibe kapaszkodva, valamint az emberi arcot is viselni képes globalizáció összefüggéseit bogozgatva.

Hogyan válhat sikeressé akár egy kevésbé jó adottságú ország, ha a realitások figyelembe vételével kitűzi a céljait, okosan tud tervezni és olyan stratégiai szemlélettel megáldott vezetői vannak, akik minden döntésükben az ország hosszútávú érdekét tartják szem előtt? De hogyan lehet sikertelen, kiszolgáltatott és sodródó ennek hiányában még az az ország is, amelynek egyébként jó földrajzi, történelmi és gazdasági potenciálja lenne? Miért annyira fontos Törökországnak a Balkán, akar-e, tud-e terjeszkedni erre mifelénk, hogyan alakul a kapcsolata Európával? Törökországban 2001-ben, nálunk magyarul 2015-ben jelent meg a török tudós, külügyminiszter majd miniszterelnök, Ahmet Davotoglu Stratégiai mélység című könyve. Lebilincselő olvasmány.

A PPKE Bölcsészet-és Társadalomtudományi Kara 2017. május 5-én immáron harmadik alkalommal rendezte meg esztergomi képzési helyén a felsőoktatási intézmények Kazinczy Ferencről elnevezett szép magyar beszéd versenyének országos döntőjét. A szakemberekből álló rangos zsűri a szabadon választott és a kötelező szövegek értő előadása nyomán tizenegy hallgatónak adományozott Kazinczy-érmet. Nábrádiné Dr. Jurasek Ibolyával, a zsűri egyik tagjával beszélgetünk. Buvári Márta nyelvész jegyzetében arról beszél, mikor kell kitennünk a névelőt és mikor nem. Irodalmi játékra hívjuk hallgatóinkat, melyben május hónapunk neve kap komoly szerepet.

Ön most a Trezort nyitotta ki velem együtt. A közös pont a zene, zenetanítás, tanulás - ott ahol a háttér rendezett és biztonságos és ellentéteként, ott ahol mindez nem igaz. Nem is gondolnák, hogy a két ellentétes helyzetből elinduló zenei nevelés – a mi szerencsénkre – ugyanazt a célt éri el a folyamat végén. Az első bejátszásban Rákász Gergely koncertorgonista, orgonaművész válaszolt Gerebei Anitának, még 2016.december 2-án az Akvarell c. műsorban.A következő beszélgetést Tallián Hédi készítette Bátki László képzőművésszel és könyvillusztrátorral, aki önkéntes mentorként a monori cigánytelepre ment, zenét tanítani - hogy ott mi történt – most meghallgathatják. A riport 2016. december 21-én hangzott el a Kiútkeresők c. műsorban.

Anyanyelvápoló műsorunkban Eőry Vilma jegyzetét is hallhatják. Új példánk, melynek megfejtését május 31-ig várjuk a Magyar Katolikus Rádió szerkesztőségébe: 1062. Bp. Délibáb u. 15-17. a következő: "Az első teljes magyar nyelvű református bibliafordítás Vizsolyban jelent meg ezerötszázkilencvenben. Károli Gáspár svájci és wittenbergi tanulmányok után gönci lelkészként kezdte el a Szentírás fordítását. Alig három év alatt végzett a hatalmas munkával."

Vendégünk lesz - más témák mellett - Károly Róbert zeneszerző, aki életútja jelentős hazai és külföldi állomásairól tájékoztat.

Heinz Holliger oboaművész felvételei: 1.Ludwig August Lebrun: d-moll concerto 2.Antonio Salieri: D-dúr concerto II.tétel Közreműködik: Camerata Bern Vezényel. Thomas Füri