Műsorújság

Tiszacsécse

-A Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció határidejének meghosszabbítását kérte a kormánytól Fidesz és parlamenti képviselőcsoportja. A felvetés hátterét Huber Szebasztián politológus világítja meg. -November 26-án, vasárnap 12 órakor a kispesti Nagyboldogasszony Főplébánia udvarán indul a Katolikus Karitász adventi segélyakciója, a „Tárjátok ki szíveteket!” A karácsonyig tartó országos akció programjairól, gyűjtéseiről és adományosztásról Zagyva Richárd országos igazgatóhelyettes nyilatkozott rádiónknak. -A szakképzett munkaerő hiánya akadályozza a gazdaság további fejlődését Magyarországon. Mennyire jelent megoldást a duális képzés? És mennyire dübörög a magyar gazdaság? E kérdésekre is válaszolt Sályi Andrásnak Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Délutáni találkozás című műsorunkban. Ebből hallanak egy részletet. -November 20-a 1959 óta a gyermekjogok világnapja, amelyről az Unicef Magyarország is megemlékezett a héten. A Gyerekhang programról és a legfiatalabbak jogairól Tausz Katalint, a szervezet gyermekjogi igazgatóját hallják. -Több mint 160 pályamű érkezett a Nagycsaládosok Országos Egyesülete által meghirdetett „Gyermekeink ajánlják – nagycsaládosok meséi” című mesepályázatra. A díjátadó után kérdeztük Kardosné Gyurkó Katalint, a NOE elnökét. -Háromnapos alapítási ünneppel emlékezett meg fennállásának 215. évéről az Országos Széchényi Könyvtár. A nagy múltú intézmény történetéről és napjainkban betöltött szerepéről dr. Tüske László főigazgatót kérdezzük. -Az Egyesült Nemzetek Szervezete évtizedek óta képviseli a nemzetközi együttműködésben a fenntartható fejlődés elveinek és gyakorlatának fontosságát. Természetvédő szervezetek egy nemrégiben tartott fórumon azt vitatták meg, hogy milyen szerepe van az ENSZ-nek a fenntartható fejlődés nemzetközi folyamataiban. A részleteket Éger Ákostól, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője ismerteti.

Az első világháború véres csatái és a 83. gyalogezred nyomába eredt a hat tagú társaság, köztük a Visegrádi Szent György Lovagrend tagjai és hagyományőrző fiatalok. 2300 kilométert utaztak, hogy eljussanak Galícia keleti részére, a mai Ukrajnába, ahol előttük még nem jártak magyar kutatók.

Este a Gyimesbe’ jártam – portré a 70 éves Sebő Ferencről, a Nemzet Művészéről. Sokoldalú munkásságából elsősorban a táncházmozgalom és a népzenei hagyományőrzés formálásának legfontosabb állomásait villantja föl a film, amelyet november 25-én 13.15-től vetít a Duna World csatorna. Alkotója SZOMJAS GYÖRGY Kossuth-díjas filmrendező, akivel más témák is szóba kerültek beszélgetésünk során a Fonóban. Megalakult a magyarországi hivatásos táncművészet fiatal, pályakezdő alkotóit, koreográfusait, előadóművészeit évente 100 millió forinttal támogató Imre Zoltán Program Ideiglenes Kollégium. Erről nyilatkozott rádiónknak LŐRINCZY GYÖRGY, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke, a Budapesti Operettszínház főigazgatója. November 30-án lép fel a Spirit Dance Company a Kőrösi Csoma Művelődési Központban. A táncegyüttes alapító koreográfusával, SÁNDOR TÍMEÁVAL beszélgettem egyik törzshelyükön, a Trafóban.

Sir Simon Rattle és a Birminghami Szimfonikusok együttműködésük során méltán váltak a huszadik századi klasszikus repertoár élvonalbeli megszólaltatóivá. Ma e sokszínű, sokszólamú évszázad két remekét hallgatjuk meg közel azonos műfajban, a zongoraverseny válfajában. Maurice Ravel és Bartók Béla egyaránt szigorú zenei logikájukról, kivételes formaérzékükről és letisztult, markáns kompozícióikról nevezetesek. Jóllehet a ma felhangzó két szerzemény keletkezését csupán 9 esztendő választja el, mégis szinte egészen különálló zenei kozmosz tárul fel bennük. Ravel így írt 1913-ben befejezett G-dúr zongoraversenyéről: „Mozart és Saint-Saëns zongoraversenyeinek szellemében írtam. Véleményem szerint egy versenymű zenéje lehet vidám és csillogó, nem kell mindenáron mélységre vagy drámai hatásra törekednie.” Üde színfolt ez a versenymű a huszadik század felhőkkel borított egén promenád hangulatát idéző nyitótétellel, középső tételként súlytalan, ballonként lebbenő ábránddal és parodisztikus zárótétellel. A sokak szerint mediterrán hangulatú koncert szólistája Cécile Ousset. Bartók 1943-ban, New Yorkban Pásztory Dittával mutatta be hat évvel korábban, két zongorára és ütőhangszerekre szerzett szonátájának nagyzenekari változatát, Reiner Frigyes vezényletével. A mű a lehető legtávolabb helyezkedik el Ravel imént hallott, csillogó koncertjétől: drámai indulatok, elementáris erők hatják át. A felhőtlenség, a concertáló önfeledtség csupán a zárótételben jut majd szóhoz. A két zongoraszólamot Katia és Marielle Labéque, az ütőhangszerek sokaságát – üstdobokat, xilofont, kis- és nagydobot, cintányérokat, triangulumot és tamtamot Sylvio Gualda és Jean-Pierre Drouet szólaltatja meg.

Arany János kiállítása az Országos Széchenyi Könyvtárban meghosszabbítva december 20-ig. H. Tóth Tibor jegyzete Nyelvi játék

Ahogy a Trezor fedelét felemelem, táncdallamok foszlányai kúsznak a fülembe és próbálom kitalálni, vajon milyen kor, kiféle zenészei…aztán a lelki szemem előtt feltűnnek a táncosok. Gyönyörű magyar viseletben, nők és férfiak a XIX: századi módinak megfelelően. Egyenes derék, nyílt tekintet, könnyed járás …a gyors és a lassú ütem diktálta lépésekben benne van egyfajta büszkeség. A hegedű szólója valóságos történetet mesél el… talán Szigetvár ostromáról? Nem lehet nem ráfigyelni….ez egy méltósággal teli verbunkos, hát persze… a rég elfeledett Lavotta János zenéje….kalandos életének egyik állomása Batthyány József gróf esztergomi érseknél töltött időszaka, ahol Cziczlertől, a karnagytól rengeteget tanul és rajongásig szereti, megemlíthetjük még Zichy Károly grófnál eltöltött nevelői időszakot…de az ország, majd minden szögletében megfordult. Az élete kész regény, joghallgató, katona, nevelő, hivatalnok a kancellárián, 1792-ben a pest-budai magyar színjátszó társaság "muzsikadirektora" lett, huzamosabb ideig élt Ábrányi Kornél atyjánál, Ördög Alajosnál, aki a Stradivari hegedűjét is neki ajándékozza…művelt zenész, nemcsak hangszerének mestere, de művei is akkor egyre ismertebbek lettek. - Biharival és Csermákkal – alkották a korabeli "virtuóztriászt". Nyughatatlan egyénisége bár megteremtette a nemzeti zene sajátosságait, mégis homokba fúló tehetségnek" nevezte az utókor. 2017. augusztus 28-án Farkas Erzsébet Dombóvári Jánossal, a Sátoraljaújhelyi Lavotta János Művészeti Iskola igazgatójával beszélgetett, aki ekkor ünnepelte hivatalba lépésének 30., és életének 65. születésnapját. Mi mindenről esik szó? Csak belehallgatunk a társalgásukba… Folytatom a kalandozást. Zene, tánc, ének, dal, színpad. A nemzet csalogánya, ahogy az állandó jelző emlékezetünkben őrzi kevesünknél. A következő részletet az Örökhagyók című műsorunkból vettem ki, amiben Blaha Lujzáról beszél Katona Csaba történész Madocsai Bea kérdéseire, 2017. július 1-én.

Műsorunk tartalmából: - Engel Mária mesterpedagógust, a Pécsi Tudományegyetem történelem szakos vezetőtanárát, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnökségi tagját, a "Pénzügyi és munkavállalói ismeretek tanítása" című országos képzés-sorozatról kérdeztük. - Dr. Somhegyi Annamária, az Országos Gerincgyógyászati Központ prevenciós igazgatója a NETFIT fittségi mérési rendszer eredményeiről és a gyermekek egészséges életmódra nevelésével kapcsolatos feladatokról tájékoztatja hallgatóinkat. - Bata Hajnalka népzenetanárral, a Tomsits Rudolf Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezető-helyettesével, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye kistelepülésein művészeti oktatást és zenei nevelést végző iskola tevékenységéről beszélgettünk. - Ma is meghallgathatják Korzenszky Richárd jegyzetét.

Fantasztikus lemezgyűjteménnyel dicsekedhet Tulassay professzor. És nemcsak szakmájában kiváló, a zenéről és érzékenyen, sokak számára vonzóan beszél - klubokban és nagyobb nyilvánosság előtt is.

A műsorban Gottlieb Muffat B-dúr szonátáját mutatjuk be Dobozy Borbála előadásában.