Zenei kincsestár

Jártak-e valaha provence-i főhercegek esküvőjén a versailles-i palota kertjeiben? Ma este alkalmuk adódik rá. A Napkirály, XIV. Lajos szenvedélyesen vonzódott a birtoknyi méretű kastélykert szökőkútjainak látványához. Lélegzetelállító művészi és mérnöki fortélyok tették lehetővé, hogy Versailles parkjainak minden pontján víz buggyanjon föl egy-egy grottából, antik szoborcsoportozatok lábai előtt vagy épp a mesterséges tónak is beillő medencékben. Fouquet pénzügyminiszter egy ízben állítólag föl is sóhajtott: hogyan lehetséges egyáltalán ennyi vizet a versailles-i kertekbe vezetni? Csakhogy a Napkirály álombirodalmának elengedhetetlen tartozéka volt az antik görög istenek – Apolló, Neptun és a többiek - mindennapos jelenléte, ez pedig lehetetlenség lett volna az égei-tengeri díszletvilág biztosítása nélkül. E földre szállott álomvilág pedig hogyan is létezhetett volna a muzsika fényűzése nélkül? Ma este a legkiválóbb régizenei együttesek idézik föl a versailles-i aranykor bámulatos zenei életét. Elsőként Estienne Moulinie szerzeményét halljuk, amelyet Pierre Provence-i herceg esküvőjére komponált. A Le Poème Harmonique együttes muzsikál.
Noha a következő, vidéki jeleneteket imitáló tételsor szerzőjének kilétét homály fedi, a Les Musiciens de Saint Julien együttesének előadásában fölhangzó táncfüzér képzeletünkbe idézi a versailles-i kertekben fölépített, árkádiai hangulatú falucska korabeli zenei kínálatát.
Befejezésül a kor ikonikus zeneszerzője, a Napkirály kegyence, Jean-Baptiste Lully látványos opera- illetve balettzenéi hangzanak föl a Capriccio Stravagante felvételéről.