irodalom virrasztóknak
Mikes Kelemen: Törökországi levelek
Felolvassa Rubold Ödön
Hangmérnök Varga Károly, zenei szerkesztő Dévény Mária, rendezte E. Román Kata. (7/4.)
pillanatképek a média világából
szerkesztő: Szikora József
Dessewffy László, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett író, publicista, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének örökös tagja, a magyar keresztény sajtó egyik apostola, budapesti, belvárosi lakásában látta vendégül a Katolikus Rádió szerkesztőjét.
fotó: makusz.hu
a lehetőségek magazinja
szerkesztő: Kozák Annamária, zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
BAGázs
Bag, a közel 4000 ezer fős nagyközség Pest megyében található. Itt működik a Bagázs Közhasznú Egyesület, amelynek küldetése saját megfogalmazásukban, egy mondatban: Egy befogadó és elfogadó társadalom, ahol a romáknak is esélyük van a céljaik elérésére. A feladat kétirányú: a többségi társadalom érzékenyítése, és az előítéletek csökkentése mellett a kisebbséghez tartozókat is segíteni kell abban, hogy képesek legyenek tenni céljaik megvalósításáért. A civil szervezet Bag 400 fős romatelepén dolgozik egy olyan modellprogram kialakításán és terjesztésén, amely mellérendelt viszonyon alapul, és országszerte segítheti a szegregációval küzdő közösségeket.
Több programjuk mellett elindították a Hallasd a hangod! projektet is, amely a mélyszegénységben élőket kívánja ahhoz hozzásegíteni, hogy képviselni tudják az érdekeiket, és ezt a döntéshozókhoz is eljuttassák. A program zárórendezvénét a budapesti A38 hajón tartották, a műsorban elhangzó beszélgetések itt készültek.
közéleti elemző műsor. Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
Mostantól komoly büntetésre számíthat az, aki "kibeszél" az MSZP-ből – nyilatkozta Molnár Gyula, a párt elnöke az egyik rádiónak. Többek között erről is beszélgettünk a pénteki Délutáni találkozásban Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel. A műsorból hallanak egy részletet.
Tiltakozó akciót tartanak a közfinanszírozott fogorvosok szeptember elején. A tervek szerint három napig csak sürgősségi ellátás lesz. Ezzel kapcsolatban Balaton Péter fogszakorvos, a Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetségének főtitkára mondja el véleményét.
Egy új népegészségügyi szűrőprogram, a vastagbélszűrés jövő évtől indul el. A népegészségügyi program múltjáról, jelenéről Poller Imre onkológussal beszélgetünk.
Már négy bank érintett a legújabb adathalász-támadássorozatban, de a bűnözők egy ötödik pénzintézet ellen is támadást készíthettek elő. Binder Istvánnal, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivőjével a beszélgetünk.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának elfogadott határozata újabb szigorú büntetőintézkedésekkel sújtotta Észak-Koreát annak nukleáris és rakétaprogramja miatt. Elsőként erről kérdeztük Nógrády Györgyöt, a Corvinus Egyetem tanárát.
Ezen a héten a szervátültetett és átültetésre váró gyermekek nyaraltak a Balaton partján. Az idei tábornak 105 kis lakója volt, közülük legtöbben vese- vagy májátültetésen estek át. Szalamanov Zsuzsa, a Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért kuratóriumi elnöke mondja el a részleteket.
Nagyboldogasszony napját, vagyis Szűz Mária mennybevételét ünnepeljük augusztus 15-én. Veres András győri megyéspüspököt hallják.
A Coworking világnap alkalmából pikniket szervezett a Loffice a közösségi munkamodell hazai meghonosítója. A kávörkingről, a közösségi munkavégzésről Klementz Katával, a Loffice társalapítójával és Nádi Máté közösségi menedzserrel beszélgetünk.
Bienerth Gusztáv, a Magyar Úszószövetség elnöke szeptember elsejére tűzte ki a szövetség rendkívüli közgyűlését. Ennek előzménye, hogy többen lemondtak az elnökségi tagságról. Mi lehet a színfalak mögött? Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzők véleményét hallják.
Közel egy hónapja, hogy véget ért a nagyszerű színésznő, Schubert Éva földi pályafutása. Aki tanúja lehetett mindannak, amit alkotott színpadon és filmen, mindig elismeréssel fog emlékezni rá. Akik figyelték őt közéleti emberként, s netán volt olyan szerencséjük, hogy magánemberként is megismerhették, azok nagy tisztelettel és szeretettel gondolnak rá.
„Schubert Évának csodálatos, alkotó élete volt, tanítványai rajongtak érte, és közönsége, pályatársai is nagyon szerették…” – így fogalmazott színész kollégája, Mécs Károly.
Kitüntetései: Érdemes művész (1984), V. kerület díszpolgára (1999), A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2001), Prima díj (2007), A 39. Magyar Filmszemle Életműdíja (2008), Pepita Különdíj (2008), Kossuth-díj (2013), Budapest díszpolgára (2013), Pepita Életmű-díj (2013).
A három tarfejű, kurd népmese
Felolvassa: Mikó István
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendező: E. Román Kata
Szerkesztő: Varga Andrea
800 hanglemez, több mint százmillió eladott példány. A számok nyelvén így fest Herbert von Karajan hozzájárulása a klasszikus zenei archívumokhoz. A precizitásáról, szigoráról és igényességéről híres osztrák karmester csaknem egyeduralkodóként állt a lemezipar csúcsán, több évtizeden keresztül. Sikerei már a harmincas évek második felében egyaránt tekintélyt szereztek számára szimfonikus és operakarmesterként is. A Berlini Filharmonikusok élén 1954-ben sikerre vitt amerikai koncertkörutat követően a zenekar örökös karnagyává választották, ami nem állt útjában Karajan diadalmenetének a világ összes jelentős zenekarával. Most a berliniekkel játssza az első és a második tételt Paul Hindemith Mathis, a festő című szerzeményének szimfónia-változatából. A felvétel 1957-ben készült.
Hindemith Mathis, a festője után most Sibelius 4., a-moll szimfóniáját halljuk Karajan és a Philharmonia Zenekar 1953-ban készült felvételéről. Az 1911-ben bemutatott alkotást egyes elemzők a huszadik századi szimfonikus irodalom egyik csúcsának tekintik. Sibelius, aki – saját szavait idézve – a tiszta vizet kereste zenéjében a mások által felkínált vegyes koktélok helyett, immár maga mögött hagyja Csajkovszkij kísértő árnyát, és az északi táj látványától a lélek kietlen tereire irányítja a hallgató figyelmét. Különösen megrendítő a harmadik tétel kiúttalansága, drámaisága. Karajan felvétele 1953-ból való.
Milyen az emlékeink íze? Van-e kollektív vasárnapi ebéd élmény? Kárpát-medencei fogalom-e a vasárnapi ebéd? És egyáltalán él-e még a vasárnapi ebéd szokása, amikor körül üli a család az asztalt. Góg Angéla formatervező, iparművész többek között ezekre a kérdésekre is keresi a választ készülő doktori dolgozatában.
szerkesztő: Kozák Annamária, zenei szerkesztő: Mári Szabó Eszter
A szikvíz
Egészen az 1700-as évek közepéig nyúlik vissza a szikvíz története. Egy skót fizikus, kémikus, orvos a 18. század közepén fedezte fel a levegőnél sűrűbb gázt, a széndioxidot. Közel ebben az időben hasonló eredményre jutott Joseph Priestly angol természettudós-prédikátor, akinek később laboratóriumi körülmények között sikerült a gázt vízzel elegyíteni, és egy kellemesen csipős italt létrehozni – őt szokás a mesterséges szódavíz előállítójának tartani. Ma - ahogy hallhatták - alig fél perc alatt készül el másfél liter szikvíz, automata gépek segítségével.
Mi volt a szerepe Jedlik Ányosnak a szódavíz elterjedésében? Hogy készül egyáltalán a szikvíz? Minderről Szabó Istvánnal, az Országos Szikvízkészítő Ipartestület elnökével beszélgetünk.
Legkedvesebb könyveim
szerkesztő: Pozsgai Nóra;
MARC FROMAGER, az üldözött keresztényeket segítő Aid to the Church in Need párizsi igazgatója
A világon a vallásukért üldözött emberek 75%-a keresztény. Földünk 2 millárd keresztényéből 200 millióan valamilyen hátrányt kénytelenek elszenvedni a hitükért.
Az Aid to the Church in Need pápai jogú katolikus szervezet két évente országokra lebontott részletes jelentést készít a világban élő keresztények helyzetéről. Ezen kívül közel 150 országban, mintegy évi 100 millió eurós összeggel segíti a bajban, szükségben lévő keresztényeket világszerte - mindig a helyi püspökökkel, közösségekkel együttműködésben.
A szervezet legjelentősebb, franciaországi központjának igazgatója, Marc Fromager.
Idén jelent meg magyarul "Háborúk, olaj, radikalizmus" című könyve, amelyben politikai korrektségtől mentesen, tények és saját tapasztalatai alapján ad képet a Közel-Keletet és bizonyos értelemben már Európát is sújtó válságról.
A műsorban a keleti és az európai kereszténység nehéz helyzetéről, az iszlám erősödéséről, de a reményt adó jelekről is beszélgetünk - Tihanyban, ahová egy nemzetközi konferencia előadójaként kapott meghívást.
Magyar krónikásének a 18. századból. Szempci Molnár Ferenc művéről Zichy Mihállyal, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársával beszélgetünk.
Tévelygő jelzők. H. Tóth Tibor jegyzete hangzik el.
Az augusztus 20-án ötvenéves római Szent István Ház küldetéséről Németh László olaszországi főlelkésszel, a ház igazgatójával beszélget a szerkesztő, Szerdahelyi Csongor. Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa.
Kányádi Sándor ….ő írta a kisborosnyói forrásvédő kisiskolások kérésére
Ének a Forrásról című versét…
Van egy forrás valahol egy
öreg erdő sátorában,
valamikor a korsómmal
vízért én is odajártam.
Ott tanyáznak a rigók is,
közelében raknak fészket
alkonyatkor odajárnak
szarvasok és szomjas őzek.
Láttam belőle kortyolni
nyári napot, teleholdat,
csillaghullás idején a
csillagok mind belehullnak.
Jóbarátom az a forrás,
biztatott, s én hittel hittem:
sikerül az aratóknak
egy csillagot kimerítnem.
Kárpótlásul a csillagért
azoknak, kik várva várnak,
megtanított jég alatt is
pengetni a citerámat.
Varga Zsóka szólaltatta meg Lomniczi Gergelyt, a Pilisi Parkerdő ZRT. szóvivőjét a Jegenyevölgyben fellelhető forrásról, patakról és kegyhelyről és más érdekességekről.
China Tibor, Debrecen főépítésze mutatta be, Molnár Zsuzsa mikrofonja előtt a város nagyszerű épületegyüttesének, a Kossuth Lajos Tudományegyetem egy részletét…A riport 2015. februárjában hangzott el először.
Szóról-szóval
alapító szerkesztő: Deme László, szerkesztő: Kerekes Barnabás és Vadász Zsuzsa
Örökhagyók
szerkesztő: Madocsai Bea
Rigó Jancsi és Klara Ward
Új példánk, melynek megfejtését augusztus 23-ig várjuk a Magyar Katolikus Rádió szerkesztőségébe: 1062. Bp. Délibáb u. 15-17. a következő:
"Gyula város legrégebbi épített öröksége a több mint hatszáz éves vár. Az erődítmény a tizenhatodik század második felében az ország egyik legerősebb végvára volt. A várban ezerkilencszázhatvankettő óta múzeum, ezerkilencszázhatvannégy óta színház működik."
Csiba Lajos és Juhász Előd műsora
Vendég: Bősze Ádám
Meghívottunkat aligha kell bemutatni, hiszen a mai televíziózás egyik leggyakoribb szereplője: lelkészi -zenetörténészi előélettel, sokirányú érdeklődéssel és megannyi tevékenységgel.
Múltidéző - impresszionista hangképek
Ottorino Respighi: Madarak-szvit I. és III.tétel, Róma fenyői.
Előadja: Orpheus Kamarazenekar, Philharmonia Zenekar.
Vezényel: Herbert von Karajan