Műsorújság

Vajon melyik lehet az a pont, az a pillanat, amikor egy mesterség már nem csak mesterség, de szenvedély, szeretet, hit, elhivatottság és művészet? Amikor egy tárgyból műremek lesz? Erről beszélgetünk a mai összeállításban, amelyben legendás, ám a reflektorfénytől talán távolabb élő alkotók portréjából fűzünk össze néhány néhány gondolatfutamot. (hegedűfotó: A magyar hegedű ünnepének honlapja)

A mai Őrtüzekben Pilinszky János egyik írása nyújt alapot a közös gondolkodásban. Nagyon izgalmasnak tartom Pilinszky írásait, meglátásait, gondolatait, kérdéseit, problémafelvetéseit… és hálás vagyok érte, hogy a mai kor embere volt. Nagyon közelinek és aktuálisnak érezhetjük mindazt, amit olvasunk tőle. És mindezt teljesen jogosan. Ugyan technikailag nagy fejlődésen ment át világunk az elmúlt 10-15 évben, mégis az ember és az ember kérdései, azoknak jelene még elevenen táplálkozik az elmúlt század hatásaiból, értsük ezalatt az elnyomás korát, a diktatúrák idejét, a háborúk éveit, de az eközben meglapuló és fel-felvillanó remény és öröm pillanatait is. Pilinszky embere nem idegen a ma emberétől. Testvérként tekinthetünk rá, mint idősebb, bölcsebb bátyra, és figyelhetünk szavára.

A dokumentumfilmek kedvelőinek Józsa László a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesületének (MADOKE) elnöke egy új kezdeményezést ajánl. A Nemzeti Színházban a MITEM elmarad, de a MITEM A FELHŐBEN című programmal most az interneten tekinthetnek meg pár alkotást. Rigó Márton a Góbé Zenekar tagja beszél a népzenéről és a Góbé zenekar alakulásáról a karanténban.

Sokat hallottuk a jótanácsot, nem árt néha csendben, egyedül lenni, de a két hónapja tartó járványidőszakban úgy érezzük már túl sok is a csend, a másoktól való elzártság. Mai adásunkban Tornyai Gábor plébános kérdeztem, hogyan lehet élettel telivé tenni a magányt, felfedezni a csendes visszavonulás előnyeit, a rendszeres imaidőt, a figyelem gyakorlását. Hogy világosabban kezdjük látni saját magunkat, helyzetünket a világban, viszonyrendszereinket, másképpen érintsen a csend, a mentálhigiénés szakember a remeték életét és mostani helyzetünk párhuzamait tárja elénk. Azokét, akik az elvonulásban a megvilágosodás, a tevékeny élet, a közösségi lét, a spritualistás ösvényét taposták ki előttünk.

Akadémiai elismerésben részesült Szakmányné Hably Lilla. Az ELTE szombathelyi Földrajz Tanszékének nyugalmazott egyetemi tanára nemzetközileg is jelentős tudományos eredményeivel, iskolateremtő tevékenységével, valamint tudományos közéleti munkájával érdemelte ki a rangos díjat.

Magával ragadó, melankolikus és néhol feszült pillanatokkal teli világot teremt Végvári Gergely festőművész. A gonosz világ szindrómáról, a belénk néző szakadékról és a rejtett narratívák hatásáról is beszélgettünk.

A mai Őrtüzekben Pilinszky János egyik írása nyújt alapot a közös gondolkodásban. Nagyon izgalmasnak tartom Pilinszky írásait, meglátásait, gondolatait, kérdéseit, problémafelvetéseit… és hálás vagyok érte, hogy a mai kor embere volt. Nagyon közelinek és aktuálisnak érezhetjük mindazt, amit olvasunk tőle. És mindezt teljesen jogosan. Ugyan technikailag nagy fejlődésen ment át világunk az elmúlt 10-15 évben, mégis az ember és az ember kérdései, azoknak jelene még elevenen táplálkozik az elmúlt század hatásaiból, értsük ezalatt az elnyomás korát, a diktatúrák idejét, a háborúk éveit, de az eközben meglapuló és fel-felvillanó remény és öröm pillanatait is. Pilinszky embere nem idegen a ma emberétől. Testvérként tekinthetünk rá, mint idősebb, bölcsebb bátyra, és figyelhetünk szavára.

Vidéki körkép: a győri ítélőtábla, a szegedi Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont és a szombathelyi vízműtörténeti múzeum Szakértő: Patartics Zorán építész, Kiss István Didák ferences szerzetes, Zsebők Györgyi múzeumvezető

1. A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács a fiatal tehetségek felkarolásában végzett önzetlen és igen eredményes tevékenységének elismeréseként Zsakó Lászlót, az ELTE Informatikai Kar Média- és Oktatásinformatikai Tanszék tanszékvezető egyetemi docensét, a Neumann Társaság Tehetséggondozási Szakosztályának elnökét a TEHETSÉGEK SZOLGÁLATÁÉRT ÉLETMŰDÍJBAN részesítette pár héttel ezelőtt.. Vele beszélget Pécsi Krisztina. 2. A Nemzeti Filmintézet összesen 90 irodalmi adaptáció, történelmi film, ifjúsági, rajz-, mese- és dokumentumfilm ingyenes online hozzáférésének biztosításával járul hozzá a koronavírus miatt bevezetett digitális oktatáshoz és az otthon maradni kényszerülők tartalmas szórakozásához. Az irodalmi adaptációk között megtekinthető Szőts István Emberek a havason című 1941-ben készült filmje, és bemutatásra kerül torzóban maradt életműve, stílusa, történelemszemlélete, amelyről özvegyével, Szőtsné Gyenes Máriával beszélget Sallai Éva. (foto: filmarchiv.hu, mma.hu)

Mai magazinunkban egy egyre népszerűbb könyvtári szolgáltatásról, a sportegyesületek időszerű lehetőségeiről és a lelkisegély-szolgálatok növekvő terheiről számolunk be Önöknek. Elsőként pedig arról tudósítunk, hogy újraindult az élet a Balatonon.

KOLOZS PÁL: UTAZÁS DETEKTÍVIÁBA c. könyvéről, a krimiirodalomról, és mai időtöltéseink egykori történelmi környezetéről

A dokumentumfilmek kedvelőinek Józsa László a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesületének (MADOKE) elnöke egy új kezdeményezést ajánl. A Nemzeti Színházban a MITEM elmarad, de a MITEM A FELHŐBEN című programmal most az interneten tekinthetnek meg pár alkotást. Rigó Márton a Góbé Zenekar tagja beszél a népzenéről és a Góbé zenekar alakulásáról a karanténban.

Az elmúlt hónapokban kissé szétszakadt egymástól az emberiség, mindenki visszavonult a saját kis univerzumába. Ma a párhuzamos világokkal foglalkozunk. Filmekkel, könyvekkel, társasjátékokkal, és hogy még mivel, az a következő 25 percben kiderül.

1. A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács a fiatal tehetségek felkarolásában végzett önzetlen és igen eredményes tevékenységének elismeréseként Zsakó Lászlót, az ELTE Informatikai Kar Média- és Oktatásinformatikai Tanszék tanszékvezető egyetemi docensét, a Neumann Társaság Tehetséggondozási Szakosztályának elnökét a TEHETSÉGEK SZOLGÁLATÁÉRT ÉLETMŰDÍJBAN részesítette pár héttel ezelőtt.. Vele beszélget Pécsi Krisztina. 2. A Nemzeti Filmintézet összesen 90 irodalmi adaptáció, történelmi film, ifjúsági, rajz-, mese- és dokumentumfilm ingyenes online hozzáférésének biztosításával járul hozzá a koronavírus miatt bevezetett digitális oktatáshoz és az otthon maradni kényszerülők tartalmas szórakozásához. Az irodalmi adaptációk között megtekinthető Szőts István Emberek a havason című 1941-ben készült filmje, és bemutatásra kerül torzóban maradt életműve, stílusa, történelemszemlélete, amelyről özvegyével, Szőtsné Gyenes Máriával beszélget Sallai Éva. (foto: filmarchiv.hu, mma.hu)

Jártak-e valaha provence-i főhercegek esküvőjén a versailles-i palota kertjeiben? Ma este alkalmuk adódik rá. A Napkirály, XIV. Lajos szenvedélyesen vonzódott a birtoknyi méretű kastélykert szökőkútjainak látványához. Lélegzetelállító művészi és mérnöki fortélyok tették lehetővé, hogy Versailles parkjainak minden pontján víz buggyanjon föl egy-egy grottából, antik szoborcsoportozatok lábai előtt vagy épp a mesterséges tónak is beillő medencékben. Fouquet pénzügyminiszter egy ízben állítólag föl is sóhajtott: hogyan lehetséges egyáltalán ennyi vizet a versailles-i kertekbe vezetni? Csakhogy a Napkirály álombirodalmának elengedhetetlen tartozéka volt az antik görög istenek – Apolló, Neptun és a többiek - mindennapos jelenléte, ez pedig lehetetlenség lett volna az égei-tengeri díszletvilág biztosítása nélkül. E földre szállott álomvilág pedig hogyan is létezhetett volna a muzsika fényűzése nélkül? Ma este a legkiválóbb régizenei együttesek idézik föl a versailles-i aranykor bámulatos zenei életét. Elsőként Estienne Moulinie szerzeményét halljuk, amelyet Pierre Provence-i herceg esküvőjére komponált. A Le Poème Harmonique együttes muzsikál. Noha a következő, vidéki jeleneteket imitáló tételsor szerzőjének kilétét homály fedi, a Les Musiciens de Saint Julien együttesének előadásában fölhangzó táncfüzér képzeletünkbe idézi a versailles-i kertekben fölépített, árkádiai hangulatú falucska korabeli zenei kínálatát. Befejezésül a kor ikonikus zeneszerzője, a Napkirály kegyence, Jean-Baptiste Lully látványos opera- illetve balettzenéi hangzanak föl a Capriccio Stravagante felvételéről.