Műsorújság

Esterházy Pál herceg Harmonia Coelestise szólt december 24-én a Budai Ciszterci Szent Imre templom kórusáról. A 11 óra 30-kor kezdődő koncert zsúfolásig telt templomban szólt, majd pontban éjfélkor elkezdődött az éjféli szentmise. Egy órával később, a templomból kijőve kézbe vehettük a Lépcső című plébániai folyóirat legfrissebb számát. A karácsonyi koncert szervezője és karnagya, a szentmise orgonistája és kántora, a Lépcső szerkesztője és részben szerzője: Csányi Tamás, műsorunk mai vendége.

Az elmúlt év egy-egy eseményére, történésére tekintünk vissza.

- A Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum Gépipari és Informatikai Szakgimnáziumban folyó munkáról, a választható szakirányokról és képzésekről beszélgetünk. - Ha továbbra sem lesz fagy, félő, hogy az idén a tervezettnél előbb kell elkezdeni a permetezési munkákat.

Két középiskolásoknak szóló pályázati felhívást ismerhetnek meg a hallgatók. Az egyiket a Weöres Sándor Színház hirdette meg: mininovellákat várnak a Családom és egyéb állatfajták című felhívásukra. A másik a Berzsenyi Dániel Könyvtáré, az intézmény A vers világa című illusztrációs pályázatával kortárs költők versei alapján készített alkotásokat kér a fiataloktól.

- A Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum Gépipari és Informatikai Szakgimnáziumban folyó munkáról, a választható szakirányokról és képzésekről beszélgetünk. - Ha továbbra sem lesz fagy, félő, hogy az idén a tervezettnél előbb kell elkezdeni a permetezési munkákat.

A Budapest Bábszínház legújabb, kisiskolásoknak készült darabjáról a Bambiról beszélgetünk, majd gyerekeknek szóló hangoskönyveket ajánlunk a figyelmükbe. A Fugato Orchestra Hibrid Harmóniák című kislemezéről, és Gereben Zita harmadik nagylemezéról is szó esik.

Szerkesztő: Varga Andrea

Mai műsorunkban magyarázatot kaphatunk Sir Simon Rattle birminghami sikereinek néhány titkához, amelyek a zenekart a világelső egyikévé tették, a dirigens számára pedig megnyitották az utat a Berlini Filharmonikusok élére. Sir Simon Rattle párhuzamosan dolgozott a klasszikus alaprepertoár eredeti értelmezésén, miközben fáradhatatlanul népszerűsítette a kortársi szerzeményeket. Ez a kettősség minden bizonnyal hozzájárult a régebbi művek friss és eleven értelmezéséhez, közelítésükhöz a ma világához. Hasonlóképp fontos összetevője a birminghami sikereknek, hogy a karmester bátran hívott meg fiatal, jószerével ismeretlen szólistákat. Az idő őt igazolta: a közös felvételeiken szinte ismeretlenként felbukkant művészek mindegyike szép karrierrel hálálta meg Rattle bizalmát. Mielőtt egy népszerű Beethoven-zongoraversenyt hallgatnánk meg, lépjünk egy ismeretlen, mégis izgalmas zenei világ útjaira a japán Toru Takemitsu kalauzolásával. A 1930 és 1996 között élt zeneszerző csak kamaszkorában találkozott a nyugati zenével. Alig telt azonban bele egy évtized, és Igor Sztravinszkijt is lenyűgözte Requeimjével. Takemitsura egyaránt hatott Debussy, Messiaen, Cage és a tradicionális japán zene, de filmzeneszerzőként is sikerre vitte. Zenéje a nyugati és a keleti szellemiség sajátságos ötvözetét kínálja. 1983-ban komponált, sejtelmes szerzeményét, Az álom sarkáig című szimfonikus fantáziát Julian Bream gitárszólójával halljuk. Takemitsu fantáziája után Beethoven Opus 15-ös, C-dúr, 1. zongoraversenye hangzik föl a birminghamiek és Lars Vogt életteli felvételéről, Glenn Gould kadenciáival.

Sokaknak lehet ismerős a mondás: a tej élet, erő, egészség. Mostanában viszont sok rosszat is hallunk a tejről. Nem kevesen szenvednek tejallergiában vagy laktózérzékenységben. Közben pedig mégiscsak sok-sok előnye van a tejfogyasztásnak. Többek közt a finom joghurtok, kefírek és sajtok miatt is. Ezekről beszélgetünk vendégeimmel, Antal Emesével a TÉT Platform szakmai vezetőjével és Dr. Szakály Zoltánnal, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának oktatójával.

És akkor a békés utazó találkozik a történelemmel. A történelmet egy alacsony, sovány ember testesíti meg, egyszerű ágyékkötővel, a hátára vetve valamiféle farúd, vagy karó; mögötte két ökör ballag a maga sajátos tempójában. Az utazó egy minden luxussal felszerelt kamionban utazik Afrika legkietlenebb vidékén. Szerencsére a kamion légkondicionált, és az üdítők megfelelő hőmérsékleten tartására szolgáló hűtőszekrényt is magába foglal. Már éppen lassítani akar, hogy rájöjjön, mi a csudát csinál itt ez a kis ember az ökreivel. És akkor egyszer csak bevillan: az ökrök szántani mennek. Az a farúd a faeke. Ez az igazi időutazás. A békés utazó valójában agy autós újságíró. Egy nagy kamiongyártó cég bemutató turnéján vett részt. A mai Kvaterka vendége Karlovitz Kristóf, aki bejárta a nagyvilágot, megmászta az Alpok számtalan hegycsúcsát; és beszél arról is, milyen volt tizenhárom éves gyerekként végignézni a Sztálin-szobor ledöntését.

A Trezor anyagaival gyakran kelek útra és képzeletben bejárom azokat a hazai helyeket, amiket szeretnék felkeresni és azt remélem, hogy a párbeszédek részleteivel, kedvet csinálok Önöknek is, kollégáimnak köszönhetően. Most mondok két hazai nevet, kíváncsi lennék, hányan bólintgatnak kissé bosszankodva, hogy „ugyan már, ki nem tudja?” . Nikla, Gölle, és a másodikhoz segítek: Bogáncs… Gulyás Lóránt Vidékjáró Magazin műsorában 2017. november 11-én hangzottak el a most következő beszélgetések. Budapest, 2014. január 3-án halt meg Helyey László, aki sok nemzedék számára keltette életre Mátyás királyunkat. Megszámlálhatatlan film, színpadi szerep juthat eszünkbe, a jellegzetes hanggal, sajátos humorral megáldott művészről. Szerette az életet, nem hivalkodott szerzett dolgokkal, élt és játszott közöttünk, miközben figyelt. Jegyzetelt. Ez is tőle való, és milyen igaz: „A szerelemre való képesség az élet legnagyobb ajándéka. Ha kiveszik valakiből, akkor, ha él is, valójában halott már... Van még egy hasonló kegyelem, a sírás képessége. Hogy örömben, bánatban legyenek könnyeim.” A beszélgetést Szabó Csilla készítette még 2005 decemberében.

Anyanyelvi műsorunkban ma H. Tóth Tibor jegyzete is elhangzik. Új példánk, melynek megfejtését 2018. január 24-ig várjuk a Magyar Katolikus Rádió szerkesztőségébe: 1062. Bp. Délibáb u. 15-17. a következő: "A magyar trikolór színeinek eredete a középkorba nyúlik vissza. Piros-fehér-zöld díszítéseket először ezerhatszáznyolcban alkalmaztak, második Mátyás koronázásakor. A három szín sorrendiségének kialakulására a francia forradalom is hatással volt."

A hazai zenei élet erőssége az Óbudai Danubia zenekar - köszönhetően vezetőjüknek, Hámori Máténak. De ő nemcsak vezényel, remekül zongorázik és irodalmi vénája is jelentős.

Fusz János fortepianora írt szerzeményei: 1. A messinai menyasszony- nyitány 2. Nyolc variáció 3. Változatok Don Giovanni Menüettjére Előadja: Horváth Anikó és Ratkó Ágnes