Műsorújság

A magány, a tanácstalanság, a megoldhatatlannak tűnő életszervezési gondok orvoslására alakuló baba-mama klubokat sokan tartják az unatkozó, a munkából hosszú időre kivonuló anyák pletykálkodó helyének. A Pestszentimrei Római Katolikus Plébánián működő baba-mama klubba látogatunk el mai műsorunkban, ahol a kisgyermekes anyák nem csupán felnőtt társaságot, konkrét segítséget és valódi barátokat találnak, de a Szentháromságos szeretet megélésére alkalmas közösség felelős tagjaivá is válnak.

A közelmúltban töltötte be 90. születésnapját Máthé Erzsi, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Őt köszöntjük tisztelettel és szeretettel, s egyben számunkra ajándék,hogy meghallgatjuk a vele készített korábbi beszélgetésünket.

Közel 100 gyerek jut el idén a vízi vándortáborokba, melyet a Magyar Kajak- Kenu Szövetség és a kormány közös támogatásával szerveztek meg. A táborokba még lehet jelentkezni.

Bárhová kattint az ember az interneten , bárkivel beszél- hozzáértővel vagy rácsodálkozóval- egyazon gondolatok szöknek elő Árkossy István festészetével, grafikáival vagy épp írói munkásságával kapcsolatban: valamennyien szuperlatívuszokban fogalmaznak a kolozsvári születésű művészről.Ki grafikai kompozícióinak kiérlelt motívumait és festményeinek megelevenítő tárgy- és látványhűségét s mindezek szürrealisztikus látomásokká minősülését, ki fölényes rajtudását, ki pedig esszéírói jelenlétét és gyönyörű írói stílusát méltatja. „..Árkossy világteremtő művész, a valóságos élmények mélyen elraktározódnak benne, és alkotás közben minden újraértelmeződik, egy újfajta szintézisbe, újfajta kapcsolatrendszerbe ágyazódik. A művész megteremti saját belső világát. Egy teljes, újragondolt, mélyen elvont univerzum tárul fel képein, rajzain és rézkarcain egyaránt; a kozmikus szemlélet az univerzális érdeklődésből fakadó élménykomplexummal társul..."-írja Horváth Hilda művészettörténész. Bágyoni Szabó István mestermunkáknak nevezi tusrajzait, dr. Feledy Balázs szerint Árkossy István írónak is kitűnő, de képzőművésznek kivételes. Banner Zoltán művészettörténész úgy látja: Árkossy „Korán mesterfokra érő alkotó, aki akkor is szalon- és színes-képes, ha csak fekete-fehér. Ez a művészet Kolozsvár-nosztalgia és Kolozsvár-kisugárzás, most már bárhol keletkezzék.”Ezt a Kolozsvár-kisugárzást keresi az ember ösztönösen akkor is, amikor belép a művész budapesti kiállítására a Duna palotába annak ellenére, hogy a kiállítás címe: A játék szelleme- s a címből sejthető, hogy nem a szülőváros tornyai tűnnek fel majd, hanem a XXI. század rekvizítumai, meghökkentő, elgondolkodtató asszociációsorozatokban. A kiállítás középpontjában Szent Antal, Szent Sebestyén és Szent György különleges triptichonjának fénykörében beszélgettünk Árkossy István festő- és grafikusművésszel

Mai magazinunk a 88. ünnepi könyvhét okán egy picit az olvasásról is szól. Emellett a Magyar Vöröskereszt főigazgatójával is váltunk pár szót, első összeállításunkban pedig a 35. Balaton-átúszásról tudósítunk, amelyet a tervek szerint, vagyis ha az időjárás is úgy akarja, idén július elsején tartanak meg.

Az Őrségi Viszákon éppen tíz évvel ezelőtt hozta létre a pajtaszínházat, majd egy galériát és Tündérkertet is kialakított itt Szarvas József színművész. Azóta nyaranta kulturális programok sora várja a közönséget. A jubileumi esten Kaszás Attila nevét vette fel a pajtaszínház. A műsor második felében a Híres szombathelyi nők című könyvsorozat három kötetét ajánljuk a figyelmükbe.

A képeken Sieger Krőder: Utolsó vacsora, Asztaltársaság, valamint Giczy János: Szárnyasoltár anyám arcképével c. alkotásaik láthatók

Ma Pleszkán Frigyes- , Oláh Kálmán- és Vukán György triójának felvételei forognak.

Karl-Heinz Adler és a magyar absztrakció. - A Kiscelli Múzeum és a Kassák Múzeum közös kiállítása.

1. Ki volt Gedeon Jerne? A "pipás óvónő" életét kutató Harcsáné Hornyák Katalinnal, a monográfia szerzőjével, a martonvásári Óvodamúzeum alapítójával Pécsi Krisztina beszélget. 2. Vajon hogyan reagálnánk, ha egy kilenctagú roma család a szomszédunkba költözne, majd a kertünkbe, végül a nappalinkba? A Romazuri (Á Bras ouverts) című francia filmvígjátékban ez történik a mérsékelten sikeres íróval új könyve, a Tárt karok kapcsán. Philippe de Chauveron, a francia film rendezője (előző filmje a sikeres Bazi nagy francia lagzik) a Romazuri bemutatója alkalmából Budapestre látogatott, és interjút adott műsorunknak. A vendégfogadás és az alkalmazkodás kérdéseiről a műsorban Bangáné Jarecsni Rita, az AFS Magyarország Nemzetközi Csereprogram Alapítvány nemzeti igazgatójának véleményét is meghallgathatják.Szerkesztő-műsorvezető: Sallai Éva.

Mai magazinunk a 88. ünnepi könyvhét okán egy picit az olvasásról is szól. Emellett a Magyar Vöröskereszt főigazgatójával is váltunk pár szót, első összeállításunkban pedig a 35. Balaton-átúszásról tudósítunk, amelyet a tervek szerint, vagyis ha az időjárás is úgy akarja, idén július elsején tartanak meg.

Bella István: Hetedik kavics

Bárhová kattint az ember az interneten , bárkivel beszél- hozzáértővel vagy rácsodálkozóval- egyazon gondolatok szöknek elő Árkossy István festészetével, grafikáival vagy épp írói munkásságával kapcsolatban: valamennyien szuperlatívuszokban fogalmaznak a kolozsvári születésű művészről.Ki grafikai kompozícióinak kiérlelt motívumait és festményeinek megelevenítő tárgy- és látványhűségét s mindezek szürrealisztikus látomásokká minősülését, ki fölényes rajtudását, ki pedig esszéírói jelenlétét és gyönyörű írói stílusát méltatja. „..Árkossy világteremtő művész, a valóságos élmények mélyen elraktározódnak benne, és alkotás közben minden újraértelmeződik, egy újfajta szintézisbe, újfajta kapcsolatrendszerbe ágyazódik. A művész megteremti saját belső világát. Egy teljes, újragondolt, mélyen elvont univerzum tárul fel képein, rajzain és rézkarcain egyaránt; a kozmikus szemlélet az univerzális érdeklődésből fakadó élménykomplexummal társul..."-írja Horváth Hilda művészettörténész. Bágyoni Szabó István mestermunkáknak nevezi tusrajzait, dr. Feledy Balázs szerint Árkossy István írónak is kitűnő, de képzőművésznek kivételes. Banner Zoltán művészettörténész úgy látja: Árkossy „Korán mesterfokra érő alkotó, aki akkor is szalon- és színes-képes, ha csak fekete-fehér. Ez a művészet Kolozsvár-nosztalgia és Kolozsvár-kisugárzás, most már bárhol keletkezzék.”Ezt a Kolozsvár-kisugárzást keresi az ember ösztönösen akkor is, amikor belép a művész budapesti kiállítására a Duna palotába annak ellenére, hogy a kiállítás címe: A játék szelleme- s a címből sejthető, hogy nem a szülőváros tornyai tűnnek fel majd, hanem a XXI. század rekvizítumai, meghökkentő, elgondolkodtató asszociációsorozatokban. A kiállítás középpontjában Szent Antal, Szent Sebestyén és Szent György különleges triptichonjának fénykörében beszélgettünk Árkossy István festő- és grafikusművésszel

Szalai Katalinnal, az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár igazgatójával beszélgetünk.

1. Ki volt Gedeon Jerne? A "pipás óvónő" életét kutató Harcsáné Hornyák Katalinnal, a monográfia szerzőjével, a martonvásári Óvodamúzeum alapítójával Pécsi Krisztina beszélget. 2. Vajon hogyan reagálnánk, ha egy kilenctagú roma család a szomszédunkba költözne, majd a kertünkbe, végül a nappalinkba? A Romazuri (Á Bras ouverts) című francia filmvígjátékban ez történik a mérsékelten sikeres íróval új könyve, a Tárt karok kapcsán. Philippe de Chauveron, a francia film rendezője (előző filmje a sikeres Bazi nagy francia lagzik) a Romazuri bemutatója alkalmából Budapestre látogatott, és interjút adott műsorunknak. A vendégfogadás és az alkalmazkodás kérdéseiről a műsorban Bangáné Jarecsni Rita, az AFS Magyarország Nemzetközi Csereprogram Alapítvány nemzeti igazgatójának véleményét is meghallgathatják.Szerkesztő-műsorvezető: Sallai Éva.

A Zenei Kincsestárban két Bach-szonátát hallhatunk Ittzés Gergely és Anthony Newman előadásában, a Hungaroton nemrégiben megjelent lemezéről. A két, finom és filigrán kamaradarab Bach életének két, meglehetősen távol eső korszakában keletkezett. Az 1034-es jegyzékszámú, e-moll szerzemény föltehetőleg Köthenben, 1717 és 1720 között. Fiatal kora ellenére Bach leleményesen alakít az olaszoktól átvett szonátaműfajon: a csembaló immár nem merő kísérőhangszer, hanem egyenrangú partnere a fúvós hangszernek. Bach E-dúr fuvolaszonátája több mint húsz esztendővel későbbi az imént elhangzott darabnál. 1741 körül keletkezett, a feltételezések szerint Lipcsében vagy Potsdamban, ami arra vall, hogy kapcsolatba hozható Bach látogatásával a porosz udvarban, ahol a fuvolázó uralkodó, Nagy Frigyes is fogadta a komponistát, hogy Szilézia meghódítója, a hétéves háború későbbi győztese és Bach közös muzsikálással töltsék az időt.