Műsorújság

A Nemzeti Örökség Intézete által kezelt Fiumei úti sírkertbe kalauzoljuk a hallgatókat, s ennek apropója, hogy az Intézet FiumeiGuide néven új, ingyenes telefonos alkalmazást bocsátott használatra, melynek segítségével könnyen állíthatunk össze sétaútvonalakat nemzetünk nagyjainak sírjai, síremlékei mentén.

A veszélyhelyzet kihirdetése óta a Savaria Szimfonikus Zenekar is rendhagyó működési formákat választott, ezekről is beszélt Kiss Barna igazgatónak Simon Ádám. 26 évvel ezelőtt alakult meg a Herényi Kulturális és Sportegyesület, amely azóta is a szombathelyi városrész művelődési és szabadidős tömegsport tevékenységeinek motorja. Szekér Tamással, az egyület elnökével Simon Ádám beszélgetett. Krisztus Szent Testének és Vérének ünnepére gyűltek össze a hívek június 14-én a szombathelyi Székesegyházban. Székely János megyéspüspök szentbeszédét hallgathatják meg.

Két évvel ezelőtt indult útjára a Fiatal Színészek Sorozat, melynek eddigi 18 része alatt 20 fiatal, diplomás művészt mutattunk be. A mai műsorban az utolsó hat epizódból válogattuk ki a legérdekesebb részleteket. A következő szűk órában Bárnai Péter, Benkó Bence, Béli Ádám, Fábián Péter, Formán Bálint, Tasnádi Bence és Tóth Eszter portréiba hallgatunk bele.

Magyarországon is terjed az afrikai sertéspestis, ritkítani kell a vaddisznóállományt, hogy lassítsák a fertőzést. Vas megyében egyelőre nem találtak beteg példányt - tavaly tízezer vaddisznót kellett kilőni, idén már másfélszer ennyit, 15 ezret írt elő a hatóság. Túl vannak az idei első két pörgetésen a méhészek, azonban sem a repce, sem az akác nem hozta a várt eredményt. Már ősszel elkezdődhet az 1000 fa telepítési program Szombathelyen. A városvezetés egyik választása ígérete volt az egészségesebb, zöldebb város kialakítása, így minden választókörzetbe kerülnek városképbe illő, az urbanizált környezetet jól tűrő fajták.

Jávor Béla: Pillangóhatás Ez év május 25-én az USA Minnesota államának Minneapolis nevű városában meghalt egy 46 éves, fekete férfi, George Floyd. Halálát kimutatottan az okozta, hogy egy rendőr kilenc percig térdelt részben a nyakán, részben a hátán. Az áldozat többször könyörgött, hogy nem kap levegőt, de a helyzeten elfogója nem változtatott, a férfi megfulladt. Az őt sanyargató, végül halálát okozó rendőr fehér férfi volt. A hír világgá kürtölését követő pár napon belül, előbb az Egyesült Államokban, majd Európában is egyre hevesebb tüntetések kezdődtek, melyek oka nem annyira a szörnyű és elfogadhatatlan halál, hanem mert az áldozat fekete, míg a gyilkosa fehér férfi volt. Black Lives Matter, vagyis a Fekete életek számítanak névvel világméretű mozgalom indult, a tüntetések anarchikus mezmozdulásokba csaptak át, amelyek során üzleteket törtek fel, épületeket és járműveket gyújtottak fel, az eltelt szűk hónap alatt több tucatnyian haltak bele a megmozdulásokba. Mára oda jutottunk, hogy a feketék évszázados tényeket sérelmeznek, hevesen támadják az egykori rabszolga kereskedelmet, a gyarmatosítást. Az amerikai polgárháború déli tábornokairól elnevezett intézmények neveinek megváltoztatását sürgetik, szobraik lerombolását követelik, a héten már Kolumbusz Kristófét is. Az események még nem fejeződtek be, következményei egyelőre beláthatatlanok. Tudják, mi a pillangóhatás? Ahogy a Wikipédia írja: A pillangóhatás vagy pillangóeffektus kifejezés magába foglalja a kiindulási tényezők fontosságát a káoszelméletben. Az alapelv az, hogy kezdeti feltételek apró változásai nagymértékben megváltoztathatják a rendszer hosszú távú működését. Az elv népszerű és elterjedt, de pontatlanul és túlzóan idézett megfogalmazásai szerint „egy pillangó egyetlen szárnycsapása a Föld egyik oldalán tornádót idézhet elő a másikon”. A káoszelméletbe most nem mennék bele, jelen példánk során elégedjünk meg annyival, hogy a társadalmi lét egyensúlyát, az állam szabályozó funkcióját, például a társadalmi békét, egyetlen, váratlan, félreeső helyen lejátszódott esemény felboríthatja. Mindez összefügg a kommunikáció utolsó évtizedekben kifejlődött sebességével, az információáramlás szuperszónikus terjedésével. 100 éve még egy hét kellett volna, hogy ennek a szerencsétlen férfinek a halála eljusson Magyarországra, 50 éve még aznap este bemondta volna a rádió és a tévé, de ma már másfél óra múlva az interneten látom a videót, ahogy a rendőr térdel az áldozaton. És nem csak én látom, de látja mindenki, aki szerte a világban, Vlagyivosztoktól Melbourne-ig, Buenos Airestől Tokyóig él. És azt is látják, hogy Minneapolisban tüntetnek s ezért Washingtonban is tüntetni fognak, s ha ott is, akkor már Londonban is, ez egy öngerjesztő folyamat, s a pillangó szárnyának egy rezdülése megmozdítja a világot. Jól lehet, hogy ezen a szárnymozdulaton fog eldőlni az idei őszi amerikai elnökválasztás, s ennek az ismeretlen, hétköznapi szerencsétlen embernek a halála fogja meghatározni a világ jövendő történelmét, mert nem mindegy, ki lesz 2021-től az amerikai elnök. Jól felépített, determinált, természeti- és társadalmi törvényeken nyugvó világunkban elég egy véletlen és a világ sora hirtelen más irányt vesz. Véletlen? Egyáltalán lehetséges véletlen? Nemrég olvastam egy szellemes aforizmát, mely szerint a véletlen is a Jóisten rendelete, csak azt nem írta alá. Ilyenkor láthatjuk, hogy világunk milyen vékony jégen jár, elég egy váratlan tény és azonnal felborul a biztosnak hitt egyensúly. Egyénként II. Lipót, belga király, aki az eggyel korábbi századfordulón uralkodott ritka nagy gazember volt, a gyarmatosított Belga Kongó lakosságának felét kiirtotta, a feketék ásványkincseit elrabolta, most szobra áll Brüsszelben s a belgák ma is e gyarmat kirablására alapozzák gazdagságukat. Ez a „jeles” férfiú egy több tízmilliós ország nyakán térdelt és nem kilenc percig, hanem 44 évig. Sajnos akkor még nem volt videó, amely dokumentálta volna a gazságokat, sem tévé, amely bemutatta volna, sem internet, ahol megmozdulásokat szervezhettek volna. II. Lipót szobra bronzból van és örökké állni fog, amíg Belgium is áll. Gondoljunk most Thomas Mannra, ahogy a József és testvérei első bekezdésében mondja: „Mélységesen mély a múltnak kútja. Ne mondjuk inkább feneketlennek?”

Balla Ferenc összeállítása.

Pió atya és Rita nővér Mindszenty Józsefnél tett csodás börtönlátogatásairól Hesz Dénes ferencest Szerdahelyi Csongor kérdezte.

A kaposvári Roxínház 2020-2021-es évadának műsortervéről Gulyás Lóránt küldött tudósítást.

A Széchenyi István Történelmi Vándorszínházat a Gróf Széchenyi Család Alapítvány hívta életre, a Vándorszínház vezetésére pedig a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának adjunktusát, a Jókai-díjas drámaírót, Fazekas Istvánt kérték fel, tőle érdeklődünk a frissen alakult színház felől. A Régészet Napja alkalmából most hétvégére szervezett programokról dr. Dani Jánossal, a debreceni Déri Múzeum régészeti igazgatóhelyettesével beszélgetünk. A Bihari Múzeum, az egri Dobó István Vármúzeum, a budapesti Aquincumi Múzeum vagy többek közt a Tatabányai Múzeum is előadásokkal és tárlatvezetésekkel várja az érdeklődőket, minderről a regeszetnapja.hu oldalon tájékozódhatnak. A Múzeumkert jelentős történelmi események helyszíne volt. Most hétvégén a Magyar Nemzeti Múzeum szakmai sétavezetés során tárja fel az érdeklődőknek az események mögötti legfontosabb történeteket. A Magyar Rádió épületének szomszédságában a Múzeumkert például 1956 őszének is közvetlen tanúja lett, az akkori tragikus történéseket magába rejtő kertről is sok titkot megtudhatunk a most szombaton és vasárnap délután 4 órakor kezdődő séta során. A későbbi időpontokban is megszervezett múzeumkerti sétáról bővebben a Magyar Nemzeti Múzeum honlapján olvashatnak. A Pesti Ferences Templom Gergely Ferenc emléksorozatának orgonahangversenye most óvatosságból nem a templom zárt terében, hanem online formában lesz elérhető a templom honlapjáról. Laczó Brigitta és Deák László orgonahangversenye most szombaton, június 20-án, este fél 8-kor kezdődik. Elhangzik: Liszt Ferenc Funerailles, Johann Sebastian Bach a-moll prelúdium és fúga, valamint a d-moll trió, Louis Vierne Allegro vivace az I. orgonaszimfóniából, valamint César Franck a-moll korálfantáziája. Kép: Belvárosi Ferences Templomigazgatóság

Szinte mindenkiben ott él a vágy, hogy valamilyen üzenetet, nyomot hagyjon maga után a következő nemzedékeknek. Bár modern időkapszulákról csak 1937-től beszélnek, valójában azonban már a sumérok is írtak üzeneteket az utókor számára. Európában a 18. századtól divat volt, hogy az adott kor egy-egy pillanatát megörökítő dokumentumokat helyeztek el az épületekben. Általában egy időkapszula célja a jövőnek történő emlékjel-hagyás, apropója pedig valamilyen rendkívüli erőfeszítés, valamilyen a maga korában különlegesnek számító munka. Tartalma ennek következtében többnyire három tartalmi egységre tagolható: szól magáról a munkáról, a vele kapcsolatba hozható személyekről és végül valamiképp utal az aktuális jelenidő mindennapi életére. Egy ilyen különleges leletre bukkantak a móri katolikus templom felújítása közben. Az időkapszula tartalmáról, az abban megtalált dokumentumokról Mózessy Gergely, levéltáros, püspöki gyűjteményigazgatót kérdeztem.

A Szent Mártonhoz fűződő kulturális és szellemi örökséget a közösségi tervezés eszközeivel gondolták újra a NewPilgrimAge magyar-olasz-horvát-szlovén nemzetközi projekt résztvevői.

Zenészek: Herr Attila, Horváth András Ádám, Mogyoró Kornél, Szokolay Dongó Balázs Rendezőasszisztens: Csókné Varga Hedvig

Témánk talán a hölgyeket érdekli majd jobban, hiszen ismét a fenntartható divattal és a tudatos ruhavásárlással foglalkozunk Mengyán Eszter segítségével, aki újságíróként idejének a nagy részét azzal tölti, hogy az általa vezetett blogon rávilágítson arra, hogy a divatipar mekkora terhelést ró a környezetre.

A valóságból próbálunk kiemelni pillanatokat és azt képpé formálni, azaz a képpé formálódott pillanatokat rögzíteni – hallottuk egy korábbi műsorunkban, amelyben Fejér János fotográfussal beszélgettem. Nos, ez a gondolata nem véletlenül hangzott el ismét. Ha lehet így fogalmazni, a következő félóra lobogójára ezt a mondatot írjuk fel és ennek szellemében gondolkodjunk közösen a fotográfia és a valóság kapcsolatáról. A mai műsorban két fiatal fotós gondolatait szeretném az előbb elhangozott idézet mellé állítani. Hiszen a valóságot vizsgáljuk és Sivák Zsófia illetve Hölvényi Kristóf képein őszintén jelenik meg az. Sivák Zsófia Józsiék című fotósorozata egy kerecsendi cigány család hétköznapjait mutatja be, Hölvényi Kristóf pedig az arab világot hozza közelebb a képei által. Mindketten testközelből vannak jelen az általuk rögzített kultúrákban, így nem közhelyes tessék-lássék pillanatképek tárulnak elénk. De, hogy mit gondolnak a valóság és a fotográfia viszonyáról, arról, hogy milyen hatást érnek el ezekkel a képekkel illetve a fotográfia és a helyes etikus mérce kérdéséről az a mai blendében kiderül. Fontosnak tartom, hogy felhívjam kedves hallgatóink figyelmét arra, hogy nem egy válaszadó műsor elkészítése a célom, hanem sokkal inkább az ismereteink tágítása és bővítése, az, hogy nagyobb látószögből lássunk rá mindarra, amit valóságnak hívunk.

1.Hogyan hatott a koronavírus járvány a világban zajló fegyveres konfliktusokra? Nógrádi György egyetemi tanárral Pécsi Krisztina beszélget. 2. Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendezővel, a Nemzeti Szinház vezérigazgatójával, az általa rendezett Bánk bán előadások koncepciójáról, a Margitszigeten és a csíksomlyói nyeregben Kárpát-medencei összefogással bemutatásra kerülő Bánk bán opera-produkció üzenetéről, nemzeti kultúránk és anyanyelvünk őrzésének jelentőségéről beszélget Sallai Éva.

Zenészek: Herr Attila, Horváth András Ádám, Mogyoró Kornél, Szokolay Dongó Balázs Rendezőasszisztens: Csókné Varga Hedvig

Kortárs szerző tárcanovellája a korszakhatáron: visszatekintés a járványvédelmi intézkedésekre és a történelemre

Jávor Béla: Pillangóhatás Ez év május 25-én az USA Minnesota államának Minneapolis nevű városában meghalt egy 46 éves, fekete férfi, George Floyd. Halálát kimutatottan az okozta, hogy egy rendőr kilenc percig térdelt részben a nyakán, részben a hátán. Az áldozat többször könyörgött, hogy nem kap levegőt, de a helyzeten elfogója nem változtatott, a férfi megfulladt. Az őt sanyargató, végül halálát okozó rendőr fehér férfi volt. A hír világgá kürtölését követő pár napon belül, előbb az Egyesült Államokban, majd Európában is egyre hevesebb tüntetések kezdődtek, melyek oka nem annyira a szörnyű és elfogadhatatlan halál, hanem mert az áldozat fekete, míg a gyilkosa fehér férfi volt. Black Lives Matter, vagyis a Fekete életek számítanak névvel világméretű mozgalom indult, a tüntetések anarchikus mezmozdulásokba csaptak át, amelyek során üzleteket törtek fel, épületeket és járműveket gyújtottak fel, az eltelt szűk hónap alatt több tucatnyian haltak bele a megmozdulásokba. Mára oda jutottunk, hogy a feketék évszázados tényeket sérelmeznek, hevesen támadják az egykori rabszolga kereskedelmet, a gyarmatosítást. Az amerikai polgárháború déli tábornokairól elnevezett intézmények neveinek megváltoztatását sürgetik, szobraik lerombolását követelik, a héten már Kolumbusz Kristófét is. Az események még nem fejeződtek be, következményei egyelőre beláthatatlanok. Tudják, mi a pillangóhatás? Ahogy a Wikipédia írja: A pillangóhatás vagy pillangóeffektus kifejezés magába foglalja a kiindulási tényezők fontosságát a káoszelméletben. Az alapelv az, hogy kezdeti feltételek apró változásai nagymértékben megváltoztathatják a rendszer hosszú távú működését. Az elv népszerű és elterjedt, de pontatlanul és túlzóan idézett megfogalmazásai szerint „egy pillangó egyetlen szárnycsapása a Föld egyik oldalán tornádót idézhet elő a másikon”. A káoszelméletbe most nem mennék bele, jelen példánk során elégedjünk meg annyival, hogy a társadalmi lét egyensúlyát, az állam szabályozó funkcióját, például a társadalmi békét, egyetlen, váratlan, félreeső helyen lejátszódott esemény felboríthatja. Mindez összefügg a kommunikáció utolsó évtizedekben kifejlődött sebességével, az információáramlás szuperszónikus terjedésével. 100 éve még egy hét kellett volna, hogy ennek a szerencsétlen férfinek a halála eljusson Magyarországra, 50 éve még aznap este bemondta volna a rádió és a tévé, de ma már másfél óra múlva az interneten látom a videót, ahogy a rendőr térdel az áldozaton. És nem csak én látom, de látja mindenki, aki szerte a világban, Vlagyivosztoktól Melbourne-ig, Buenos Airestől Tokyóig él. És azt is látják, hogy Minneapolisban tüntetnek s ezért Washingtonban is tüntetni fognak, s ha ott is, akkor már Londonban is, ez egy öngerjesztő folyamat, s a pillangó szárnyának egy rezdülése megmozdítja a világot. Jól lehet, hogy ezen a szárnymozdulaton fog eldőlni az idei őszi amerikai elnökválasztás, s ennek az ismeretlen, hétköznapi szerencsétlen embernek a halála fogja meghatározni a világ jövendő történelmét, mert nem mindegy, ki lesz 2021-től az amerikai elnök. Jól felépített, determinált, természeti- és társadalmi törvényeken nyugvó világunkban elég egy véletlen és a világ sora hirtelen más irányt vesz. Véletlen? Egyáltalán lehetséges véletlen? Nemrég olvastam egy szellemes aforizmát, mely szerint a véletlen is a Jóisten rendelete, csak azt nem írta alá. Ilyenkor láthatjuk, hogy világunk milyen vékony jégen jár, elég egy váratlan tény és azonnal felborul a biztosnak hitt egyensúly. Egyénként II. Lipót, belga király, aki az eggyel korábbi századfordulón uralkodott ritka nagy gazember volt, a gyarmatosított Belga Kongó lakosságának felét kiirtotta, a feketék ásványkincseit elrabolta, most szobra áll Brüsszelben s a belgák ma is e gyarmat kirablására alapozzák gazdagságukat. Ez a „jeles” férfiú egy több tízmilliós ország nyakán térdelt és nem kilenc percig, hanem 44 évig. Sajnos akkor még nem volt videó, amely dokumentálta volna a gazságokat, sem tévé, amely bemutatta volna, sem internet, ahol megmozdulásokat szervezhettek volna. II. Lipót szobra bronzból van és örökké állni fog, amíg Belgium is áll. Gondoljunk most Thomas Mannra, ahogy a József és testvérei első bekezdésében mondja: „Mélységesen mély a múltnak kútja. Ne mondjuk inkább feneketlennek?”

A Széchenyi István Történelmi Vándorszínházat a Gróf Széchenyi Család Alapítvány hívta életre, a Vándorszínház vezetésére pedig a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának adjunktusát, a Jókai-díjas drámaírót, Fazekas Istvánt kérték fel, tőle érdeklődünk a frissen alakult színház felől. A Régészet Napja alkalmából most hétvégére szervezett programokról dr. Dani Jánossal, a debreceni Déri Múzeum régészeti igazgatóhelyettesével beszélgetünk. A Bihari Múzeum, az egri Dobó István Vármúzeum, a budapesti Aquincumi Múzeum vagy többek közt a Tatabányai Múzeum is előadásokkal és tárlatvezetésekkel várja az érdeklődőket, minderről a regeszetnapja.hu oldalon tájékozódhatnak. A Múzeumkert jelentős történelmi események helyszíne volt. Most hétvégén a Magyar Nemzeti Múzeum szakmai sétavezetés során tárja fel az érdeklődőknek az események mögötti legfontosabb történeteket. A Magyar Rádió épületének szomszédságában a Múzeumkert például 1956 őszének is közvetlen tanúja lett, az akkori tragikus történéseket magába rejtő kertről is sok titkot megtudhatunk a most szombaton és vasárnap délután 4 órakor kezdődő séta során. A későbbi időpontokban is megszervezett múzeumkerti sétáról bővebben a Magyar Nemzeti Múzeum honlapján olvashatnak. A Pesti Ferences Templom Gergely Ferenc emléksorozatának orgonahangversenye most óvatosságból nem a templom zárt terében, hanem online formában lesz elérhető a templom honlapjáról. Laczó Brigitta és Deák László orgonahangversenye most szombaton, június 20-án, este fél 8-kor kezdődik. Elhangzik: Liszt Ferenc Funerailles, Johann Sebastian Bach a-moll prelúdium és fúga, valamint a d-moll trió, Louis Vierne Allegro vivace az I. orgonaszimfóniából, valamint César Franck a-moll korálfantáziája. Kép: Belvárosi Ferences Templomigazgatóság

Volt egyszer egy valaha dicső, de immár hanyatló, járványoktól és polgárháborútól sújtott ország, amelyet az ellenség is régóta gyötört, támadott. A király elméje elborult, és saját fiát kisemmizve az országot az ellenséges szomszéd királyra hagyta. A királyfi ebbe nem törődött bele, de egyedül semmit sem tehetett, és már-már elveszett minden remény. Ám ekkor feltűnt egy fiatal lány, Isten küldötte, aki hitet és bátorságot öntött a népbe, hercegbe, a főpapokba és a katonákba, és megfordította az ország sorsát. Ez akár egy szép magyar mese, vagy fantasy film cselekménye is lehetne. Ám az országmentő fiatal lány ott van a történelemkönyveinkben és alakja ott díszeleg a szentek között számos templomban, köztük a Pasaréti Ferences templomban is. Jeanne d’Arc jutalma kínhalál volt. Csak sokkal később, éppen 100 éve avatták szentté, és emelték Franciaország hatalmas védőszentjévé. A kerek évforduló kapcsán idézzük fel meghökkentő alakját F. Romhányi Beatrix régész középkor-kutató egyetemi tanárral.

1.Hogyan hatott a koronavírus járvány a világban zajló fegyveres konfliktusokra? Nógrádi György egyetemi tanárral Pécsi Krisztina beszélget. 2. Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendezővel, a Nemzeti Szinház vezérigazgatójával, az általa rendezett Bánk bán előadások koncepciójáról, a Margitszigeten és a csíksomlyói nyeregben Kárpát-medencei összefogással bemutatásra kerülő Bánk bán opera-produkció üzenetéről, nemzeti kultúránk és anyanyelvünk őrzésének jelentőségéről beszélget Sallai Éva.

A Zenei Kincsestárban ma este nápolyi, torinói, bécsi és londoni operaházakban vendégeskedünk a barokk opera fénykorában, az 1724 és 1735 közötti években. Senkit se tévesszen meg a színhelyek nemzetközisége: a Cecilia Bartoni és az Il Giardino Armonico régizenei együttes bravúros előadásában fölcsendülő mind a négy ária szerzői az olasz föld szülöttei, ami az olasz zenei ízlés egyeduralma mellett bizonyít. Az ugyancsak olasz földön, Claudio Monteverdi által megteremtett műfaj, az opera félévszázadon keresztül változatlan formáit a nápolyi Alessandro Scarlatti alakította ki, és honfitársai csakúgy, mint az olasz mesterek fogásait elsajátító német és francia zeneszerzők ebben a felfogásban komponálták látványos színpadi műveiket lényegében Gluck megjelenéséig. Akinek legnagyobb érdeme a zene drámai hitelességének előtérbe helyezése volt. Olykor a virtuozitás és a szeszélyes díszítettség kárára is. Visszatekintve ez a magyarázata annak, hogy a fölfoghatatlanul termékeny barokk zeneszerzők áriái a legritkább esetben mutatnak föl egyéni vonásokat. A kor elvárásai szerint egy-egy ária kettős szerepet töltött be. Dramaturgiai küldetése az volt, hogy a cselekmény egy-egy pontján minél érzékletesebben kifejezze a hős vagy hősnő pillanatnyi lelkiállapotát: felindultságát, bánatát, dühét vagy csalódottságát. Ami pedig legalább ilyen fontos volt: hogy a szereppel megtisztelt énekes számára lehetőséget teremtsen virtuóz technikája megcsillogtatására. A ma fölhangzó áriák márpedig minden idők legnevesebb castrato énekese, Farinelli számára íródtak, akinek föllépéseit olyan várakozás előzte meg és olyan elragadtatás övezte, hogy a színpadi cselekmény voltaképp lényegtelenné is vált mellette. Elsőként Nino áriáját halljuk Nicoló Porpora Semiramis asszír királynő című operájából. 1732-ben Farinelli Torinóban vitte sikerre Riccardo Broschi Merope című operáját. Cecilia Bartoli Epitide áriáját énekli. Amikor Farinelli – ugyancsak 1732-ben – a bécsi udvari opera deszkáira lépett, nem egyszerűen az olasz, de egyenesen a velencei operaélet küldötteként ünnepelték Antonio Caldara Ábel halála című operájának címszerepében. Cecilia Bartoli Aci megejtő áriájával búcsúzik Nicoló Porpora Polifemo című operájából, amely Farinelli londoni jutalomjátékaként került színre 1735-ben.