Műsorújság

Esőbeállót és egyben a Kőszegi hegységért dolgozó erdészek, vadászok emlékhelyét hozta létre a Szombathelyi Erdészeti Zrt. az évszázadok óta favágóházi rétként emlegetett területen. Komoly gondokat okoz az éghajlatváltozás a Kőszegi-hegységben. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. folyamatosan pótolja a faállományt, de a csemetéket nem csak az időjárási viszontagságok tizedelik, hanem a vadak is. Támad a bálványfa. valószínűleg az éghajlatváltozás miatt egyre nagyobb gondot okoz az erdőkben az évtizedekkel ezelőtt Ázsiából idekerült inváziós fafaj.

Veres András győri megyéspüspök december 2-án ünnepi szentmisét celebrált Rábaszentandráson a Szent András apostol-templomban. Szent András-búcsú és ökomenikus gyertyagyújtás fényében zajlott az ünnepség. A megyés püspökkel, az MKPK elnökével beszélgetünk. Az Autisták Országos Szövetsége kapta az idei esztendőben az Emberi Erőforrások Minisztériumának Esélyteremtésért díját. Az elismerést a fogyatékossággal élő emberek világnapján vehette át Kővári Edit, az Autisták Országos Szövetségének elnöke. Az „Egymillió csillag a szegényekért” szolidaritási akció idén december 2-án Pécsen indult és az egy hét során több mint 300 település kapcsolódott be a programsorozatba. A vasárnap záródó rendezvényről Écsy Gábor, a Magyar Katolikus Karitász országos igazgatója és Zagyva Richárd a igazgatóhelyettes számol be. Adj egy mesét címmel kétezer gyermekkönyv gyűlt össze zenei rendezvényeken. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat akciójáról Kozma Imre elnök számol be. Tovább javult a háztartások jövedelmi helyzete 2017-ben, ezzel párhuzamosan a fogyasztási kiadásaik is emelkedtek. A háztartások életszínvonala, 2017 című KSH-kiadvány adatairól Nagy-Jamalia Natalie osztályvezető számol be. .Az ELTE Természettudományi Karán nemrég tartották meg az Európai Unió által támogatott ENeRAG projekt hivatalos nyitórendezvényét. A részleteket Mádlné Szőnyi Judit konzorcium vezető, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet docense mondja el. A Veritas Történetkutató Intézet harminckilencedik programján az önálló magyar külügyi igazgatás centenáriumáról szóltak az előadók. A budapesti rendezvény moderátora Marinovich Endre főigazgató-helyettes volt. Vele beszélgetünk. Antall József 25 éve hunyt el. Ezekben a napokban számos budapesti és vidéki rendezvényen emlékeznek a néhai miniszterelnökre. Az Antall József baráti Társaság előadássorozatainak írásos változatait teszi fel az az internetre. A Modell és Valóság szerkesztője Lesti Árpád.

Beszélgetés Dr. Farkas Elekkel

Mai témáink ünnepi eseményekről szólnak. Városszerte, sőt országszerte sokfelé rendeznek adventi, illetve karácsonyi vásárokat. A XII. kerületi Polgármesteri Hivatal előtt nyílt Advent a Hegyvidéken programfüzete került a kezembe. Az ott fellépők közül kerestem meg néhány művészt. No meg a program szervezéséért felelős HERCZEG ESZTERT, aki több évtizede igazgatja lokálpatrióta érzelmekkel a kerületben prosperáló Jókai Klubot és a Virányosi úti Közösségi Házat. Hallják majd az alapításának jubileumi évéhez érkezett Kaláka Együttes tagjait. GRYLLUS DÁNIELT és RADVÁNYI BALÁZST. Mikó Istvánnal legközelebbi műsoromban hallhatnak beszélgetést. Ő annakidején éppen bejutott a főiskolára, ottani elfoglaltsága miatt csak három évig volt lehetősége a Kalákában muzsikálni, de később is játszottak a fiúk sok Mikó Pista szerzeményt. S talán sokan nem tudják, hogy bizony, Danival ők ketten alapították 50 éve az Ádám Sörözőben a főleg megzenésített verseket játszó remek együttest. Fellép a Hegyvidéki Adventen WESZELY ERNŐ is, a vak tangóharmonikás, akiben idős kora ellenére rengeteg energia van. A Fonó Budai Zeneház 2018-ban ismét elnyerte a Magyar Brands díjat, Kiváló Fogyasztói Márka kategóriában. A Fonó nemcsak mint kulturális tér, koncert- és táncházi helyszín, több fesztivál, így a Budapest Folk Fest és a Héttorony Fesztivál szervezője, hanem mint az ország és a regió első számú nép- és világzenei “WOMEX Top Label” kiadója is beírta magát a köztudatba. Az idén huszonhárom éve működő, Príma Primissima és Magyar Örökség díjas Fonó igazgatója, Horváth László elmondta: „A több száz érdeklődőt vonzó táncházaink sikere is bizonyítja, hogy a Fonó tevékenységére kiemelt szükség van. A világzenei piacon is az új értékekkel lehet életben maradni, és a velünk dolgozó művészek értik az idők szavát.”

Aki először hallja a száz esztendeje született Leonard Bernstein és a New York-i Filharmonikusok előadásában hamarosan fölhangzó szimfóniát, aligha sejtené, hogy ez a klasszikus arányú, melódiákban gazdag szerzemény a legnagyobb világégés árnyékában keletkezett. Szergej Prokofjev 1944-ben, egyetlen hónap leforgása alatt írta meg 5., H-dúr szimfóniáját, amelyet 1945-ös, a szerző által vezényelt moszkvai bemutatója óta úgy tart számon a szakirodalom, mint a világégés utáni megittasult öröm és bizakodás dokumentumát. Hét és fél évtized elmúltával a történelmi aktualitások helyett a mű jóval általánosabb összefüggéseket érzékeltet, ami Prokofjev művészetének klasszikus értékére vall. A filmszerűen mozgalmas szimfónia tónusaiból kétségkívül megérezni a sötétség és a fény, a lehúzó és az átszellemítő erők ellentétét, amelyből a fény lép ki győztesképpen. Mindez – Prokofjevre jellemző módon – nem marad híján a játékosság elemének sem. Ez még a néhol mahleri, néhol Sosztakovics-szerűen melankolikus lassútételre is áll. A második tétel, a Scherzo néhol kifejezetten jazzes hangvételű. A szovjet kulturális hatóságok talán közönség elé sem engedik ezt a már-már Broadway-showt idéző tételt, ha Prokofjev nem gondoskodik kellő ideológiai magyarázatról. Szemernyi kétségünk sem lehet felőle, hogy Bernstein nagy kedvvel dolgozott a szerzemény megszólaltatásán.

Mintha a múltba lépnénk be, amikor benyitunk a Sváb sarok nevű, kicsiny pilisvörösvári házba. A múltidéző kincseket egy lelkes fiatalember mentette meg és restaurálta. Zsámboki Szabolcsnak hívják (képünkön). Nemcsak egyszerű gyűjteménykezelő, hanem az aktív sváb hagyományőrzés egyik fő programszervezője is. Felkeressük őt mesebeli kis sváb gyűjteményében, ahol megtanuljuk tőle a házi szaloncukor főzésének fortélyait. (Fotók: a szerk.)

Markó-Valentyik Anna egy különleges előadással vendégeli meg a kicsi és nagy várakozókból álló közönséget. „Éneklő Betlehem” című darabját nézve mindenki átléphet egy olyan világba, ami egyszerre földi és égi, álombéli és valóságos, konkrét és szimbolikus, régi és új. A betlehemezés modern formanyelven történő megújulásáról gondolkodtunk a művésszel. (Kép. Markó-Valentyik Anna, forrás: Vaskakas Bábszínház)

Krulik Zoltán Sík Sándor verseire készült dalai is felcsendülnek.

Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke beszél a magyar nyelv napja gáláról. H. Tóth Tibor jegyzete nyelvi játék

Adventi dallamok a Zugligeti Szent Család Temlom Szkólájának, a Schola Hungarica Énekegyüttesnek és a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Cantate Vegyeskarának előadásában

Mai magazinunkban két összeállítást hallhatnak. Az egyiket az ország legnagyobb egybefüggő vadászterületének szívében, Lábod közelében, a petesmalmi Studinka-emlékházban készítettük, a másikat pedig Nagybajomban. A gólyáiról is ismert aprócska kis város iskoláját azért kerestük fel, mert ott az országban az elsők között kezdték el alkalmazni a Komplex Instrukciós Programot, vagyis a KIP-módszert.

Átfogó és olvasmányos könyv jelent meg Érdy Tamás zongoraművészről. Az íróval, Tamás édesanyjával beszélgetünk az élő adásban - sok szép bejátszással színesítve, hitelesítve az elhangzottakat.

Válogatás Pongrácz Péter oboaművész felvételeiből: 1. Carl Philipp Emanuel Bach: Esz-dúr oboaverseny 2. J.Haydn: C-dúr divertimento No.23 Közreműködik: Pertis Zsuzsa, Liszt Ferenc Kamarazenekar, Hock Bertalan, Medveczky András, Mesterházy Dezső, Fülemile Tibor, Nagy András